Nem akarják képezni a dolgozókat a kereskedelmi láncok

A nagy kereskedőláncok azt állítják: az eladótérben dolgozók jó része árufeltöltő, azaz olyan munkakört lát el, amely szerintük nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. A szakszervezet ezt vitatja, és felhívja a figyelmet: a jogszabályok nem határozzák meg pontosan: voltaképpen mi számít "kereskedelmi tevékenységnek."

A kérdés akár százezer alkalmazottat is érinthet: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tavalyi felmérése szerint az ágazatban dolgozó mintegy háromszázezer alkalmazott egyharmada semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezik. Döntő többségüket a nagy kereskedelmi láncok alkalmazzák, amelyeknél dolgozók 65 százaléka ebbe a körbe tartozik.

Az új kereskedelmi törvény hatályba lépése óta eltelt egy évben a helyzet nem igazán változott - véli Mátraházi István, a KASZ alelnöke. Ezt a Népszabadság által megkeresett áruházi dolgozók is megerősítették, akik arról számoltak be: munkaadóik továbbra sem biztosítják a képzésüket. Bár ez nem jelenthetett túl nagy meglepetést a szakszervezetnek: a nagy munkáltatók már a törvény megjelenése előtt jelezték, hogy szerintük a náluk foglalkoztatott szakképzetlen munkatársak java részére nem vonatkozik a képzési kötelezettség.

A helyzet fonákja, hogy a kisvállalkozások képzettebb dolgozói nettó átlagkeresete jócskán elmarad a multiknál kapott bérek mögött, sőt többségében a jelenleg jogszabály által előírt 72 ezer 100, illetve két évnél hosszabb gyakorlat esetén 75 ezer négyszáz forint bérminimumot sem éri el.

A képesítés meglétét ellenőrző Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) nem mondták meg, hány esetben léptek fel elmarasztalóan, de azt igen, hogy kifogás esetén kötelezik a céget arra, képezze dolgozóját. Arra a kérdésre sem érkezett válasz, milyen esetekben járnak el nagy kereskedelmi láncoknál.

Népszabadság