Nem árt, ha kéznél van a házassági anyakönyv (meg még sok egyéb papír)

Az utóbbi hónapokban, hetekben, különösen március 15-i hatálybalépése óta sokat hallhattunk, olvashattunk a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényről, a vasárnapi zárva tartás szabályozásáról, annak hatásairól. A menet közben történt változtatások, kivételek, majd éppen ellenkezőleg további korlátozások, tiltások nem segítették, hogy az érintettek vagy akár a közvélemény tisztán lásson az ügyben. A jogalkotási folyamat pedig még mindig nem zárult le.

Fogalmi zűrzavar

A PwC Magyarország sajtóklubján jogászok által felvázolt pillanatkép helyzetelemzése szerint nem könnyű a kiskereskedők helyzete. A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői szerint a törvényt (Kszvmtv.) számos belső ellentmondás feszíti, és nincs összhangban a szektorban alapjogszabálynak számító kereskedelmi törvénnyel sem. A fogalmakkal valamint értelmezésükkel is problémák vannak, mondta Dr. Firniksz Judit szakértő ügyvéd.

Így komoly problémát jelenthet a jogalkalmazás és jogértelmezés. Pedig az ellenőrök mostantól bármikor megjelenhetnek a vállalkozásoknál. A törvény betartatásáért felelős hivatal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lett, így sok múlik azon, mi az az értelmezés, amelyet a hatóság magáévá tesz. (Erre ad némi iránymutatást a hatóság honlapja.)

Mielőtt áttérnénk az elsősorban munkajogi szempontból fontos észrevételekre, a PwC szakértői felsoroltak néhány fogalmi anomáliát, például a kiskereskedelem-kereskedelem szóhasználatot, ami váltogatja egymást a törvény szövegében, holott jelentésük nem ugyanaz, hanem rész-egész viszonyban állnak egymással. Az üzlet meghatározása is kérdéses, különösen ha az online kereskedelem irányából szemléljük. Olyan fogalmak is szerepelnek a törvényben, mint kiskereskedelmi szektor vagy értékesítési hely, amelyek jogilag nem definiált fogalmak, vagyis jogi szempontból nem értelmezhetők.

A világörökségi helyszín meghatározása is problémás, hiszen elvileg pontosan, helyrajzi szám szerint tudnia kellene az üzlet tulajdonosának, hogy a boltja ilyen védett helyszínen helyezkedik el vagy sem, ugyanis, ha igen, akkor eleve nem tartozik a törvény hatálya alá, így nyitva tarthat. Ezt már csak egy igazolással kell tudni bizonyítani egy esetleges ellenőrzés esetén, amelyet a Forster Központtól kell megkérni.

Alkalmazott az egész család

A másik látszólag egyszerű, de mégsem olyan egyszerűen megoldható „bizonyítási” feladat, hogy a 200 négyzetméternél nem nagyobb üzlethelyiségben csak a tulajdonos (akinek legalább 20 százalék tulajdonrésze van) vagy az ő közeli családtagjai dolgozhatnak vasárnap. (A közeli hozzátartozót a Ptk. határozza meg.) Egy 200 négyzetméteres üzlet elég nagy családot feltételez, hiszen egy ekkora üzlet működtetéséhez akár 5-6 emberre is szükség van. A gyakorlatban valószínűleg jóval kisebb alapterületű boltok fognak tudni így működni.

Dr. Szűcs László szakértő ügyvéd elmondta, mindez azt jelentheti, hogy az üzletben elérhetőnek kell lennie a társasági alapító okiratnak, a tulajdonos nevére kiállított működési engedélynek (amely csak természetes személy nevére szólhat, hiszen jogi személy nem állhat bent a pult mögött), és adott esetben házassági anyakönyvi kivonatnak, ami bizonyítja a családi kapcsolatot.

Extrém esetben felmerül a kérdés, mi van, ha egy mozaik családban a nem vérszerinti gyerek segít ki a boltban, ott akár gyámhivatali igazolásra is szükség lehet, a rokoni viszony igazolására.
A családtagoknak továbbá kereskedelmi végzettséggel kell rendelkezniük, hacsak nem kifejezetten kisegítő tevékenységet végeznek. Minden dolgozó családtaggal valamilyen jogviszonyt, munkaviszonyt kell létesíteni és bért fizetni az adott napra.

Kárenyhítés

A törvény elnevezése szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szól, ugyanakkor nem magát a munkavégzést tiltja, hanem a boltok zárva tartásáról rendelkezik. Az üzletekben kereskedelmi tevékenység nem végezhető, tehát vásárlókat nem lehet kiszolgálni, ugyanakkor egyáltalán nem egyértelmű, hogy például a kapcsolódó tevékenységek, mint leltározás, árufeltöltés ne lenne végezhető. Mint Szűcs László felhívta a figyelmet a jogszabályból nem vezethető le egyértelműen, hogy a munkavégzés teljesen tiltott, ugyanakkor a törvény szelleme, politikai célja nyilván ez, és a legtöbb esetben így is értelmezik.

A legtöbb üzlet a törvénymódosításra munkaidő átcsoportosítással, a hétköznapokon és szombaton megnövelt munkaidővel reagált, hogy csökkentse kieső bevételeit. A kereskedelemben a dolgozók gyakran szerettek vasárnap dolgozni, hiszen ilyenkor 50 százalékos bérpótlékot kaptak. Ez a lehetőség a zárva tartással megszűnt. A hétköznapokon, esti időszakban végzett túlmunkáért, 18 óra után 30 százalékos pótlék jár (a munkáltató ettől eltérhet), így bizonyos esetekben az intézkedés a magasabb pótlék elvesztése miatt a jövedelem csökkenésével járhat.

Ahol viszonylag kevés alkalmazott dolgozik, ott a munkaidő átszervezésével megoldható az új helyzet, de a nagyobb 1000-2000 négyzetméteres üzleteknél munkaerő felesleget jelenthet a vasárnapi zárva tartás. Mivel ebben a szektorban jelentős a fluktuáció, éves szinten akár 20-30 százalék is lehet, amennyiben a távozók helyére nem vesznek fel új munkavállalókat, kialakítható az ideális létszám.

Akik a dologgal rosszul járhatnak, jegyezte meg Szűcs László, azok a kölcsönzött munkavállalók és a diákmunkások, akiktől szükség esetén a legkönnyebb megválni, hiszen csak vissza kell őket adni a kölcsönző cégnek vagy a diákszövetkezetnek. Még náluk is hátrányosabb helyzetben vannak azok a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók, például kismamák, akik hétvégi, például pénztárosi munkával egészítették ki a család bevételét. Az ő foglalkoztatásuk szükségtelenné válik.