Hogy kell jól tönkretenni a kolléga hétvégéjét? - avagy a visszajelzés művészete
A visszajelzés időzítése stratégiai jelentőséggel bír: bár a legtöbb vezető tisztában van a visszajelzés fontosságával, sokan nem gondolnak bele, hogy nemcsak az üzenet számít, hanem az is, mikor és hogyan hangzik el. A rosszul időzített visszajelzés demotiváló, míg a jól időzített visszajelzés fejlesztő hatású – mutat rá a wsj.com cikke.
A vezetők folyamatosan azt hallják, hogy a visszajelzés elengedhetetlen a munkavállalók fejlődéséhez – legyen szó formális teljesítményértékelésről vagy egy kötetlen beszélgetésről egy meeting után. Most kiderült, az is számít, mikor hangzik el a visszajelzés, sőt sok múlik az időzítésen. Ha jól időzítve és megfelelő keretek között történik, a visszajelzés produktív lesz, és valóban hozzájárul a fejlődéshez - olvasható egy szakmai cikkben.
Szerencsére a menedzsmenttudomány már sokat tud arról, hogyan időzítsünk jól és a „jó időzítés” nem megérzés kérdése, hanem tanulható.
Számos kutatás igazolja, hogy az emberi működésre hatással vannak a cirkadián ritmusok, amelyek befolyásolják az éberséget, a hangulatot, az egészségi állapotot és más tényezőket. Egy tanulmány például kimutatta, hogy az emberek nagyobb fájdalomtűréssel rendelkeznek reggel, mint később a nap folyamán — ez pedig arra utal, hogy a dolgozók reggel fogékonyabbak lehetnek az építő jellegű kritikára is. Reggel, amikor az emberek frissek, energikusak és kevésbé leterheltek, érzelmileg és mentálisan is befogadóbbak a kritikára.
Délutánra, estére a kognitív kapacitás csökken, ami védekező reakciókat, félreértéseket vagy elutasítást eredményezhet — még akkor is, ha a visszajelzés jószándékú.
A döntési fáradtság elmélete szerint, ahogy telik a nap, úgy csökken a képességünk arra, hogy összetett információkat dolgozzunk fel és megfelelően reagáljunk rájuk. Például a bírák is nagyobb eséllyel utasítják el a feltételes szabadlábra helyezést a nap végén, amikor mentálisan már kimerültek. Ugyanez igaz a visszajelzésekre is: ha egy hosszú munkanap végén vagy megterhelő feladat után történik, az inkább ellenállást válthat ki, mint nyitottságot.
Különösen fontos ezt tudatosítani azoknak a vezetőknek, HR-eseknek vagy tanároknak, akik másokat irányítanak, értékelnek vagy fejlesztenek.
A hét közepe az arany középút
Sok munkavállaló él át úgynevezett „vasárnapi szorongást” (sunday scaries), vagyis egyre erősödő nyugtalanságot és félelmet a közelgő munkahéttől. Ez a szorongás gyakran a ránk váró feladatoktól vagy a személyes életből a munka világába való átállás nehézségétől ered. Egy hétfő reggeli visszajelző beszélgetés csak fokozhatja ezeket az érzéseket, aminek hatására a munkavállalók feszültebbek és kevésbé fogékonyak lehetnek az építő párbeszédre.
Ezzel szemben, ha péntek délutánra időzítjük a visszajelzést, azzal azt kockáztatjuk, hogy a dolgozó az egész hétvégén rágódni fog rajta. Ez negatív gondolati spirálhoz vezethet, amely megnehezíti a feltöltődést, a kikapcsolódást és azt, hogy újult erővel térjen vissza hétfőn.
Ezért a hét közepe – kedd, szerda, csütörtök – ideális időpont a visszajelzésekhez, mert a munkavállalók ekkorra már visszarázódtak a heti ritmusba, és elegendő idejük van a visszajelzés feldolgozására, mielőtt újra hétvége lenne.
A több több
A Gallup kutatásai szerint azok a munkavállalók, akik legalább hetente kapnak érdemi visszajelzést, elkötelezettebbek a munkájuk iránt. Más, terepen végzett kutatások azt is megmutatták, hogy a heti rendszerességű visszajelzés jobb teljesítménnyel és magasabb munkahelyi elégedettséggel jár együtt.
Ezekkel az eredményekkel összhangban a szervezetek egyre inkább elmozdulnak az éves vagy féléves teljesítményértékelésektől a folyamatos visszajelzési gyakorlatok felé. A lényeg tehát: törekedjünk heti rendszerességű visszajelzésekre, hogy fenntartsuk a motivációt, időben kezeljük a problémákat és támogassuk a fejlődést.
Fontos azonban, hogy a visszajelzések gyakoriságát az egyes munkavállalók igényeihez és munkájának természetéhez igazítsuk.
Kerülni a rajtaütésszerű visszajelzést
Általánosságban igaz, hogy a visszajelzés akkor a leghatékonyabb, ha röviddel a szóban forgó esemény után történik – de nem egy extrém stresszes vagy zavaró pillanatban.
Például, ha egy munkatárs épp most fejezett be egy nagy tétű prezentációt, vagy személyes válsággal küzd, akkor a közvetlen visszajelzés támadásként hathat, nem pedig támogató segítségként. Ez könnyen védekezéshez vagy elutasításhoz vezethet. A visszajelzést strukturált környezetben célszerű adni, nem pedig spontán, érzelmileg túlfűtött helyzetekben. Ez biztosítja, hogy a munkavállaló nyitott és befogadó állapotban legyen, és képes legyen megérteni, feldolgozni és hasznosítani a visszajelzést.
A legjobb módszer tehát: a visszajelzést viszonylag hamar adjuk, de egy kis előzetes jelzéssel, hogy az ne érje váratlanul a munkavállalót, és az releváns, mégis nyugodt kontextusban történjen.
A minőség fontosabb, mint a mennyiség
A túl hosszú visszajelző beszélgetések ugyanúgy kontraproduktívak lehetnek, mint a rossz időben adottak – ez attól is függ, hogy milyen típusú dolgozóról van szó, és mi a visszajelzés célja.
A kutatások összességében azt mutatják, hogy a visszajelzés minősége sokkal többet számít, mint annak hossza. Általánosan elmondható, hogy:
- 5–10 perces rövid, fókuszált beszélgetések hatékonyak konkrét kérdések megvitatására.
- 30–45 perces hosszabb megbeszélések inkább az átfogó teljesítményértékeléshez valók.
A struktúra is lényeges. Egy jól felépített visszajelzés három elemet tartalmaz:
- Világos nyitás
Pl.: „Szeretnék megosztani pár gondolatot arról, hogyan tudnánk közösen fejlődni.” - Kézzelfogható, cselekvésre ösztönző észrevétel
Pl.: „Azt vettem észre, hogy amikor nem értesz egyet, hajlamos vagy erősebben felemelni a hangod, mint ahogy azt talán észrevennéd.” - Pozitív lezárás, amely támogatást közvetít
Pl.: „Biztos vagyok benne, hogy ebben gyorsan tudsz majd fejlődni.”
A dicséret mint hiánycikk
- sokan úgy gondolkodnak, hogy ha az illető jól végzi a dolgát és úgy, ahogy abban megegyeztek, az rendben van, és ennyi.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Összesen 24 192 pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből – derül ki a Klebelsberg Központ adataiból. A teljesítményértékelés alapján a... Teljes cikk
Az IT-óriás Infosys elindította éves teljesítményértékelési ciklusát, amelyben a hangsúly az önreflexión, a készségfejlesztésen és a... Teljes cikk
- Meglepő eredmény: a magyar pedagógusok az átlagnál elégedettebbek 2 hónapja
- Az ashwagandha ereje: lelki és testi támogatás a modern világ kihívásaiban 2 hónapja
- 3000 alkalmazottját figyelmezteti a brit bankcég, hogy alulteljesítés miatt elbocsátás vár rájuk 3 hónapja
- 1,1 millió elvesztett munkanap: láthatatlan betegség bénítja a magyar munkaerőt 3 hónapja
- Állásinterjú után csend? Ezért akár milliós bírság is járhat 4 hónapja
- Értékelés vagy büntetés? Több tanárnak lehúzták a pontját a bérkeret miatt 5 hónapja
- Itt a tanév vége, pontozással értékelik a pedagógusok egyéni teljesítményét 6 hónapja
- Óriási gazdasági veszteséget jelent a munkavállalók álmatlansága 7 hónapja
- A Covid utóhatásai - A fiatalok közel háromnegyedét érinti a szociális szorongás, a karrierjüket is befolyásolja 9 hónapja
- 1000-nél is több nyitott pozíció, azonnali jelentkezés - állásbörzén jártunk 9 hónapja
- Ne akarj gyorsan túlesni rajta: így tűzz ki teljesítménycélokat 9 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?