Nem enyhítenek a nyugdíjas-szövetkezetek a munkaerőhiányon

A hét elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a törvény, amely alapján a diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek.

A lap emlékeztet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 2,7 millióan részesülnek jelenleg nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy valamilyen egyéb járandóságban. Közülük körülbelül 2 millióan úgynevezett saját jogú nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint több mint 1,8 millióan kapnak 50 és 200 ezer forint közötti nyugdíjat. E keresetet egészíthetnék most ki a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül azok a nyugdíjasok, akik még szeretnének dolgozni.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a törvényjavaslatot benyújtó Kósa Lajos szerint a nyugdíjasok fele, azaz 1 millióan vállalnának munkát pl. a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, vagy az egészségügyben.

A nyugdíjszakértő a Világgazdaságnak elmondta: a rugalmas korhatár visszaállítása inkább enyhítene a munkaerőhiányon. „Meg kell szüntetni azt a nyugdíjazási rendszert, amely szerint a nők negyvenéves jogviszony után nyugdíjba mehetnek, míg a férfiak még negyvenöt év után sem” - fogalmazott Simonovits. Szerinte amíg előfordul olyan, hogy egy középiskolai tanárt a tanév közepén elküldenek, nyugdíjazzák, majd mégis megengedik neki, hogy legalább a tanév végéig taníthasson, addig nem érdemes ilyen szövetkezetekben gondolkodni.

Pedig a kedvezményes adózási forma sokaknak vonzó lehet. Miután a szövetkezeti tagsággal nem jár biztosítási jogviszony, így a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmek után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni a nyugdíjasoknak, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót - amennyiben a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Ráadásul emellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

Angyal József okleveles adószakértő felhívta a figyelmet, hogy ha az szja felől közelítjük meg, akkor e bevételek egyéb jövedelemnek minősülnek, mert nincs biztosítási jogviszony. Ugyanakkor ahol munkavégzés van, annak az ellenértéke nem lehet egyéb jövedelem, Angyal József szerint itt lehet némi ellentmondás a társadalombiztosítási törvénnyel. A szakértő úgy véli, hogy a későbbi részletszabályok fogják majd meghatározni az igazi tartalmát ennek a törvénynek.

Fotó: Pixabay
Világgazdaság