Nem kell rögtön pereskedni: munkaügyekben is segít a mediáció

- Mi a helyzet jelenleg a munkaügyi mediáció terén, terjed ez a lehetőség a munka világát érintő vitás ügyekben?

- Nem, sajnos nem. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy nő az erőkülönbség a munkáltató és a másik fél (szakszervezet, üzemi tanács illetve az egyes munkavállalók) között. A másik ok, hogy a társadalom egésze nem lett nyitottabb a békés, erőszakmentes vitarendezések irányában. Harmadszor mind a szakszervezeti vezetők, mind a munkáltatók félnek kivinni konfliktusaikat „külső oldal” felé. Azért a helyzetet árnyalja, hogy – ha a klasszikus mediációra nem nőtt is a társadalmi igény, - a tanácsadások iránt viszont határozottan növekszik, mivel a problémák, konfliktusok száma sem csökken, sőt…

- A polgárjogi viták során, például válás esetén lehet mediátorhoz fordulni. Mennyire népszerű ez a szolgáltatás?

- A KIM listáján szereplő mediátorok keresettsége – a KIM hivatalos statisztikái szerint – minden évben szerény mértékű a regisztrált mediátorok létszámához képest. Ha van is némi növekedés, ez legfeljebb a bírósági esetekben jelentkezhet, viszont az nem az igények miatt van, hanem, mert a bíróságok kényszerítik ki. A társadalom vonakodása a mediáció minden területére igaz.

- Kik fordulhatnak mediátorhoz munkaügyi gondjaikkal? Vannak-e jellemző panaszok, például kismamáktól, leépítés előtt álló cég dolgozótól?

- Hozzánk, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz a kollektív munkaügyi viták tartoznak, ahol nem a munkavállaló, mint egyén jelenik meg, hanem a szakszervezet vagy az üzemi (közalkalmazott) tanács. Lényeges, hogy nemcsak a munkavállalói oldal, hanem, a munkáltatók (illetve érdekképviseleteik) is kezdeményezhetik, hiszen nekik is lehetnek sérelmeik. Fontos, hogy nem csak a már kialakult konfliktushelyzetben lehet célszerű és eredményes a közvetítés (mediáció), hanem azt megelőzően is. Tehát például, ha még csak a sztrájkkal történő fenyegetés hangzik el. Ekkor jó megelőző eljárás a mediátor igénybe vétele.

- A munkavállaló egyénileg egy vitás helyzetben, hová fordulhat? Például a kismama, akit nem akarnak visszavenni?

- Ha munkavállaló - jogvita esetén - nem akar rögtön ügyvédhez fordulni, lehetősége van valamely szakszervezeti jogsegélyszolgálat segítségét kérni, vagy kínálkozó lehetőség a jogpont hálózat igénybevétele, amelyet az internetről lehet elérni. Súlyosabb esetben természetesen arra is lehetőség van, hogy a jogaiban sértett munkavállaló panasszal éljen a területileg illetékes munkaügyi felügyeletnél, bár attól nem remélhető közvetlen jogorvoslat, viszont a hatóság hatásos eszközökkel lép fel a jogsértővel szemben.

- Mondana tipikus eseteket, amikor nem a bírósághoz kellene azonnal fordulni, hanem mediátorhoz?

- Minden érdekvita esetében ez a helyzet, hiszen érdekvitát a bíróság nem tud és nem is akar eldönteni. Tipikus példa a sikertelen vállalati (ágazati) bértárgyalások témája. Nincs bíróság, amely jogi úton eldönthetné, hogy mekkora legyen a béremelés mértéke. Vagy például az új Munka törvénykönyve százas nagyságrendben tartalmaz olyan utalást, hogy adott kérdésben megállapodásnak van helye.

- És ha mégis jogvita alakul ki a felek között?

- Jogviták esetében is hasznos a megállapodáson alapuló mediációs eljárás igénybe vétele. Előnyei, hogy gyorsabb, olcsóbb, valamint a felek aktív bevonásával zajlik, tehát az érintettek alakítják ki a számukra kölcsönösen előnyös megállapodást, és nem egy bíróság dönt a fejük felett. És még egy megjegyzés: minden jogvita egyben érdekvita is, hiszen ki az a bolond, aki belemegy egy jogvitába, amelyben az érdekei (érzelmei) nincsenek érintve.

- Bíróság is rendelhet ki munkaügyben mediátort?

- Kötelezően nem, a törvény a mediációt főszabályként önkéntes eljárásként rögzíti. Viszont egy bíró javasolhatja a feleknek, hogy mielőtt nekikezdenének egy hosszadalmas bírósági procedúrának, kíséreljék meg a kiegyezést, mediátor bevonásával.

- Tudnak erről a lehetőségről az emberek, ismerik a mediációt mint formát?

- Nagyon kevéssé. Szerintem már az iskolában tanítani kellene a békés vitarendezés útjait, módjait, előnyeit. Pedig velünk nagyon egyszerű felvenni a kapcsolatot, ezt bárki, bármilyen formában megteheti.

- Mekkora a sikerarány? Sikerül megbeszélni a feleknek a mediátor segítségével?

- A sikerarányunk meghaladja a 90 százalékot, azaz a hozzánk kerülő esetek túlnyomó részben megállapodáshoz tudjuk segíteni azokat, akiknek ez nélkülünk nem sikerült. Holott hozzánk jellemzően azok fordulnak, akik között már megromlott a közvetlen kapcsolat és reménytelennek ítélték, hogy a másik féllel szót tudnak érteni.

- Van-e esély rá, hogy visszakerül a Munka törvénykönyvébe a mediáció? Ön erről 2012-ben azt mondta, hogy a helyzet nem reménytelen. Továbbra sem az?

- A remény hal meg utoljára. A pozitív hozzáállás minden mediátor kötelező attitűdje. Kicsit komolyabban: bízom benne, hogy a törvényalkotó is felismeri, hogy a mediáció száműzése csak nehezíti a munkaügyi viták rendezését.