Nem tisztességes, hogy nyelvvizsga nélkül nincs sikeres felvételi
A kormány kellő előkészítés nélkül írta elő az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, írta az Index.
Székely László ombudsman hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.
Az ombudsman megállapítása szerint az új követelmény meghatározásakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről - írta az Index.
Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A nyelvvizsga megkövetelése pedig mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
Éppen ezért a biztos jelentése azt javasolja Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
Az ombudsman szerint az is nagyon aggályos volt, ahogy a kormány bevezette a szakgimnáziumok rendszerét - írta az Index.
A jogbiztonság követelményét ugyanis súlyosan sértette, hogy az újonnan átalakított szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül az idei tanév kezdete előtt hirdette ki a kormány, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új feltételekre. Ahogy arról korábban írtunk, a szakgimnáziumokban jelentősen megvágták a közismereti és nyelvi órák számát, így onnan sokkal nehezebb lesz ilyen intézményből bekerülni a felsőoktatásba.
A végleges tanterv ráadásul tényleg közvetlenül a tanévkezdés előtt lett elérhető, ez pedig az alapvető jogok biztosa szerint a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Ez hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is, ami sértette az oktatáshoz való jogot.
Index
Az ombudsman megállapítása szerint az új követelmény meghatározásakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről - írta az Index.
Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A nyelvvizsga megkövetelése pedig mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
Éppen ezért a biztos jelentése azt javasolja Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
Az ombudsman szerint az is nagyon aggályos volt, ahogy a kormány bevezette a szakgimnáziumok rendszerét - írta az Index.
A jogbiztonság követelményét ugyanis súlyosan sértette, hogy az újonnan átalakított szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül az idei tanév kezdete előtt hirdette ki a kormány, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új feltételekre. Ahogy arról korábban írtunk, a szakgimnáziumokban jelentősen megvágták a közismereti és nyelvi órák számát, így onnan sokkal nehezebb lesz ilyen intézményből bekerülni a felsőoktatásba.
A végleges tanterv ráadásul tényleg közvetlenül a tanévkezdés előtt lett elérhető, ez pedig az alapvető jogok biztosa szerint a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Ez hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is, ami sértette az oktatáshoz való jogot.
Index
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon