Nincs programunk az uniós bérfelzárkóztatásra

Mind az Európai Bizottság, mind pedig a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony bérek önmagukban nem javítják a versenyképességet. A jövedelmek mellett legalább ilyen fontos a szakképzett munkaerő, a földrajzi elérhetőség, az innováció, továbbá a gazdasági és politikai kiszámíthatóság. Az említett szervezetek több tanulmányt is készítettek a kelet-közép-európai bérrendszerekről, így a magyarról is.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az alacsony magyar fizetések nem tesznek jót a gazdaságnak. Ráadásul nemcsak az okoz problémát, hogy hazánkban a kanadai árakhoz mexikói bérek társulnak, hanem az is, hogy kötelezettséget vállaltunk arra: bevezetjük a közös uniós fizetőeszközt. Az eurózónának viszont akkor van értelme, ha az árak mellett a bérek is felzárkóznak. Miután a magyar termelékenység folyamatosan javul, vagyis előbb-utóbb beérjük az osztrák és a német hatékonyságot, a fizetéseknek is hasonló ütemben kellene növekedniük.

Szlovéniában és Csehországban, ahol a fizetések jóval magasabbak, mint nálunk, létezik állami bérfelzárkóztatási program. Nálunk az a kormányzat álláspontja, hogy a piac kényszerítse ki a magasabb bérszintet - olvasható a Magyar Hírlapban.