Nőhet az adóellenőrzések száma a koronavírus miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását - hívja fel a figyelmet az EY.
Mintegy 88%-kal csökkent napjainkra a Magyarországon indított adóellenőrzések száma az elmúlt tíz évben. Eközben a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet összege a 2010-es évek elején kiszabott mértékhez képest 43 %-kal esett vissza.
„A drasztikus csökkenés két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” - véli dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek.
Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.
„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfa kiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk” - hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.
„A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”
Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az első kilenc hónapban általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában.
A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítania azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.
dr. Séra Gergely szerint kulcsfontosságú a felkészülés arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire, és hogy a cégeknél felmerülő kérdésekre ki fog válaszolni. Ha az ilyen célú erőforrások a szervezeten belül szűkösek, célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.
„A drasztikus csökkenés két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” - véli dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek.
Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.
„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfa kiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk” - hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.
„A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”
Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az első kilenc hónapban általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában.
A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítania azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.
dr. Séra Gergely szerint kulcsfontosságú a felkészülés arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire, és hogy a cégeknél felmerülő kérdésekre ki fog válaszolni. Ha az ilyen célú erőforrások a szervezeten belül szűkösek, célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?