Órabér

A Munka törvénykönyve szerint a bért időbérben kell megállapítani, az lehet óra, napi, heti, havi vagy akár éves is, vagyis mértékegységként kezelendő.

Az, hogy milyen elszámolási vagy bérezési szisztémát tartunk előnyösnek attól függ, hogy maga a munkavégzés mennyire határolható be időben, mennyire szükséges a feszes elszámolás, mennyire függ össze a teljesítés mennyisége a ráfordított idővel. 

Az órabéres díjazást általában pont azért választja a munkáltató, mert mindenképp csak a ténylegesen ledolgozott időt szeretné bérrel fizetni. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat úgy, hogy minden hónapban a ténylegesen ledolgozott munkaóra képezi a bér alapját. Ilyen esetben, ha többletidő keletkezik, vagyis túlórára van szükés, akkor annak órabér részét a munkáltató a ténylegesen ledolgozott órák elszámolásával kifizeti, és csak pótlékot kell fizetni a túlmunkára.

Havibér 

Szintén munkaidő alapon történik a havibér elszámolása, amely Magyarországon a legnépszerűbb bértípus. Havibér esetén elvben havonta fix bér kerül bérszámfejtésre, de amennyiben a ledolgozott idő az elszámolási időszak végén eltér a ledolgozandótól el kell számolni a dolgozóval. Az elszámolás módjának logikáját a munkarendhez érdemes kötni, hiszen annak kialakításakor már figyelembe lettek véve a munkakör sajátosságai, az abból következő kötöttség vagy szabadság.

Akkor célszerű alkalmazni, ha az óraszám ingadozása nem számottevő, vagy a munkaidő mennyiségéből eredő kockázat csekély. A havibér alkalmazásának előnye, hogy könnyen kommunikálható, egzakt, mindenki számára érthető, jól tervezhető. Hátránya, hogy alacsonyabb leterheltség esetén (elszámolási módtól függően) sem csökken a költség, konstans marad.

Havi bérezést lehet alkalmazni kötött és rugalmas munkarendet egyaránt,.