Panaszos vagy ügyfél? Hatályba lépett a panasztörvény
2014. január 1. napjával hatályba lépett a 2013. évi CLXV. törvény, amely olyan fogalmakat definiál, mint például a panaszos vagy a közérdekű bejelentő. Miben is különböznek ezek a közigazgatási eljárásból ismert ügyféltől? A különbség gyakorlati jelentősége igen nagy.
Ki kell vizsgálni
A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A panaszt, illetve a közérdekű bejelentést a megfelelő szervhez történő beérkezést követő 30 napon belül ki kell vizsgálni és arról a panaszost értesíteni. A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról és indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt nem érheti hátrány – a rosszhiszemű felet leszámítva - a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt. Kikényszeríthető jogokat azonban a törvény nem ad.
Védelem a bejelentőnek
Két fontos intézményt azonban bevezet a szabályozás: a közérdekű bejelentő védelmét és a bejelentő védelmi ügyvédet. Előbbi azt jelenti, hogy minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül pedig az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt fenyegető hátrányok. Utóbbi (bejelentő védelmi ügyvéd) azt jelenti, hogy az állami és helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést köthet.
A bejelentő védelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a jogi személy jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a jogi személy tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja. A bejelentő védelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet, és nem fogadhat el. A bejelentő védelmi ügyvédi megbízás létrejöttét az ügyvédnek 15 napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. A bejelentő védelmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni. A megbízási szerződés alapján a bejelentő védelmi ügyvéd fogadja a megbízója tevékenységével összefüggő bejelentéseket, jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó jogi személy által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.
Mi vizsgál a hivatal?
Annak illusztrálására, hogy miért is fontos az adott személy eljárási státusza, nézzük meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának az új gyakorlatát. A hivatal olyan kiemelten fontos feladatokat lát el, mint például az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartásának állami ellenőrzése. Vizsgálata kiterjed többek között a jogviszonyt létesítő jognyilatkozatok alakszerűségére, a munka-, illetve a pihenőidő szabályaira, valamint a nők, fiatalok, megváltozott munkaképességű munkavállalók jogszerű foglalkoztatására. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1.§ (5) bekezdése alapján a felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ez azt jelenti, hogy megállapíthatja, hogy a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy valójában munkaviszonyban dolgozik. Ennek mind a munkáltatóra, mind pedig a munkavállalóra nézve számos jogkövetkezménye lehet. Amennyiben a munkaviszony megállapításra kerül, a munkáltatót bejelentési, és a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettség is terheli. A munkavállaló pedig élhet az Mt. ben rögzített jogokkal (szabadság, betegszabadság, munkaidő, felmondási védelem, végkielégítés stb.), illetve terhelik az ott rögzített kötelezettségek. Előállhat ugyanakkor az a helyzet, hogy a közigazgatási szerv más tartalommal hozza létre a munkaviszonyt, mint ahogyan azt a panaszos kérte. Ez abban nyilvánulhat meg például, hogy nem határozatlan, hanem határozott idejű munkaviszonyt hoz létre, vagy például közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszonyt állapít meg. Tekintettel arra, hogy a panaszost a hatóság nem tekinti ügyfélnek, számára a határozattal szemben jogorvoslati lehetőség nem nyílik meg. Amennyiben a munkáltató, az eljárás egyetlen ügyfele, a döntést megtámadja, előállhat az a helyzet, hogy a közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság a határozatot nem tartja jogszabálysértőnek, hiszen a munkaviszony megállapításának a feltételei fennállnak, ám a munkavállaló sérelmét részben valamely lényeges kérdésben nem orvosolja. A munkavállalónak így bírósághoz is kell fordulnia, amely az ő panaszát teljes terjedelmében vizsgálni fogja, és amely a közigazgatási hatóság döntésével ellentétes megállapításra juthat. Ennek következtében két jogerős döntés születhet eltérő tartalommal. Nyilvánvalóan a bíróság jogerős és végrehajtható döntése a sérelmet elszenvedett munkavállaló ügyét orvosolja, ám a szabályozásnak ezen módja kifejezetten aggályos. Egyrészt a munkavállaló számára feleslegessé válhat a közigazgatási út igénybevétele, másrészt pedig lehetőséget biztosít arra, hogy úgy szülessen jogerős közigazgatási döntés valamely munkavállaló ügyében, hogy az eljárásba ügyfélként be sem kapcsolódhatott.
Dr. Kéri Ádám jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
Február 29-én jelent meg az új idegenrendészeti törvény végrehajtási rendelete. A törvénnyel együtt pedig már egyre tisztább a kép, hogyan... Teljes cikk
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 2 hete
- Munkavédelmi cipőre gyűjtenek a mentősöknek 4 hete
- Ezeken a helyszíneken ellenőriz a NAV március végétől 4 hete
- Átalakítják a Nemzeti Tehetség Programot 4 hete
- Tanárképző kar alakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 1 hónapja
- Ezeken a helyszíneken ellenőriz az adóhatóság március második felében! 1 hónapja
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 2 hónapja
- Megalakult a Nemzeti ESG Tanács 2 hónapja
- Átadták az Év Befektetője díjakat 2 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja
- Mit tudok tenni, ha nem kaptam meg a béremet a munkaviszony megszűnését számított 5 munkanapon belül? 2 hónapja