Prémium vagy jutalom: mikor csaphat a hasára a főnök?
A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A munkajogban egyértelmű különbségek van a két fogalom között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között? A Munkajog HR Blogban erről olvashatunk.
A prémium a teljesítmény-ösztönzés egyik legtipikusabb eszköze. Lényege, hogy a munkáltató az alapbéren felül plusz juttatást fizet a munkavállalónak, ha az előírt teljesítmény követelményt vagy feladatot teljesíti. A prémium lényege tehát, hogy a munkáltató előre meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesítse esetén a dolgozóknak prémium jár - olvasható Munkajog HR Blogban.
A prémium kitűzéséről, a prémium feladatokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Azonban, ha a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítését megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést főszabály szerint nem vonhatja vissza.
Mi a helyzet, ha a munkavállaló a prémiumfeladatot csak részben teljesíti? Ebben az esetben az az általános szabály, hogy ilyenkor nem jár a prémium. Ha viszont a munkáltató a prémium kitűzésben a részteljesítés esetére is kifizetést helyezett kilátásba, akkor természetesen ilyen esetben is jár a rész-prémium. Ehhez hasonlóan a prémiumfeladatok meghatározása mellett a munkáltató a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat.
Lényeges, hogy a prémiumra minden munkavállaló jogosult, aki a kitűzött feladatokat teljesíti, a munkáltató nem tehet különbséget, hogy közülük kinek fizet prémiumot.
Mi a jutalom?
A jutalom szintén lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból, így például a munkáltató jutalmazhatja a pontosságot, a példamutató magaviseletet, vagy adhat jutalmat a cég jó év végi eredményére tekintettel.
Ebből már kiderülhetett, hogy a prémiumhoz képest a legfontosabb különbség, hogy a jutalomról, annak összegéről a munkáltató teljesen a saját mérlegelési jogkörében dönt, tehát nem tűzi ki előre a jutalmazás feltételeit és nem határoz meg előre elérendő teljesítményt a munkavállalók javára. Így a munkavállalók nem követelhetik jutalom kifizetését, szemben a prémiummal.
Ha a munkáltató mégis előre kitűzött munkateljesítmény eléréséhez köti a jutalmazást, az prémiumnak számít, függetlenül attól, hogy jutalomnak vagy másnak nevezi-e.
Az egyenlő bánásmód követelménye
Fontos, hogy mind a prémium, mind a jutalom esetén tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz a dolgozók között indokolatlanul nem lehet különbséget tenni. Ennek különösen a jutalmazás esetén van jelentősége, mivel a jutalom adása egyedül a munkáltató mérlegelésétől függ, azonban ha a jutalmazás mellett dönt, nem tehet különbséget a dolgozók között diszkriminatív jelleggel. Bizonyos esetekben természetesen indokolható a különbségtétel. Például az év végi jutalmazásnál indokolt lehet az, hogy az év közben a munkáltatóhoz került kolléga kisebb összeget kap, mint a több éve a munkáltatónál dolgozó kollégák.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
HR Blog
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
A bérverseny korszaka után 2026-ban a megtartásért folytatott harc a szervezeti kultúra terepére költözött. A fluktuáció mögött ugyanis gyakran... Teljes cikk
Az otthoni munkavégzés következményeként adójogi telephely keletkezésére vonatkozó szabályait pontosította az OECD. Azoknak a vállalkozásoknak,... Teljes cikk
Relevance anxiety, azaz a relevanciavesztéstől való félelem. Csendes, de annál meghatározóbb veszélyforrás a munkahelyeken. Nem marad az egyéni... Teljes cikk
- Luxuskarácsony az állami szektorban: 52 ezres ajándékcsomagot kaptak a dolgozók 1 hete
- Lesz idén prémium? Mikor jár és mikor perelhetünk érte? 3 hete
- A brit dolgozók harmada nem érzi az inspirációt a munkahelyén - Mi lehet a megoldás? 1 hónapja
- Ahol egészségre megy a túlóra - ezek Magyarország legaktívabb munkahelyei 1 hónapja
- Itt a friss lista: ezek a 2026-os év legjobb gimnáziumai 1 hónapja
- Íme az új munkáltatói ígéret, ez ma a legerősebb megtartó erő a cégeknél 1 hónapja
- "Egyenlő értékű munkáért, egyenlő bért" - ami az elmúlt 50 év alatt nem sikerült 1 hónapja
- Mikor tagadható meg a munkáltatói utasítás végrehajtása? 2 hónapja
- Mi lehet a titka a kiégés megelőzésének? 2 hónapja
- Felmérés: ilyen munkahelyen akarnak dolgozni a magyarok 2 hónapja
- Nincs szorgalmas vagy lusta generáció - a Z a közös élményt keresi és nem akar belehalni a munkába 2 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa