Prémium vagy jutalom: mikor csaphat a hasára a főnök?
A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A munkajogban egyértelmű különbségek van a két fogalom között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között? A Munkajog HR Blogban erről olvashatunk.
A prémium a teljesítmény-ösztönzés egyik legtipikusabb eszköze. Lényege, hogy a munkáltató az alapbéren felül plusz juttatást fizet a munkavállalónak, ha az előírt teljesítmény követelményt vagy feladatot teljesíti. A prémium lényege tehát, hogy a munkáltató előre meg kell határozza azokat a feltételeket, amelyek teljesítse esetén a dolgozóknak prémium jár - olvasható Munkajog HR Blogban.
A prémium kitűzéséről, a prémium feladatokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Azonban, ha a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítését megkezdte, akkor a munkáltató a prémium kitűzést főszabály szerint nem vonhatja vissza.
Mi a helyzet, ha a munkavállaló a prémiumfeladatot csak részben teljesíti? Ebben az esetben az az általános szabály, hogy ilyenkor nem jár a prémium. Ha viszont a munkáltató a prémium kitűzésben a részteljesítés esetére is kifizetést helyezett kilátásba, akkor természetesen ilyen esetben is jár a rész-prémium. Ehhez hasonlóan a prémiumfeladatok meghatározása mellett a munkáltató a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket is megállapíthat.
Lényeges, hogy a prémiumra minden munkavállaló jogosult, aki a kitűzött feladatokat teljesíti, a munkáltató nem tehet különbséget, hogy közülük kinek fizet prémiumot.
Mi a jutalom?
A jutalom szintén lehet a teljesítmény-ösztönzés eszköze, de nem csupán munkateljesítmény alapján adható, hanem a legváltozatosabb okokból, így például a munkáltató jutalmazhatja a pontosságot, a példamutató magaviseletet, vagy adhat jutalmat a cég jó év végi eredményére tekintettel.
Ebből már kiderülhetett, hogy a prémiumhoz képest a legfontosabb különbség, hogy a jutalomról, annak összegéről a munkáltató teljesen a saját mérlegelési jogkörében dönt, tehát nem tűzi ki előre a jutalmazás feltételeit és nem határoz meg előre elérendő teljesítményt a munkavállalók javára. Így a munkavállalók nem követelhetik jutalom kifizetését, szemben a prémiummal.
Ha a munkáltató mégis előre kitűzött munkateljesítmény eléréséhez köti a jutalmazást, az prémiumnak számít, függetlenül attól, hogy jutalomnak vagy másnak nevezi-e.
Az egyenlő bánásmód követelménye
Fontos, hogy mind a prémium, mind a jutalom esetén tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Azaz a dolgozók között indokolatlanul nem lehet különbséget tenni. Ennek különösen a jutalmazás esetén van jelentősége, mivel a jutalom adása egyedül a munkáltató mérlegelésétől függ, azonban ha a jutalmazás mellett dönt, nem tehet különbséget a dolgozók között diszkriminatív jelleggel. Bizonyos esetekben természetesen indokolható a különbségtétel. Például az év végi jutalmazásnál indokolt lehet az, hogy az év közben a munkáltatóhoz került kolléga kisebb összeget kap, mint a több éve a munkáltatónál dolgozó kollégák.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
HR Blog
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A nőknek a felsővezetői szintre lépéshez kevés a gondoskodó vezetői karakter, a valódi áttöréshez a le kell vetkőzniük a megfelelési kényszert,... Teljes cikk
A 2026-os tanári bérrendezés és a tanárhiány alapjaiban írta át a nyelvoktatás piaci árait. Piaci körkép következik a legfrissebb költségekről,... Teljes cikk
Az elmúlt két évben a mesterséges intelligencia elárasztotta a tanulási piacot. Olyan gyors tempóban jelentek meg az új AI alapú nyelvtanuló appok,... Teljes cikk
- Törvénybe írják a heti két nap home office-t – sok dolgozó élete változhat meg 3 hete
- 11 óra képernyő, 47 másodperc fókusz – így omlik össze a munkavállalói koncentráció 3 hete
- Munkahelyi szexuális zaklatás: mit tehet a HR és a vezetés? 3 hete
- Ha magaddal nem vagy tisztában, minek irányítanál másokat? Önismeret és a vezetői szerep 4 hete
- "Gondolkodik, mielőtt beszél?" – vezetőknek való választ adott az olimpiai bajnok 4 hete
- Akár napi 40 perccel is gyorsabban tudunk így dolgozni 4 hete
- Versenytilalmi megállapodás: amit a HR-nek és a payrollnak kötelező tudnia 4 hete
- Hasít a job hugging, pedig nem tesz jót a székbe kapaszkodás 4 hete
- A wellbeing-paradoxon: kinek a dolga, hogy jól legyünk a munkahelyen? 1 hónapja
- Új kutatás: Az AI nem levesz a terheinkből, hanem rátesz még egy lapáttal 1 hónapja
- Szerepcsere egy napra: a felsővezetők kasszáztak, a dolgozók elutaztak 1 hónapja

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben