Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 4 éve

Rehabilitációs hozzájárulás: mostantól a kölcsönbevevő fizet

images

A 2011. évi CXCI. törvény alapján a munkáltatók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulást a munkaerő-kölcsönzők esetében a kölcsönbeadó kötelessége volt megfizetni. Hogyan változott meg ennek hatására a munkaerő-kölcsönzői piac? Hogyan változtak az árak?

Göltl Viktor
Amióta a kölcsönbeadó munkáltatóknak kell vállalniuk a rehabilitációs hozzájárulás terhét, azóta ennek okán a munkaerő- kölcsönzési díjak havonta minimum 4.020 Ft-tal emelkedhettek kölcsönzött munkavállalónként. Ez annyit jelent, hogyha egy kölcsönbeadó például 12 hónapon át 100 fős létszámot kölcsönöz, akkor valószínűsíthetően 12 x 100 x 4.020 Ft-tal (4,8 millió Ft) emelkedtek a munkaerő- kölcsönzési díjak.

Minek az eredménye, hogy a járulék megfizetése most visszakerül a kölcsönvevőkhöz?

A törvényalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására azokat a munkáltatókat motiválja, ahol a valós munkavégzés zajlik. Munkaerő- kölcsönzés esetén a kölcsönvevő munkáltatónál történik a konkrét munkavégzés, míg a kölcsönbeadó munkáltató csak bizonyos részét gyakorolja a munkáltatói jogoknak. A törvényalkotó vélhetően abból indult ki, hogyha ezt a terhet visszahelyezi a kölcsönvevőkre, akkor - mint a valós foglalkoztató - a kölcsönvevő motivált lesz megoldani a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.

Kinek kedvez ez a jogszabályváltozás?

A jogszabályváltozás a valóságban egyik érintett félnek - se a kölcsönvevőnek, se a kölcsönzött munkavállalónak, se a kölcsönbeadónak - sem kedvez és egyik érintett fél sem jár rosszabbul, mint eddig, amennyiben a kölcsönbeadó munkáltató úgy nyilatkozik, hogy 2015.07.19-ét követően továbbra is vállalja a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését.

Mennyire jellemző az olyan cégekre, melyek kölcsönzött munkaerővel dolgoznak, hogy kölcsönöznek megváltozott munkaképességű munkaerőt is, tehát nem kell megfizetniük a rehabilitációs járulékot?

Sajnos kevéssé jellemző, mivel a kölcsönvevő munkáltatóknál - ahol a valós munkavégzés történik - számos esetben nem áll rendelkezésre az a minőségű munkaterület, vagy feladatkör, ahol a megváltozott munkaképességű személyek dolgozhatnak.

Mire kell most a kölcsönvevőknek figyelniük?

A kölcsönvevőknek leginkább arra kell most figyelniük, hogy a kölcsönbeadó munkáltató a jogszabályban foglaltak alapján nyilatkozott –e, illetve milyen nyilatkozatot juttatott el a kölcsönvevőnek, ugyanis ez alapján dől el, hogy 2015.07.19-től a kölcsönvevő fizeti-e a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönbeadó dolgozói után is, vagy sem.

További információk a rehabilitációs hozzájárulásról
A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2015-ben: 964 500 Ft/fő/év.
A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével a munkáltatónak nem áll fenn a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége.
A munkaadó a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló adatairól az nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be.
A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.
A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyre népszerűbbek az atipikus foglalkoztatási formák

Kétszázmilliárd forint árbevételt termelt az atipikus foglalkoztatási szektor az év első nyolc hónapjában, ennek egynegyedét a diák- és a... Teljes cikk

A tisztességtelen kölcsönző cégek kikoptak a piacról, ma már nem éri meg kockáztatni

A munkaerő-kölcsönzés ma már transzparens és szigorúan szabályozott tevékenység, ahol nem éri meg trükközni, a korábbi negatív tapasztalatokból... Teljes cikk

Egyre többen dolgoznak kölcsönzött munkaerőként

A legutóbbi kötelező adatszolgáltatás szerint Magyarországon több mint 800 munkaerő-kölcsönző cég létezik és közel 150 ezer fő dolgozott... Teljes cikk