Rehabilitációs hozzájárulás: mostantól a kölcsönbevevő fizet

A 2011. évi CXCI. törvény alapján a munkáltatók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulást a munkaerő-kölcsönzők esetében a kölcsönbeadó kötelessége volt megfizetni. Hogyan változott meg ennek hatására a munkaerő-kölcsönzői piac? Hogyan változtak az árak?

Göltl ViktorAmióta a kölcsönbeadó munkáltatóknak kell vállalniuk a rehabilitációs hozzájárulás terhét, azóta ennek okán a munkaerő- kölcsönzési díjak havonta minimum 4.020 Ft-tal emelkedhettek kölcsönzött munkavállalónként. Ez annyit jelent, hogyha egy kölcsönbeadó például 12 hónapon át 100 fős létszámot kölcsönöz, akkor valószínűsíthetően 12 x 100 x 4.020 Ft-tal (4,8 millió Ft) emelkedtek a munkaerő- kölcsönzési díjak.

Minek az eredménye, hogy a járulék megfizetése most visszakerül a kölcsönvevőkhöz?

A törvényalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására azokat a munkáltatókat motiválja, ahol a valós munkavégzés zajlik. Munkaerő- kölcsönzés esetén a kölcsönvevő munkáltatónál történik a konkrét munkavégzés, míg a kölcsönbeadó munkáltató csak bizonyos részét gyakorolja a munkáltatói jogoknak. A törvényalkotó vélhetően abból indult ki, hogyha ezt a terhet visszahelyezi a kölcsönvevőkre, akkor - mint a valós foglalkoztató - a kölcsönvevő motivált lesz megoldani a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.

Kinek kedvez ez a jogszabályváltozás?

A jogszabályváltozás a valóságban egyik érintett félnek - se a kölcsönvevőnek, se a kölcsönzött munkavállalónak, se a kölcsönbeadónak - sem kedvez és egyik érintett fél sem jár rosszabbul, mint eddig, amennyiben a kölcsönbeadó munkáltató úgy nyilatkozik, hogy 2015.07.19-ét követően továbbra is vállalja a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését.

Mennyire jellemző az olyan cégekre, melyek kölcsönzött munkaerővel dolgoznak, hogy kölcsönöznek megváltozott munkaképességű munkaerőt is, tehát nem kell megfizetniük a rehabilitációs járulékot?

Sajnos kevéssé jellemző, mivel a kölcsönvevő munkáltatóknál - ahol a valós munkavégzés történik - számos esetben nem áll rendelkezésre az a minőségű munkaterület, vagy feladatkör, ahol a megváltozott munkaképességű személyek dolgozhatnak.

Mire kell most a kölcsönvevőknek figyelniük?

A kölcsönvevőknek leginkább arra kell most figyelniük, hogy a kölcsönbeadó munkáltató a jogszabályban foglaltak alapján nyilatkozott –e, illetve milyen nyilatkozatot juttatott el a kölcsönvevőnek, ugyanis ez alapján dől el, hogy 2015.07.19-től a kölcsönvevő fizeti-e a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönbeadó dolgozói után is, vagy sem.