Ritka a békés konfliktuskezelés

Bár ma már többször veszik igénybe a mediációt, mint az előző években, a munkaügyi konfliktuskezelés ezen módja még mindig fehér hollónak számít hazánkban, a munkáltatók és a szakszervezetek inkább tanácsadásért fordulnak a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz (MKDSZ) - közölte lapunkkal Dr. Kovács Géza. A szervezet igazgatója úgy véli, ez is sokat jelent, hiszen azzal, hogy a konfliktusokat megelőzik, a munkaügyi bíróságok kevesebb ügyet is tárgyalnak. Egy évben általában 8-10 vitás ügyben járnak el közvetítők, általában nagy, országos vihart kavaró ügyekben.

Gazdasági haszonnal is jár a mediáció

Jelenleg a MÁV-nál kialakult helyzet borzolja a kedélyeket, ahol ugyan február 15-ig felfüggesztették a munkabeszüntetést, de ha nem sikerül megegyezni a bérekről, tovább folytatódhat a sztrájk. Ebben a vitában eddig nem vették igénybe a független munkaügyi közvetítő döntőbírói szolgálatot, holott az már MÁV-sztrájkokban többször is sikerrel működött közre.

Nem véletlenül hiányolják sokan ebben az ügyben a szolgálat munkáját, a sztrájkok ugyanis hatalmas károkat okoznak a munkáltatónak, a nemzetgazdaságnak, a szolgáltatást igénybe venni kívánó állampolgároknak, de a munkavállalóknak is. A tavaly december 17-ei vasutassztrájk például közel 700 millió forint kárt okozott a vasútnak, a mostani sztrájk egy napja pedig 300-500 milliós negatívummal jár. A sztrájk miatt a munkáltatónak termeléskieséssel, a megrendelések késedelmes teljesítése miatti kötbérigénnyel, a megrendelések elmaradásával, az ügyfelek elvesztésével kell számolnia, míg a munkavállalónak a munkabeszüntetés jövedelem-kiesést okoz, jogellenesnek minősített sztrájk esetén pedig akár a munkaviszonyát is megszüntethetik.

Ezért is kellene törekedni arra, hogy a sztrájk csak végső eszköz legyen a felek érdekvitájában, s a vitát a felek minden lehetséges eszközzel békés úton saját maguk, vagy közvetítő, döntőbíró segítségével oldják fel. Mint Dr. Kovács Géza elmondta, jellemzően a közlekedési vállalatok kérik a szolgálat segítségét, így például a Volán, a Malév, illetve az energiaszolgáltató szektorban igénylik ezt a módszert, ahol erős szakszervezetek működnek. Sok megkeresés érkezik a közszférából - iskolák, kórházak részéről - is. Tavaly egyébként többek között Ferihegyen és a Paksi Atomerőműben kialakult bérvitákhoz igényelték a közvetítői szolgálat segítségét. Kevés igény mutatkozik ugyanakkor az MKDSZ szolgáltatásai iránt a kkv-szektorból, valamint a nem állami "kapcsolódású" nagyvállalatoktól. Emellett olyan ágazatokat sem ér el ez a szolgáltatás, ahol a munkaerő megtartás, a lojalitás, a rendezett kapcsolatok a vállalat számára létkérdés.

Leggyakrabban bérvitákhoz kérnek munkaügyi közvetítőt

Az ügyek jellegét tekintve javarészt bértárgyalásoknál, kollektív szerződés megkötésénél kialakult viták esetén járnak el, de kötelező döntőbíráskodást ír elő a Munka Törvénykönyve például szakszervezeti jogérvényesítésnél. Nem vagy csak alig képviseltetik magukat a kollektív szerződés újratárgyalásával, a fejlesztéssel, a stratégiai problémákkal kapcsolatos ügyek. A közvetített esetek többségében a felek maguk keresik meg a szolgálatot, ahol egyébként 49-en dolgoznak - jegyezte meg a szolgálat igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban miért ilyen ritka a munkahelyi vitarendezés ezen módja, Dr. Kovács Géza több okot is említett. Az Egyesült Államokban például rengeteg esetben kérnek közvetítőt, ám ott jogilag is jobban támogatják a mediációt, a németeknél, olaszoknál már kevésbé van igény erre a szolgáltatásra, a környező országokban pedig hasonló arányban alkalmazzák ezt a módszert, mint nálunk. Dr. Kovács Géza szerint ahol közel azonos erejű a két oldal, az erőviszonyok kiegyensúlyozottak, ott erre nincs szükség. - Egyrészt erősíteni kellene a szakszervezeti érdekérvényesítést, másrészt a feleknek vállalni kellene, hogy a belső ügyüket egy külső szakértővel megosztják, de ma még szemérmesek a munkáltatók - fogalmazott a szakember, hangsúlyozva, hogy az esetek 93 százalékában eredményre vezetett a közvetítés. Ahol már megismerték ezt a módszert, újra hívják a szolgálatot, de mivel sokan még nem látták alkalmazni a mediációt, bizalmatlanok vele szemben - mondta a szakember.

Nem törekednek a békésebb megoldásokra a vitázó felek

A Rézler Gyula Mediációs Intézet tavalyi kutatása szerint a magyar konfliktusokban a sztrájk mellett a pereskedés a leggyakoribb nyomásgyakorló eszköz, amely ráadásul közvetlenül megtapasztalható anyagi károkat okoz. A peres eljárások legnagyobb vesztesei maga az állam és a költségvetés, közvetve a társadalom. Az MKDSZ által nyújtott szolgáltatások igénybevételével ezek a kockázatok csökkenthetőek és a potenciális károk elkerülhetőek - hangsúlyozza a kutatás. Ezen felül a szolgálatnak szerepe lehet a nehezen értelmezhető jogfogalmak értelmezésében, ezzel egyfajta változásmenedzselésben is szerepet játszik.

A sajátos hazai konfliktusviszonyok jellemzője még, hogy a szakszervezetek eltérő érdekeik által vezéreltek, nincs közöttük egyetértés, ezért néha közöttük is közvetíteni kell - mutat rá a tanulmány. A kutatás rávilágít arra is, hogy a felek csak abban az esetben nyúlnak békésebb, konstruktívabb eszközökhöz, ha már minden kötél szakad, bekövetkezik a kár vagy éppen annak határán vannak; vagy a felek közötti kapcsolat már nagyon megromlott. A hazai munkaügyi kapcsolatokra ezért egy sajátos, nem kifejezetten konstruktív konfliktuskezelő rutin jellemző.

Szilágyi Katalin, HR Portal