Szerző: Berta László
Megjelent: 5 éve

Sok egyéni vállalkozó és kkv bukhat bele a 2017-es minimálbér-emelésbe

Az egyéni vállalkozók és a kkv-k közül sokan nem tudják majd kigazdálkodni a minimálbér és garantált bérminimum emelését: állások szűnhetnek meg, vagy kerülhetnek a szürke- és feketegazdaságba. Azok a cégek viszont 400 milliárddal gazdagodnak 2017-ben, melyek eddig a garantált bérminimumot meghaladó fizetést adták alkalmazottaiknak.

A minimálbér 16, a garantált bérminimum kigazdálkodása 35 ezer forinttal kerül többe havonta a munkáltatóknak 2017-től. Az egyéni vállalkozók terhei ennél is nagyobbak lesznek, legalább háromezer forinttal, középfokú végzettséghez kötött tevékenységek eseten 7500 forinttal növekednek havi költségeik 2017-től.

A munkáltatói járulék csökkentését tervezi a kormány: 2017-ben 4 százalékkal, a rákövetkező 5 évben összesen 10 százalékkal. A tárgyalásokon a munkáltatói oldalt képviselő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége egyelőre nem látott ehhez tartozó kormányzati háttérszámításokat.

A munkáltatói oldal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi ülésén dinamikusabb járulékcsökkentésre tett javaslatot, mert kell a forrás a minimálbér emeléséhez. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára elmondta lapunknak, hogy három év alatt 10 százalékkal csökkentenék a munkáltatói járulékot (a kormány javaslata szerint három év alatt 8 százalékkal csökkenne): 2017-ben 5 százalékkal, a rákövetkező két évben 2,5-2,5-tel. A minimálbért és a garantált bérminimumot pedig 5-5 százalékkal szerényebben emelnék a kormány javaslatánál, amely 15 százalékot irányzott elő a minimálbér emelésre és 25 százalékot a garantált bérminimumra. Tehát a munkáltatók mostani formájában nem írják alá az egyezséget.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy régóta szorgalmazzák a munkáltatói járulék csökkentését, és pozitívnak tartja, hogy a költségvetés hozzájárul a munkáltatói terhek csökkentéséhez, viszont: „A minimálbér és garantált bérminimum mértékében elgaloppozta magát a kormány. A munkaerőhiánnyal nincsenek összefüggésben a tekintetben, hogy a leginkább érintett szakképzettek és nagyobb tudással rendelkezők ennél eddig is sokkal többet kerestek” - mondta HR Portálnak Rolek Ferenc.

Ezekben a pozíciókban eddig is két számjegyű béremelések történtek, viszont azon cégek, melyek minimálbéren is foglalkoztatnak, egy büdzséből kell, hogy állják ennek emelését és a versenyképes bérek finanszírozását is. Rolek szerint ezzel nehéz helyzetbe kerülnek.

A VKF-es tárgyalásokkal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta, hogy abban nem bízhatnak, hogy a szakszervezetek segítenek majd, hogy a kormány javaslatánál gyorsabban csökkenjenek a járulékok, és mérsékeltebben emelkedjen a minimálbér: „ájultan hevernek, sosem számítottak ekkora emelésre” - mondta lapunknak.

A munkáltató oldal két prominense szerint elkerülhetetlen volt a minimálbér és garantált bérminimum emelése, ezzel egybehangzó a PwC Magyarország álláspontja is. Viszont a kevésbé versenyképes kis- és középvállalkozásoknak komoly gondot okozhat.

Az MGYOSZ elnöke megerősítette, hogy azok, akik nem bírják kigazdálkodni, azok a fekete foglalkoztatás, a papíron 2, 4, 6 órában (közben persze teljes munkaidős) foglalkoztatás és az elbocsátás háromszögének egyik-másik ágába kerülhetnek, ami tömeges előfordulással kárt okoz a költségvetésnek, illetve elfogadhatatlan a legálisan foglalkoztatók szemszögéből is.

Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető managere szerint az egyéni vállalkozók terhei a kkv szektorénál is nagyobbak lesznek. Számításai szerint 2017-ben az egyéni vállalkozók járulékterhei legalább háromezer forinttal, középfokú végzettséghez kötött tevékenységek eseten 7500 forinttal növekednek havi szinten.

A kormányzati hatéves tervezéssel kapcsolatban Rolek Ferencnek fenntartásai vannak. 2017-et tervezhetőnek tartja, de a későbbiekben figyelembe kell venni, hogyan alakul a gazdasági pálya, és ehhez alakítani a számokat.

Rolek Ferenc és Honyek Péter szerint a kormányzati javaslatcsomag legnagyobb hatással életbe lépő eleme a járulékcsökkentés, amely százalékpontonként 90-100 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. Vagyis 2017-ben mintegy 400 milliárd forintot költhetnek a minimálbérest egyáltalán vagy csak kevesebb mértékben foglalkoztató vállalkozások béremelésre, új munkaerőre, vagy eszközökre, befektetésekre. Honyek hozzátette, hogy csak akkor lesz egyértelműen pozitív hatása, ha nem lesz feltételekhez, például elvárt béremeléshez kötve. Rolek pénzügyi fontosság tekintetében a második helyre tette a szakképzettekre vonatkozó garantált bérminimum emelését, ami 435 ezres kört érint, harmadikra pedig azt, hogy fizetésemelést kell adni a vállalkozóknál dolgozó 175 ezer minimálbéren lévőnek.

Honyek Péter kiemelte, hogy összességében az egész csomag jó hatással lesz a munkáltatókra és a 4 millió foglalkoztatott összességére is. Például jól járnak azok a cégek, melyek eddig a garantált bérminimumot meghaladó fizetést adták alkalmazottaiknak. „Az átlagkereset 250 ezer forint közelében van, ezért azt gondolom, hogy az összes intézkedés közül a szociális hozzájárulási adó 4 százalékos csökkentése az, amelyiknek a legnagyobb hatása lesz. A munkáltatók többsége ezzel nyer, kisebb része számára azonban a minimálbér, garantált bérminimum növelése gondot jelenthet” - mondta el lapunknak Honyek Péter.

Ez annyit jelent, hogy a minimálbér 16, a garantált bérminimum kifizetése 35 ezer forinttal kerül többe a munkáltatóknak havonta 2017-től, ami természetesen vonatkozik a kkv-kra és azokra az egyéni vállalkozókra is, akiknek minimálbéres foglalkoztatottjaik vannak.

Leginkább a vendéglátóiparban, az agráriumban és az építőiparban működő egyéni vállalkozók és kisebb cégek kerülnek veszélybe.


Tudja már mennyit keres jövőre? Számolja ki bérkalkulátorunkkal!


Ön szerint jó ötlet a minimálbér ilyen arányú emelése?
Persze, végre többet fognak keresni az emberek.
Nem, mert sokakat kirúgnak majd, ha nem tudják kifizetni a munkáltatók.
Nem, mert növelheti a feketefoglalkoztatást.
QuizMaker
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter