Kaphat-e a párom 10 év külföldi munka után kint is nyugdíjat?
A páromnak 30 év munkaviszony van Magyarországon, Angliában 9,5 éve van. A nyugdíj intézet összeadja a kettőt, hogy meglegyen a 40 éve. Már kapott levelet is. Azt szeretnénk tudni, hogy ezek után Angliában is megfogja kapni a 10 év után járó nyugdíjat?
Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?
Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban
Ilyen esetekben az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei szerint kell eljárni.
Eszerint a nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni (vagyis össze kell adni az egyes tagállamokban szerzett elismert szolgálati/biztosítási időket). Ez a nyugdíjra való jogosultság elbírálására vonatkozik, így például a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt több tagállamban szerzett szolgálati idők összegeként is meg lehet szerezni.
A nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíj összegének meghatározása során főszabályként kettős számítást végeznek.
Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a szolgálati/biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével számítják ki (ez az ún. független ellátás), a második számítás során viszont az összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában (ez az időarányos, pro rata ellátás).
Vagyis először ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján, majd ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt - ez utóbbi során meghatározzák az elméleti nyugdíj összegét, vagyis azt, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett összes szolgálati idejét mind az adott tagállamban szerezte volna, és ennek az elméleti nyugdíjnak egy olyan arányú részét számítják ki, ahogyan az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.
A két számítást követően a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg a nyugdíjigénylő részére.
Így jár el minden EU-tagállam, amelyben a nyugdíjigénylő annyi szolgálati/biztosítási időt szerzett, ami az adott ország önálló független nyugellátását megalapozza.
Ennek hiányában csak a pro rata nyugdíjat számítja ki az érintett tagállam. Ez várható a leírása szerint a brit nyugdíj tekintetében. (A Brexit következményei persze jelentősen lassíthatják majd az ellátás megállapítását, ha szükségessé válna egy kétoldalú brit-magyar szociális biztonsági egyezmény megkötése a jelenleg hatályos EU-szabályozás megszűntével.)
Ha egy EU-tagállamban valaki öregségi nyugdíjas lesz, akkor minden tagállamban öregségi nyugdíjasnak minősül - ennek esetleges adójogi következményeiről (pl. nyugdíjasként végzett munka esetén) az érintett tagállam adóhatóságánál célszerű tájékozódni!
Aki válaszol:
Nyugdíjszakértő - Dr. Farkas András
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Dr.Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője válaszolja meg. A budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász. Az elmúlt 22 évben több nagy biztosítótársaság és közvetítő cég felsővezetésének tagja, az élet- és nyugdíjbiztosítások szakértője. 2013 óta a Facebook NyugdíjGuruja több, mint 60 ezer követővel, 2015 óta a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője.
Tisztelt Kérdezők!
Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.
Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!
Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.
Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.
Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!
Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák