Süllyesztőben a közigazgatási reformok?

A Világgazdaságnak nyilatkozó Kisfaludy Zoltán úgy véli, a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) működik, a munkaköralapú illetményrendszer (MÉR) bevezetéséhez azonban további szakmai-politikai egyeztetések szükségesek, és a költségvetési kihatást is vizsgálni kell .

Szetey Gábor távozását követően a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára vette át személyügyi államtitkár feladatait. Mivel korábban is nagy ellenállás övezte a Szetey nevével összefonódó közigazgatási kultúraváltási folyamatot, és az egységes humánrendszer kialakítását a közszférában, így nem volt egyértelmű, süllyesztőben köt-e ki a reform.

TÉR

A jutalmakat az elvégzett munka minősége, illetve mennyisége alapján osztályozó teljesítményértékelési rendszert jelenleg két alkotmánybírósági beadvány is támadja. Az egyiket egy magánszemély, a másikat hét minisztériumi szakszervezet nyújtotta be az Alkotmány Bírósághoz azelőtt, hogy február végén nyilvánosságra kerültek volna az egyéves működés után felülvizsgált TÉR jogszabályi módosításai. Ezek ugyanis korrigálták a kötelező eloszlás arányait. Így például a legjobb minősítési kategóriákba többeknek lesz lehetőségük bekerülni, a köztisztviselők magasabb arányban kaphatnak a kivételes, a magas szintű vagy a jó teljesítményért jutalmat. Azokat is megilleti majd a pluszpénz, akik a megfelelő teljesítményűnek minősítettek, egyedül azok nem kapnak egyetlen fillért sem, akiket a főnökük a „fejlesztésre szoruló” kategóriába sorol. A TÉR tavaly hat-, az idén már húszezer közszolgát minősít - írja a Világgazdaság.

MÉR

A Világgazdaság úgy értesült, hogy a mindössze 800 vezetőt érintő munkaköralapú illetményrendszer azonban, elbukhat. Először a rendszer bevezetésének 2008 júliusi időpontja 2009-re csúszott, most pedig kétségessé vált, kiállja-e egyáltalán a politika és a költségvetés próbáját. A bérrendszert is „megpiszkáló” MÉR következményeként a legtöbb minisztériumi irányító nem kevesebbet, hanem lényegesen többet keresne, igazodva a versenyszférában jellemző vezetői fizetésekhez.

Az említett 800 munkakört az úgynevezett Hay-módszerrel értékelték, és a hozzájuk kapcsolódó felelősség, szükséges tudás, illetve problémamegoldás mértékének megfelelően kategóriázták be. Így az is előfordulhatott volna, hogy két ugyanolyan elnevezésű pozícióban lévő vezető egymásétól eltérő fizetést visz haza, mint ahogy az is, hogy két pénzügyi igazgató javadalmazása is merőben más lehet a versenyszektorban. Például a főosztályvezetők illetményének középértéke 550 ezer és 1,2 millió forint között változott volna bruttóban, a munkaköri feladatoktól függően.

Ám nem a MÉR meghiúsulása a legnagyobb meglepetés a Szetey által megálmodott reformokon belül, hanem az, hogy az eredeti koncepció fordítottja történik. Ahelyett, hogy centralizált működtetésű humánpolitikai rendszer valósulna meg, és a minisztériumoknál csak végrehajtó személyzetisek maradnának, decentralizált rendszer lesz, ahol a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) koordinál és módszertani feladatokat lát el, míg a többi személyzetis munka a minisztériumokhoz kerül. Így például ők írják ki az álláspályázatokat (kivéve a vezetői posztokra vonatkozókat), amelyeknek a kozigallas.gov.hu portálon kötelezően meg kell jelenniük, de az ő feladatkörükhöz fog tartozni az önéletrajzok szortírozása, a jelentkezők interjúztatása, a munkaszerződések megírása, és a fizetések eldöntése is.

A KSZK felelőssége közé tartozik viszont a munkaügyi adatok tárolása, például a munkaviszony kezdete, a jövedelmi adatok, az életkor, az iskolázottság. S ezeket az információkat az egységes humáninformatikai rendszer tárolja majd, éppúgy, ahogy a béren kívüli juttatások, a cafeteria-rendszer adatai is itt futnak össze.

Világgazdaság