Szakad a munkaerőpiac, iparból a szolgáltatások felé tartanak a dolgozók

A tendencia azonban Magyarországon is hasonló - írja a portfolio.hu csökkent az alacsonyan képzettek aránya és nőtt a magasan képzetteké, de a munkaerőpiac szétszakadása nálunk is látványos. Mindeközben idehaza a kutatók az automatizációban látják a jövőt, ami viszont 2030-ig 1 millió embert érinthet.

A helyzet az unióban is jelenősen változik: a foglalkoztatás szerkezete jelenleg komoly átalakuláson megy keresztül. Az iparban, a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett az EU-ban a világgazdasági válság óta, ami részben a robotizációnak köszönhető, másrészt, ezeknek a szektoroknak a súlya kezd visszaszorulni a GDP-n belül, ahogy a gazdaságok egyre magasabb fejlettségi szintet érnek el. Ezzel összefüggésben a szolgáltató szektorban egyre nő a foglalkoztatottak száma: az információ és kommunikáció és a szakmai-tudományos tevékenység is igen nagy növekedést tudott felmutatni, de a többi szektor is jól teljesít.

A szektorok mellett a képzettség szerkezete is átalakulóban van. A szolgáltató szektor alapvetően munkaerő-igényes, és fontos, hogy képzettek legyenek a foglalkoztatottak. Ezzel összhangban a dolgozók képzettsége javult, főképp a fiatalok körében, ugyanakkor a munkaerő-piaci polarizáció növekszik. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy kismértékben csökkent az alacsonyan és a közepesen képzettek foglalkoztatása, míg nőtt a diplomásoké.

Mindeközben kevesebb lett a közepes (átlagos) jövedelmet biztosító munkakör az EU-ban, de több az alacsony, illetve a magas fizetéssel kecsegtető állás. A magasan képzettek (legalább főiskola) aránya nőtt a munkaerőpiacon minden országban, miközben a közepes végzettségűeké jelentősen csökkent. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy egyre nagyobb azoknak az aránya, akik a képesítésüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak.

A polarizáció leginkább a világgazdasági válság előtt volt jellemző, aztán egy jelentős kilengés után közel nullára csökkent, de azért továbbra is látszik, hogy az alacsony és a magas képzettséget igénylő munkák aránya növekszik, amelynek a globalizáció és a technológiai fejlődés a fő hajtóereje. Ugyanakkor az új foglalkoztatási formál is szerepet játszhatnak a folyamatban.

Az már rosszabb, hogy Magyarországon sajnos nem nőtt túlságosan a jól fizető állások száma, ami azt sugallja, hogy a hozzáadott érték bővülésében jelentős az elmaradásunk, és szükséges lenne a humán tőkébe való nagyobb befektetésbe. Ugyanakkor hazánkban a polarizációban szerepet játszhat a közfoglalkoztatás elterjedése az utóbbi években.

Az automatizáció folytatásának kedvez, hogy a robotok egyre olcsóbbak lesznek, miközben a munkaerő drágul. Az Egyesült Államokban pl. 1990 óta megfeleződött a robotok ára, a munkaerőé pedig több mint duplázódott a feldolgozóiparban.

portfolio.hu