Széll Kálmán Terv 2.0: csökkenő reálbér, és 56 ezer új foglalkoztatott

A Széll Kálmán Terv 2.0 szerint 2015-ig a különböző intézkedések összesen 367 milliárd forintot igényelnek, melynek 78 százalékát uniós források biztosítják, és mindössze 22 százalék, vagyis megközelítőleg 80 milliárd forint az, amit az egyes nemzeti alapok és a költségvetés fedez. Több esetben a kormány egyébként nem tudta számszerűen meghatározni a várható eredményeket, ami viszont biztos, hogy 2013 végéig legalább 12 ezer főre lehet hatással az intézkedéscsomag, 2014 végéig 19 ezer főre növekedhet ez a szám, 2015 végére pedig legalább 56 ezer munkaképes élete változhat meg valamilyen formában.

Célkeresztben a hátrányos helyzetűek

Kiemelkedően a legtöbb forrás az úgynevezett "aktív munkaerőpiaci politikához" kapcsolódik, 91 milliárd forint. A már részben most is "alkalmazott" intézkedések (a korhatár előtti nyugdíjasok felülvizsgálata, a szakképzési rendszer fejlesztése, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) együttes hatásától azt várják, hogy nő "a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci részvétele". Az intézkedés célcsoportja "az alacsony iskolai vézettségűek, a pályakezdők, az 50 év felettiek, a munkaerőpiacra GYES/GYED után visszatérők, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők".

Segítik a fiatal vállalkozókat

Fontos célja a kormánynak a fiatalok (18-35 év közöttiek) vállalkozóvá válásának elősegítése is, éppen ezért az idei évtől 6,94 milliárd forintos uniós forrás segítheti őket. A kormány számítása szerint ez közel 2000 fő vállalkozóvá válását támogathatja. Fejenként egyébként ennek megfelelően 3,47 millió forint támogatás juthat.

Szociális gazdaság - biztosabb megélhetés

"Hosszú távú nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatást - és így biztosabb megélhetést -" teremt a munkanélküliek számára a szociális gazdaság, éppen ezért ezeket erősíteni szeretné a kormány. A 2015-ig tartó intézkedéssorozat 15 milliárd forintos uniós támogatást tesz elérhetővé. A számítások szerint "20-50 millió forint közötti támogatást feltételezve a program keretében 300-750 szociális gazdaság területén működő vállalkozás, szociális szövetkezet fejlesztését lehetne támogatni". 2010-ről 2011-re egyébként alig 3 ezer fővel, 105 ezerre emelkedett a szektorban foglalkoztatottak létszáma a KSH szerint.

Nagy remények a közfoglalkoztatásban

2013 végéig a közfoglalkoztatási programok révén 10-12 ezer "halmozottan hátrányos helyzetű közfoglalkoztatott kerül bevonásra". A startmunka kistérségi mintaprogramok mezőgazdasági projektjein belül ráadásul mezőgazdasági ismereteket is elsajátítanak a programban résztvevők. 2010-ben a közfoglalkoztatásban résztvevők száma 87 ezer fő volt a KSH adatai szerint, 2011-ben ez a szám pedig már "csak" 60,9 fő volt. A 2011-es elképzelések szerint egyébként a kormány 2012-ben 60 ezer fővel bővülő közmunkás létszámmal számolt, 2013 és 2014-re közel 40 ezer, 2015-re pedig 30 ezer fővel kalkulált. Vélhetően ennek a létszámnak egy részét jelentené az idén elinduló és jövőre véget érő mezőgazdasági képzés is.

Csökkenni fog a bruttó reálbér

A Széll Kálmán Terv makrogazdasági hatásainak eredményeként az alappályától a foglalkoztatás idén 0,36 százalékkal, jövőre már 2,5 százalékkal, 5 év múlva 4,47 százalékkal, 20 év múlva pedig 4,71 százalékkal fog eltérni - pozitív irányba. Ezzel szemben a bruttó reálbér az évek előrehaladtával jelentősen csökkenni fog, vagyis negatív irányban fog eltérni az alappályától. Ez azt jelenti, hogy az első év -6,56 százaléka a 20. év végére -15,7 százalékos eltérésig süllyed az alacsonyan képzettek esetében, a magasan képzetteket viszont ennél is kedvezőtlenebbül érinthetik a változások, hiszen az első év -8,81 százalékos eltérése a 20. év végére -25,52 százalékos eltérésig süllyed.

Az angol nyelvű változattal együtt több mint 500 oldalas dokumentumban egyébként sehol máshol nincs említés a bruttó reálbérekről, így pontos magyarázatot a változással kapcsolatban nem lehet tudni. Az mfor.hu szerint mivel azonban a kormány által preferált alacsony szintű munkát terhelő adókat nem tartalmazza a bruttó bér, az infláció emelkedése (a fogyasztást terhelő adók növekedése) okozhat ilyen irányú eltérést.

www.mfor.hu