Tanulás helyett a lábunkat lógattuk a válságban

Átlagosan három óra 58 percet töltöttek munkával a tizenöt évesek vagy annál idősebbek a hétköznapokon 2010-ben egy amerikai felmérés szerint, amelyet a helyi munkaügyi minisztérium hozott nyilvánosságra. Ez hat perces csökkenést jelent 2009-hez képest és 26 perces csökkenés 2007 óta, amikor is a válság beütött. A felmérés szerint az idejük nagy részét szabadidős tevékenységgel és alvással töltötték. 2010-ben például az amerikaiak nagyjából két óra 31 percet töltöttek tévénézéssel hétköznap, ami 5,4 perces növekedés 2007-hez képest. Alvással pedig nyolc óra 23 percet töltöttek, ami 5 perces növekedés 2007 óta - írja a Wall Street Journal.

Bölcskei Mónika, a Bewise Humán Megoldások Kft. ügyvezetője szerint Magyarországon is inkább passzívan töltik az emberek a szabadidejüket. Azokhoz a szabadidős tevékenységekhez nyúlnak jellemzően, amelyek nem igényelnek plusz költségráfordítást. Televízió és internet már szinte minden háztartásban van, így már reflexszerűen is ahhoz nyúl a többség. Továbbá hiába nőtt meg az emberek szabadideje, tartalékaik nem igazán voltak, vannak, ezért azt a keveset nem készségfejlesztésre, hanem az alapvető emberi szükségletek kielégítésére fordították, fordítják még mindig.

Egy nagyon szűk réteg az, amelyik a válságban a lehetőséget látja, és ha mindennapi anyagi gondokkal nem küzd, akkor most áldoz arra, hogy önmagát megvalósítsa. Mondhatni felkészíti önmagát a válság utáni letisztult helyzetre, amikor is a munkaerő-piacon friss tudásával és pozitív hozzáállásával versenyelőnyre tehet szert. Tény, hogy a luxuscikkek iránti kereslet a válság idején sem csökkent, így van ez a magasan pozícionált képzésekkel is, amelyek sajnos továbbra is csak egy szűk réteghez jutnak el - véli a szakember.

Kevesen vállalnak önkéntességet

Amikor a válság miatt sok millió ember maradt munka nélkül, néhány közgazdász kifejezte reményét, hogy a munka helyett az emberek produktív tevékenységekre fordítanak több időt, olyanokra például, mint az önkéntesség - nyilatkozta a WSJ-nek Alan Krueger közgazdász. Ugyanakkor ez eddig nem valósult meg - hangsúlyozta. Tavaly sem javult jelentősen a gazdasági helyzet, mégis a tévénézésre és a más nem produktív tevékenységre fordított idő továbbra is rendkívül magas.

Nálunk még olyannyira sem vállalnak önkéntességet az emberek, mint az USÁ-ban, itthon ez még gyerekcipőben jár, nem igazán ismerik az emberek. A többség azt gondolja, hogy ez "úri dolog", nincs rá sem idő, sem elég pénz. Valójában Bölcskei Mónika úgy látja, hogy amikor az emberek próbálják "túlélni" a hétköznapokat, igyekeznek időben befizetni csekkjeiket és ételt adni a gyerekeiknek - és valljuk meg őszintén, a többség ebben a helyzetben van - addig fel sem merül bennük, hogy ők is adhatnának valamit azoknak, akik még náluk is jobban rászorulnak.
Mivel általában magunkból indulunk ki, és elsősorban pénzre van szükségünk, azt gondoljuk, hogy másokon is csak az segíthet, holott nem így van. Magyarországon elsősorban szemléletformálással lehetne eredményeket elérni az önkéntesség terén, ami nem valósítható meg rövid idő alatt. A szakember fontosnak tartja az önkéntességet és gyakorolja is (az Egyesek Ifjúsági Egyesület önkéntes HR trénere illetve korábban adományokat gyűjtött és gyerekrendezvényeket szervezett az SOS Alapítvány részére). Mint mondja, amikor pénzadományt nem áll módunkban adni, adhatunk kétkezi munkát, szakértelmet, mosolyt, kedvességet. Sokak életét szebbé teheti, tőlünk viszont nemhogy elvesz bármit is, hanem sikerélményt és jóérzést ad - hangsúlyozta.

Az USÁ-ban egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy sok fiatal végzős nem megy a munkaerőpiacra rögtön, hanem önkéntességet vállal, nem fizetett szakmai gyakorlatra vagy külföldre megy. A pályakezdő fiatalok körében már ismertebb fogalom és gyakorlat az önkéntesség hazánkban is. Egyre több non-profit szervezet alakul, és egyre több önkéntes lehetőséget lehet találni. A fiatalok sokszor nyelvtanulás céljából vállalnak külföldön önkéntességet, míg Magyarországon szakmai gyakorlat megszerzése a cél. A válság ideje alatt több vállalat keresett szakmai gyakorlatra fiatal végzőst úgy, hogy fizetést nem kínáltak cserébe. Ezeket a lehetőségeket a fiatalok több ízben elfogadták, hiszen rájöttek, hogy a sok diplomás között annak van nagyobb esélye elhelyezkedni, aki több és értékesebb szakmai tapasztalatot tud felmutatni. Az önkéntesség és a szakmai gyakorlat tehát befektetés a pályakezdőknek, mindenképpen előnyös a számukra.

Volt, aki tovább képezte magát

Némileg ellentmond a korábbi adatoknak (amelyek saját bevalláson alapultak), hogy az amerikaiak a minisztériumi jelentés szerint valójában több időt fordítottak arra, hogy felfrissítsék régi ismereteiket vagy újakat tanuljanak. 2007 és 2010 között plusz négy percet töltöttek arra hétköznap, hogy tanuljanak, részt vegyenek különböző tanfolyamokon vagy leckét írjanak a kutatás szerint. Ez alátámasztja, hogy nem teljesen fedi egymást, ahogy az amerikaiak látják magukat és amit ténylegesen csinálnak - közölte Geoffrey Godbey egyetemi professzor.

Bár a válság után sok amerikai érzi úgy, hogy nagyobb terhelésnek van kitéve, a munkával töltött órák száma valójában viszonylag egyenletes maradt. A teljes munkaidőben dolgozók élete nagyjából ugyanolyan - közölte a szakember, megjegyezve, hogy a foglalkoztatott nők és férfiak esetében a munkaórák száma nem változott.

Nálunk nem biztos, hogy ez ténylegesen így alakult. A válság során folyamatosan építettek le munkatársakat, hol kevesebbet, hol többet. A munka mennyisége bizonyos iparágakban csökkent, például autóipar, viszont máshol nem, vagy nem olyan arányban, mint amekkora a leépítés volt. Ennek eredménye az lett, hogy a megmaradt munkavállalóknak többet kellett vállalniuk, és vállalták is, mivel féltek attól, hogy őket is leépítik - emelte ki a Bewise ügyvezetője.

Maradt a nemek közötti egyenlőtlenség

Ugyanakkor a nemek között még mindig nagy a különbség, ami a szabadidős tevékenységekre fordított időt illeti. A jelentés szerint a nők átlagosan öt órával kevesebb időt töltenek erre, mint a férfiak, ami azt jelzi, hogy bár egyre több nő vállal időben több munkát, a házimunkával töltött idő nem lett kevesebb. A főállású háztartásbeli intézménye eltűnőben van, ugyanakkor a jelek szerint a férfiak nem vállalnak jelentősen nagyobb részt otthon.

Bölcskei Mónika szerint ez a tendencia nálunk is megvan. Mint mondja, ennek oka egyszerű, a nők a gyereknevelés, a háztartásvezetés mellett ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak, hiszen egy fizetésből ma nem tud megélni egy magyar család. Ennek okán a nők saját maguktól veszik el az időt, kevesebbet foglalkoznak önmagukkal, kevesebb idő jut a kikapcsolódásra, a pihenésre.

Változás csak akkor fog beállni, ha a családok erre tudatosan odafigyelnek, és megtervezik a pihenésre szánt időt. Fontos, hogy a férfi és a nő egyaránt kivegye a részét a munka mellett a gyereknevelésből és a háztartási munkából is, és mindkettőnek azonos idő jusson a feltöltődésre. Emellett fontos megismerni a támogató környezetünket is. - Javaslom mindenkinek, hogy nézzen körül a legszűkebb környezetében, hogy be tud-e vonni nagyszülőt, unokatestvért, barátot vagy bébiszittert. Vannak pénztárcakímélő, és vannak drágább megoldások. Egy biztos, hogy amennyiben nem fordítunk időt a feltöltődésre, előbb-utóbb kiégünk, megbetegszünk, és ennek a folyamatnak a visszafordítása sokkal időigényesebb és költségesebb, mintha megelőznénk a bajt. Arról nem is beszélve, hogy a pihenés jár mindenkinek - hangsúlyozta a szakember.