Tapasztalatot és nem kompetenciát keresnek a cégek
Előfordul, hogy egy üzem felhúzásánál a beruházónak annyira fontos, hogy a kiszemelt helyszínen mekkora egyszeri támogatást kap, hogy abba már bele se gondol, hogy a körzetben egyáltalán akad-e kellő számú vezetői vagy munkatársi erőforrás. Ahogy arra is van példa, hogy a helyi vezetők, amikor az anyavállalat bővíteni akarja a céget nem jelzik előre, hogy a nagyobb kapacitásra lehet, hogy már nem lesz elég munkaerő a környéken, mert abban bíznak, hogy azt később meg tudják oldani. Ami lehetséges is, ha mind a munkavállaló mind a munkáltató rugalmas és adaptív.
A gyártó cégeknél különösen kritikus a helyzet: míg a magyar és külföldi befektető/tulajdonos számára mindig a megtérülés az elsődleges szempont, addig a menedzserek többsége bér- és létszámkérdésre akarja egyszerűsíteni a helyzetet, ahelyett, hogy a veszteségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére, a beruházás megtérülésére fokuszálnának, ugyanis a munkaerő költsége ebben az iparágban a legelenyészőbb százalék az összköltségből.
Hiányszakmák mindig is voltak, ám a megváltozott igények miatt ma jobban fájnak, mint korábban. A gyárakban sincs elég szakmunkás, de ha otthon elromlik a csap, ahhoz is alig akad szerelő. Ez nem új jelenség, de nyilván a magas fluktuáció még mélyebbé teszi a problémát. Híresek vagyunk a kiváló mérnökeinkről, azonban sosem képeztük őket megfelelő számban – sőt, anyagilag sem becsültük meg őket eléggé. Most pedig szinte egyik évről a másikra nagyságrendileg sokkal több mérnökre lenne szüksége a piacnak. Sőt még legtöbbjük egy nyelvet beszél jól, az angolt vagy a németet, ma viszont a globalizáció eredményeként a gyártó cégek többsége olyan vezetőt keres, aki mindkettőt beszéli. Ám a németül és angolul is jól beszélő mérnök nem csak itthon kereshet állást, még csak nem is Európában, hanem bárhol a világon. Ennek lehet a gyümölcse, hogy néhány év múlva más cégkultúrák és iparágak tapasztalataival, valamint legalább plusz egy nyelvtudással gyarapodva tér haza.
A szakértő szerint tévedés, miszerint a cégek csak az oktatás hiányosságai miatt szenvednének a szakemberhiánytól. Kevesen mennek mérnöknek, a többség közgazdasági, jogi, pedagógusi, esetleg orvosi diplomát szerez. Vagy főiskolán tanul tovább, mert a diploma olyan ma, mint évtizedekkel ezelőtt az érettségi volt. Sokkal több időt és energiát kellene fektetnie a vállalatoknak is a kiválasztásra, a bevonzásra, a beillesztésre, betanításra, megtartásra. Senki nem az iskolában tanulta a szakmát, mindig az első munkahelyén tanult meg dolgozni, és az első munkahelyén lévő cégkultúra hagyott mély nyomokat minden munkavállalón. Valamint a kevéssé értékes diplomával rendelkezők nagy része nyelveket sem beszél, előrelépni viszont szeretne. A helyzet csapdája, hogy aki csak felfelé halad, az gyorsan eléri a saját kompetencia-határait, és csak pofonok után tud olyan, kompetenciáinak megfelelő pozíciót betölteni, amire tényleg való.
A menedzserhiány jóval a válság előtt kezdődött: rengeteg nemzetközi cég érkezett az országba, minden pályakezdő és/vagy nyelvet beszélő szakembert felvettek és menedzserképző programot is indítottak számukra. De nem mindenki volt alkalmas menedzsernek, viszont nagyobb számban volt szükség rájuk, mint ma, amikor laposodtak a szervezetek, és központi funkciók összevonásra kerültek más európai országokban: ma már nehéz megmondani, hogy 5-10 évvel ezelőtt a cég tette naggyá a menedzsert vagy a menedzser az akkori a cégét. A válság a legtöbb menedzsmentet megtizedelte, így kerülhettek sok helyre fiatal, jelentősen kisebb bérigényű, és akár tapasztalatlan kezdők.
Kristóf Györgyi szerint – akinek a cége majd másfél évtizede folyamatosan több száz tapasztalt ex-alkalmazott menedzsernek mutatott utat, karrierváltásában támogatást az interim menedzseri, tanácsadói és más karrierpályákon – a magyar piacon a munkáltató a tapasztalatot és nem kompetenciát keresi. Ha nem így lenne, a teljes 18-65-ös korosztállyal számolhatnának, és máris csökkenne a munkaerőhiány. A munkavállaló pedig bátran válthatna helyszínt/várost/országot, iparágat, cégkultúrát – szükség van mindkét oldal rugalmasságára/adaptivitására, ami a globalizáció és az internet korában az egyik legnagyobb érték.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Szeptemberről októberre egy munkaerő-kölcsönző cég, a HR Direkt Kft. 70 százalékkal, 1400 fővel növelte alkalmazotti létszámát. Hosszú idő... Teljes cikk
A munkaviszony során a munkavállaló több esetben kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor a munkaviszony meglétét, jövedelmét valamilyen hatóság,... Teljes cikk
- Idegenrendészeti törvény: első tapasztalatok - szakmai tájékoztató reggelit szervez az Expat Center 2 hete
- Az új valuta a home office, Magyarország vonzó BSC-célpont 2 hete
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 3 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 3 hete
- 19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni 3 hete
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 4 hete
- Minden, amit az új idegenrendészeti törvényről tudni kell - szakmai tájékoztatót szervez az Expat-Center 4 hete
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 4 hete
- Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása? 1 hónapja
- Íme a kormány terve a 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalék mozgósítására 1 hónapja