Távmunka: csak rugalmasan!

Távmunkát bárki végezhet, nincsen korlátozó feltétel, kivéve egyet: ne legyen túlságosan közösségi ember, különben hiányolni fogja a társadalmi érintkezést, már amennyiben saját, otthoni környezetében nem tudja meg-, illetve kiélni szociális igényeit. A kevésbé társas lelkületűeknek azonban (a maguknak valóknak meg aztán egyenesen) egy kiváló lehetőség, hiszen jelentős időt és pénzt takaríthatnak meg az utazás mellőzésével, az otthonosabb családi környezetnek köszönhetően pedig új lendületet vehetnek a szabadság mámorában.

A távmunka korlátai

A rugalmas munkaidő azonban számos veszélyt rejt magában: ha ugyanis az újdonsült távmunkás képtelen beosztani az idejét, feltorlódhatnak a feladatai, s a várva várt nyugalmas munkavégzés helyett egy állandó feszültséggel teli rohanás jut osztályrészül neki. A pszichés terhelést fokozhatja továbbá, hogy leginkább csak magára számíthat: kételyeit csak bajosan tudja megosztani kollégáival, főnökével, mélyebb emberi kapcsolatokra pedig szintúgy aligha kap lehetőséget. Ez hosszú távon könnyedén elmagányosodáshoz, önbizalomvesztéshez vezethet, amiből a távmunkát ellenzők gyakorta szeretnek pszichés sokkot, egészségkárosodást következtetni. Ettől azonban nem kell tartani, különösen, mivel a távmunkát inkább csak időszakosan tanácsos alkalmazni, így nem alakulhat ki semmilyen, elszigetelődésből eredő káros következmény - mondta a HR Portalnak Juhász Tibor, az Ericsson HR tanácsadója. Több cégnél rotációban végzik a munkatársak a távmunkát, nehogy beszűküljön a tudatuk az ingerszegényebb távmunka során - mutat rá a szakértő.

A számos távmunkaprojektet is levezényelt szakember ráadásul még ennél is továbbmegy, szerinte ugyanis nemcsak az introvertáltaknak (befelé fordulóbbaknak), hanem akár az extrovertáltaknak (a külső világ ingereiben lubickolóknak) is érdemes távmunkában gondolkodniuk, legalábbis egyes munkakörökben mindenképp. Elvégre a telesales-esek, call-centeresek, telemarketingesek otthon ugyanúgy telefonon keresztül kommunikálnak; legfeljebb csak annak nem elégíti ki a kommunikációs igényeit, aki élete minden percében szeret a szociális térben létezni - magyarázta Juhász Tibor. Az azonban, hogy valaki távmunkás lesz-e, úgyis az egyéni döntéstől függ, így aligha fordulhat elő, hogy valakit otthoni munkavégzésre kényszerítenek - teszi hozzá az Ericsson HR tanácsadója.

Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a család hogyan viseli a távmunkát. Egy gyesen, gyeden lévő kismama (vagy kispapa) például a figyelem megosztása miatt sokkalta nehezebben képes elvégezni az elvállalt feladatot, arról nem is beszélve, hogy a kicsi is rossz néven veheti, ha apu-anyu inkább a számítógéppel törődik. Ezen ugyan elviekben egy elszeparált dolgozószobával és a napi rutin kialakításával könnyen lehet segíteni, mégis, az állandó felügyelet szükségessége miatt a gyermek 3 éves kora alatt problémákba ütközhet a távmunka alkalmazása - véli Juhász Tibor.

Nem elég a virtuális világban élni

Önmagában a távmunka nem old meg mindent, az ember ugyanis alapvetően társas lény, így időről időre elengedhetetlen egy-egy munkahelyi találkozó megszervezése. Mind az e-mail, mind a chat, de még a kommunikációs vívmányként emlegetett webkamera is csupán látszatmegoldás, ezek egyike sem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat, a fizikai jelenlétet - hívja fel a figyelmet Juhász Tibor. Mindenképpen szükség van egy legalább heti egyszeri egyeztető értekezletre, ahol a munkatársak élőben, gesztusokkal gazdagítva beszélhetik meg eredményeiket, terveiket, problémájukat.

Az ilyen munkahelyi találkozókon ráadásul lehetőség nyílik a vállalati értékek átadására, cégkultúra hiányában ugyanis csak egyszerű bedolgozóknak tartanák magukat a távmunkások. Mindent meg kell tenni, hogy az értekezleteken megragadja őket egy, a vállalatra jellemző közösségi élmény, így ha nehezen is, de növelhető a cég iránti lojalitásuk. Sajnos hasonlóan szűkös eszközök állnak rendelkezésre a távmunkások motiválására is, mivel a csoportot irányító vezető kizárólag a teljesítmény alapú ösztönzési rendszerrel (pl. progresszív bér) sarkallhatja jobb (több) munkára az alkalmazottat - mutat rá a szakember.

Hatékonyabb a távmunka

Nem kell azonban félni a távmunkások gyenge teljesítményétől, számtalan esetben bebizonyosodott ugyanis, hogy az önálló időbeosztás és az otthonos környezet következtében munkabírásuk - és kreativitásuk - jobb, mint a munkahelyen robotolóké. Ennek ellenére Magyarországon továbbra sem dívik a távmunka, mindössze 2-4 százalékra tehető a távmunkások foglalkoztatottakon belüli aránya, ami csupán egy apró folt a munkaerőpiac térképén. Ez azért is furcsa, mert Magyarország számítógépes, internetes ellátottsága az utóbbi években sokat javult, így igazából már csak a vállalatoknak kellene a távmunkások felé nyitni. "Sajnos a távmunka alkalmazásától még mindig idegenkednek a cégek, a vezetők ugyanis szeretik folyamatos kontroll alatt tartani a beosztottakat, mintha nem hinnék el, hogy vigyázó tekintetük nélkül is teremthetnek értéket." - emlékeztetett Juhász Tibor.

Paraszt Imre, HR Portal