Több pihenés, hatékonyabb munka – a négynapos munkahét rejtélyes paradoxona

A heti négy napos munkarend – fizetéscsökkentés nélkül – nemcsak a dolgozók egészségét és elégedettségét javítja, hanem a munkateljesítményre is pozitív hatással lehet.

A COVID–19 járvány alapjaiban formálta át a munkavégzés világát: sokan tértek át otthoni vagy hibrid munkarendre, és ezzel párhuzamosan egyre több vállalat próbálja ki a négynapos munkahetet – anélkül, hogy csökkentenék a dolgozók bérét. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a modell nemcsak fenntartható, de előnyös is mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára.

A négynapos munkahét hatásainak mélyebb megértése érdekében Wen Fan, a massachusettsi Boston College kutatója és kollégái egy átfogó elemzést végeztek. Vizsgálatuk alapját 141 vállalat adatai képezték, amelyek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában és Írországban vettek részt a nonprofit 4 Day Week Global által vezetett kísérleti programban - számol be róla a newscientist.com.

A cégek a program megkezdése előtt két hónapon át külső tanácsadók segítségével szervezték újra működésüket, elsősorban azzal a céllal, hogy kiküszöböljék az időpazarló folyamatokat – például a felesleges megbeszéléseket.

A hat hónapig tartó négynapos munkahetes próbaidőszakot követően Fan és csapata közel 3000 alkalmazott önbevallásos adatait – többek között a termelékenység, egészségi állapot és munkahelyi elégedettség terén – hasonlították össze azokkal a dolgozókkal, akik olyan 12 vállalatnál dolgoztak, amelyek végül nem csatlakoztak a programhoz. Az eredmények így megbízható képet adnak arról, milyen hatásai lehetnek a négynapos munkahét bevezetésének.

Azok a dolgozók, akiknél bevezették a négynapos munkarendet, alacsonyabb kiégési szintről, nagyobb munkahelyi elégedettségről, valamint jobb mentális és fizikai egészségről számoltak be. A javulás fő oka az volt, hogy többet és jobban aludtak, kevésbé érezték magukat kimerültnek, és úgy vélték, hogy munkavégző képességük is nőtt.

Wen Fan szerint sokan attól tartanak, hogy a négynapos hét a munka „besűrítéséhez”, vagyis a feladatok feszítettebb időbeli teljesítéséhez vezet. „Sokan aggódnak amiatt, hogy ha öt helyett négy nap alatt kell elvégezni ugyanazt a munkát, az csak fokozza a stresszt. A kutatásunk viszont ennek épp az ellenkezőjét mutatta: ha a dolgozók csökkenthetik a munkaidejüket, jobban érzik magukat, ami a jóllétüket is javítja” – mondta Fan.

Az eredmények széles körben érvényesnek bizonyultak: nem függtek sem az életkortól, sem a nemtől, sem attól, hogy valaki otthonról vagy irodából dolgozott. Egyedül a munkakör látszik különbséget hozni: a vezetők körében még nagyobb mértékű jóléti javulást figyeltek meg, mint a beosztottaknál.

A kutatók nem kérdezték meg a résztvevőket, hogy pontosan mi okozta náluk a pozitív változásokat, így nem lehet kizárni, hogy a javulás inkább a munkafolyamatok – például a felesleges megbeszélések csökkentése – átszervezésének volt köszönhető, és nem feltétlenül a négynapos munkahét bevezetésének, mondja Lonnie Golden, a Pennsylvania State University munkatársa.

Golden szerint fontos megérteni, hogy a dolgozók jólétének növekedése mennyiben ered abból, hogy a cég jobban bánik velük, megbízik bennük, elengedi a heti egy napi ingázást, vagy lehetővé teszi számukra, hogy több szabadnapot összefűzzenek pihenésre. Ugyanakkor az is lehet, hogy egyszerűen csak hatékonyabban dolgoznak, kevesebb zavaró tényezővel.

Mindezek ellenére Wen Fan szerint a programban részt vevő cégek több mint 90 százaléka a hat hónapos próbaidőszak után is megtartotta a négynapos munkahét rendszerét.

kép: freepik

• Négynapos munkahét: szavaztak a magyarok, itt az eredmény

• Van egy ország, ahol elérhető álom a négynapos munkahét - mi a titkuk?

- válogasson korábbi cikkeink közül a témában!