Távmunkás külföldről? Miért ne!
A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.
Érdekes hirdetésre akadtunk, amelyben egy kárpátaljai cég kimondottan magyar vállalkozásoknak közvetített távmunkát végző munkavállalókat. (A távmunkával egyébként még az iroda költségein is takarékoskodhatunk.) A külföldi állampolgár távmunkában való alkalmazása azonban kérdéseket vet fel: milyen adóterhekkel, járulékokkal kell számolnunk? És a minimálbér a magyar? Mi minősül ebben az esetben a munkavégzés helyének?
A Munkaügyi Hivatal széttárja a karját...
– Mi a távmunkával nem foglalkozunk, ezzel kapcsolatban nem végzünk ellenőrzést a magyar vállalatoknál – válaszolta a Piac és Profit kérdésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője. Az NMH nem is tehet semmit ezzel kapcsolatosan, a kérdéses foglalkoztatási formára ugyanis nem terjed ki a munkaügyi törvény hatálya, mivel az Mt. 3. § (2) bekezdés alapján „e törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi”.
Az atipikusan foglalkoztatott munkavállalók teljesítménye a tapasztalatok szerint meghaladja a hagyományos rendszerben dolgozó munkavállalókét és növeli elégedettségüket. Ez pedig különösen fontos, mivel a belső elégedettség közvetlen hatással van a külső, vagyis ügyfél elégedettségre is.
A szakemberek szerint el lehet kezdeni kicsiben is a rugalmasabb foglalkoztatást. A „home office” jelenség, vagyis az alkalmanként engedélyezett, egy-két napos otthoni munkavégzés kiváló kezdet, melynek során tisztázódnak a feltételek és lehetőségek anélkül, hogy ehhez a teljes munkaszervezet átszervezésére vagy szerződésmódosításra lenne szükség.
– Amennyiben a munkaszerződésben a felek a munkavégzési helyet nem határozzák meg, munkavégzési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi – mutat rá Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője.
Meg kell határozni az illetékességet
A szakértő szerint ha a munkavállaló, a munkáltató és a munkavégzés helye közül legalább az egyik tényező másik államot is érint, mindenekelőtt a munkavállaló és a munkáltató adóügyi illetőségének a meghatározására van szükség. Az illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély, illetve a nem természetes személy melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban.
Az illetőség kérdését az érintett országok belső, nemzeti jogszabályai, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények határozzák meg, illetve ha az érintett állam kötött Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, akkor aszerint kell eljárni.
– Az egyezmények a nem önálló munkáért kapott munkabér és egyéb járandóságok esetében úgy rendelkeznek, hogy azok a magánszemély illetősége szerinti államban adóztathatóak. Kivételt jelenthet ez alól, ha a munkát nem az illetősége szerinti államban végzi a magánszemély. Ilyen esetekben ugyanis a nem önálló munkáért kapott munkabér és egyéb járandóságok abban az országban adóztathatók, ahol a munkát végzik, amennyiben az egyezményekben szabályozott feltételek teljesülnek – hívta fel a figyelmet Pentz Edina.
Nem egyezményes országok esetén a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelmekre terjed ki. A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam.
– Tehát egy külföldi illetőségű magánszemély magyarországi munkabére akkor volna adóztatható Magyarországon, ha a munkavégzés itt történne. Ha nem itt történik, akkor az említett szabályt nem tudjuk alkalmazni – hangsúlyozta az RSM-DTM szakértője.
A külföldi munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának megítélésénél az Európai Unió, illetve Svájc, Liechtenstein és Norvégia állampolgárainak az esetében a vonatkozó közösségi rendelet kimondja, hogy őrájuk csak egy tagállam társadalombiztosítási jogszabályai alkalmazandók, még akkor is, ha több államban végeznek keresőtevékenységet. Az adott tagállam joghatóságát a rendelet szabályai határozzák meg. E rendelet értelmében főszabály szerint az egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – keresőtevékenységet folytató személyek abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben keresőtevékenységüket végzik.
Ha olyan külföldi munkavállalóról beszélünk, aki nem tartozik sem a közösségi rendelet hatálya alá, illetve az illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött nemzetközi egyezményt, akkor kizárólag a magyar szabályozást kell vizsgálni. A hatályos szabályok értelmében a társadalombiztosítás a Magyarországon munkát végző természetes személyekre terjed ki.
A Regus globális felmérése szerint hamarosan azok a munkavállalók lesznek kisebbségben, akik az irodai asztaluk mögött ülve dolgoznak. A 90 ország több mint 26 000 üzleti vezetőjének véleményén alapuló felmérés arra mutatott rá, hogy jelenleg a menedzserek 48 százaléka dolgozik távmunkában legalább a munkahét felében. A cégek 37 százaléka használ távmunkára szabott hatékonyságmérő és riportolás rendszereket, míg a távolról dolgozó menedzserek 43 százaléka kommunikál videohívásokon keresztül a csapatával.
Fizethetünk román minimálbért
Eszerint tehát ha külföldi állampolgárt alkalmazunk, nem a magyar adó- és járulékrendszerrel kell számolnunk, és komoly költségmegtakarítás érhetünk el. A minimálbér ugyanis Magyarországon jelenleg mintegy 330 eurónak felel meg (98 ezer forint), ezzel szemben például Romániában 158 euró (mintegy 47 ezer forint.) A legtöbb uniós tagállamban kisebb az adóék mértéke, mint Magyarországon (46,6 százalék), de Ukrajnában is alacsonyabb: 43,3 százalék az OECD friss összesítése szerint.
Azonban érdemes odafigyelni, hol is dolgozik nekünk a munkavállalónk, mert rosszul is járhatunk. Magyarországon az elmúlt években jelentősen, mintegy hat százalékkal csökkent a munkára rakódó adók és járulékok összege, ezzel szemben a legtöbb uniós országban nőtt. Ha munkavállalónk olyan országban dolgozik, ahol magasabb a munkát terhelő adók összege, jobban járunk, ha maradunk a magyar munkaerőnél.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A home office az otthonról végezhető munkát jelenti. Lehetősége szélesebb körben a koronavírus-járvány idején terjedt el. A pandémia óta az ilyen... Teljes cikk
A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben... Teljes cikk
Egy újabb 4 napos munkahét projekt! A PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának 280 munkatársa hétfőtől csütörtökig fog dolgozni a három... Teljes cikk
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 2 hete
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 2 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 2 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 2 hete
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 2 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 2 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 3 hete
- Kihirdették, mikor rendezik a Szakma Sztár Fesztivált 3 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 3 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete