Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 10 éve

Tesztek állásinterjúk előtt és után

Manapság bevett gyakorlat, hogy a munkaadók különféle tesztekkel mérik az állásra pályázók képességeit, személyiségét. Szakértők szerint ezekre felkészülni nem nagyon lehet, és a teszteket sem lehet vagy legalábbis rendkívül nehéz - manipulálni. Első körben általában a szakmai tudásra (képességteszt) irányuló kérdéssort tesznek a pályázó elé, majd a személyiségteszt következik.

Sok álláskereső találkozott már egy-egy kiválasztás során különböző fajta tesztekkel. Ezeknek számos fajtája van, mindnek más a funkciója, más információkkal szolgál a kiválasztásért felelős embereknek az egyes jelöltekről. A teszt típusától függően írathatják azt már az első személyes interjú előtt, de olyan is előfordulhat, hogy csak a sokadik kör után kerül sor rá. Szintén típustól függ, hogy személyesen kell-e elmennünk és megírnunk a tesztet, vagy elég csak leülni az internet elé és online formában kitölteni azt. A tesztek célja egyértelműen az, hogy megkönnyítsék a kiválasztást, időt spóroljanak vele, illetve, hogy megpróbálják kiküszöbölni a rossz döntést.

A legfontosabb különbség a teszteknél, hogy mire irányulnak, mit mérnek. A két leggyakoribb fajta a képességtesztek és a pszichológiai tesztek. Azt már cége és pozíciója válogatja, hogy kinek melyiket kell írnia, de nem ritkán előfordul az is, hogy nem csak egyszer kell megmérettetnie magát a jelentkezőnek. Kiss Ottilia, az alkalmasságvizsgálat területén vezető tanácsadó cég, az SHL Hungary Kft. munkatársának elmondása szerint minél magasabb pozícióra keres embert egy vállalat, annál komplexebb tesztekre van szükség. "Mi a vezetők alkalmasságvizsgálatára általában egy személyiségkérdőívet és két képességtesztet javaslunk. E három eszköz alapján információt kapunk a jelölt munkahelyi viselkedéséről, számolási és verbális képességeiről. Vannak olyan cégek is, amelyek csak képességteszteket szeretnek kitöltetni a jelöltekkel, mert csak az érdekli őket, hogy 'okos-e' a jelölt, és olyanok is, amelyek csak személyiségkérdőívet használnak, mert őket csak a jelöltek tipikus munkahelyi viselkedése érdekli."

Már a gyári munkásoknál is tesztelnek

Ma már annyira elterjedt a tesztek használata a kiválasztás során, hogy szinte akármilyen szintű pozícióra való jelentkezéskor találkozhatunk vele bármely szektorban. "A tapasztalat az, hogy vezetői szinten gyakrabban kérik eszközeink használatát, de évente két-három nagyobb létszámú ügyfélszolgálatos, illetve call-centeres projektünk is van. A pénzügyi szektorban általában a számolási képességen van a hangsúly, de gyakran használják eszközeinket a kereskedelemben dolgozóknál is - numerikus és verbális teszteket egyaránt." A tesztek terjedése egyrészt annak köszönhető, hogy a multinacionális vállalatok a nemzetközi gyakorlatban ehhez szoktak hozzá, másrészt pedig a munkáltatók kezdik belátni, hogy anyagilag és időben is jobban megéri rááldozni némi plusz költséget ezekre a tesztekre, mint egy esetleges rossz választás esetén elölről kezdeni az egész procedúrát.

Első a képesség, második a személyiség

Ha olyan helyre jelentkezünk, ahol úgy döntenek, hogy mindkét típusú tesztet alkalmazzák, akkor jobb, ha először a képességtesztre készülünk fel lelkileg, mert szinte biztos, hogy először ezt fogják az orrunk elé tolni. Első körben - sokszor még a személyes interjú előtt - szeretik felmérni a pályázó alkalmasságát az adott pozícióra. Ennek több oka is lehet. Először is a cég időt spórol meg, azzal, hogy személyes interjúra már csak azokat hívják be, akiknek megvan az állás betöltéséhez szükséges tudásuk. Másodszor pedig már az elején fel lehet mérni, hogy az adott jelentkezőnek mik az esetleges hiányosságai. Ezek a tesztek a terület függvényében a legkülönbözőbb félék lehetnek az intelligencia teszttől a numerikus felmérésig. Ha ezeken valaki jól szerepel, akkor ezután részt vesz a személyes interjún, majd általában a kiválasztási procedúra vége felé kell kitölteni a személyiség kérdőívet, amely sok esetben már csak arra való, hogy néhány ideálisnak tűnő jelölt közül kiválasszák a legjobbat.

"Hogyan lehet felkészülni a tesztre?" - teszik fel a kérdést sokszor a jelentkezők a tesztírás napját megelőzően. "Sehogy" - jelenti ki határozottan a szakértő. "Aki nap, mint nap számokkal foglalkozik, az valószínű, könnyedebben oldja meg a számolási képességet vizsgáló feladatokat, mint aki általában nem használ a munkája során számokat. A képességtesztek feladataira egy-két nap alatt nem lehet felkészülni." A személyiségteszteknél pedig egyértelmű, hogy készülni rájuk nem lehet és nem is érdemes, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy magához illő állást találjon.

Szimpátia vagy objektív választás

Felmerül a kérdés, hogy mi a fontosabb, egy pozícióra való kiválasztás során, egy teszt eredménye, vagy a személyes benyomás, illetve, hogy mi a helyzet akkor, ha a személyes interjú során keltett benyomás és a teszt eredménye egymásnak ellentmond. Lerner Nikolett a Captain Hungary Kft. tesztrendszereket kidolgozó vállalat munkatársa szerint az emberi szubjektivitás nem kiküszöbölhető a tesztekkel sem. "Ha más személyiségjegyeket mutat egy jelentkező az interjún, mint ami a tesztből kiderül, akkor a tesztet kell alapul venni. Ilyen esetben mindenképpen szoktunk még egy interjút javasolni, ahol jobban rá lehet fókuszálni a kérdéses pontokra." Lerner Nikolett szerint egy embert sokkal könnyebb becsapni, mint a profik által összeállított teszteket. "Az interjún mindenki igyekszik a legjobbat nyújtani, ami nem mindig tükrözi az illető valódi személyiségét. A tesztek ma már elég rafináltak ahhoz, hogy ne lehessen tudni, hogy melyik a célra vezetőbb válasz."

Az már más kérdés, hogy mit tesz olyankor a HR-es, ha a tesztek alapján ideálisnak tűnő jelölt emberileg nem szimpatikus. Ha együtt kell dolgozni vele, akkor ez az érzés a teszteredményt vélhetően felülírja, ugyanis a csapatmunkában a szimpátia is fontos elem.

"Fotel, állólámpa, vagy WC?"

A személyiségtesztekben előforduló kérdések és állításpárok nagyon különbözőek lehetnek és sokszor már-már extrémnek tűnő kérdéseket tesznek fel. Ezek a tesztek akár a visszájára is elsülhetnek és a jelentkező szemében rossz benyomást is kelthetnek a munkáltatóról. Így járt Erika is, aki a közelmúltban egy multinacionális cégnél pályázott meg egy állást, melynek során teszt kitöltésére is sor került. "Többször is kellett már különböző tesztet írnom egy-egy jelentkezés során, ezért nem voltam meglepődve mikor mondták, hogy itt is szükség van erre. Amikor megláttam a kérdéseket, nem bírtam ki nevetés nélkül és számomra teljesen elvesztette a hitelességét az adott munkahely. A legviccesebb kérdés az volt, hogy ha választhatnék, akkor mi lennék fotel, állólámpa, vagy WC."

Dorofejev Tamara
monster.hu
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Milyen marketingesre vágynak a munkaadók?

Az innovációknak és a piaci kihívásoknak köszönhetően folyamatosan változnak azok a készségek, melyekre a marketingeseknek szükségük lesz a... Teljes cikk

Az érett munkaerő - aki az ötven-pluszosokat mellőzi, az a tapasztalatot mellőzi

Vezessük csak be minél előbb ezt a kategóriát a munkaerőpiacon, mert bizony itt az ideje! Nem azért, mert régóta jelen vannak már a képviselőik,... Teljes cikk

A munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzésben: a hallgatók 40 százaléka egy adott ponton megszakítja tanulmányait - az okok... Teljes cikk