Tesztek állásinterjúk előtt és után
Manapság bevett gyakorlat, hogy a munkaadók különféle tesztekkel mérik az állásra pályázók képességeit, személyiségét. Szakértők szerint ezekre felkészülni nem nagyon lehet, és a teszteket sem lehet vagy legalábbis rendkívül nehéz - manipulálni. Első körben általában a szakmai tudásra (képességteszt) irányuló kérdéssort tesznek a pályázó elé, majd a személyiségteszt következik.
A legfontosabb különbség a teszteknél, hogy mire irányulnak, mit mérnek. A két leggyakoribb fajta a képességtesztek és a pszichológiai tesztek. Azt már cége és pozíciója válogatja, hogy kinek melyiket kell írnia, de nem ritkán előfordul az is, hogy nem csak egyszer kell megmérettetnie magát a jelentkezőnek. Kiss Ottilia, az alkalmasságvizsgálat területén vezető tanácsadó cég, az SHL Hungary Kft. munkatársának elmondása szerint minél magasabb pozícióra keres embert egy vállalat, annál komplexebb tesztekre van szükség. "Mi a vezetők alkalmasságvizsgálatára általában egy személyiségkérdőívet és két képességtesztet javaslunk. E három eszköz alapján információt kapunk a jelölt munkahelyi viselkedéséről, számolási és verbális képességeiről. Vannak olyan cégek is, amelyek csak képességteszteket szeretnek kitöltetni a jelöltekkel, mert csak az érdekli őket, hogy 'okos-e' a jelölt, és olyanok is, amelyek csak személyiségkérdőívet használnak, mert őket csak a jelöltek tipikus munkahelyi viselkedése érdekli."
Már a gyári munkásoknál is tesztelnek
Ma már annyira elterjedt a tesztek használata a kiválasztás során, hogy szinte akármilyen szintű pozícióra való jelentkezéskor találkozhatunk vele bármely szektorban. "A tapasztalat az, hogy vezetői szinten gyakrabban kérik eszközeink használatát, de évente két-három nagyobb létszámú ügyfélszolgálatos, illetve call-centeres projektünk is van. A pénzügyi szektorban általában a számolási képességen van a hangsúly, de gyakran használják eszközeinket a kereskedelemben dolgozóknál is - numerikus és verbális teszteket egyaránt." A tesztek terjedése egyrészt annak köszönhető, hogy a multinacionális vállalatok a nemzetközi gyakorlatban ehhez szoktak hozzá, másrészt pedig a munkáltatók kezdik belátni, hogy anyagilag és időben is jobban megéri rááldozni némi plusz költséget ezekre a tesztekre, mint egy esetleges rossz választás esetén elölről kezdeni az egész procedúrát.
Első a képesség, második a személyiség
Ha olyan helyre jelentkezünk, ahol úgy döntenek, hogy mindkét típusú tesztet alkalmazzák, akkor jobb, ha először a képességtesztre készülünk fel lelkileg, mert szinte biztos, hogy először ezt fogják az orrunk elé tolni. Első körben - sokszor még a személyes interjú előtt - szeretik felmérni a pályázó alkalmasságát az adott pozícióra. Ennek több oka is lehet. Először is a cég időt spórol meg, azzal, hogy személyes interjúra már csak azokat hívják be, akiknek megvan az állás betöltéséhez szükséges tudásuk. Másodszor pedig már az elején fel lehet mérni, hogy az adott jelentkezőnek mik az esetleges hiányosságai. Ezek a tesztek a terület függvényében a legkülönbözőbb félék lehetnek az intelligencia teszttől a numerikus felmérésig. Ha ezeken valaki jól szerepel, akkor ezután részt vesz a személyes interjún, majd általában a kiválasztási procedúra vége felé kell kitölteni a személyiség kérdőívet, amely sok esetben már csak arra való, hogy néhány ideálisnak tűnő jelölt közül kiválasszák a legjobbat.
"Hogyan lehet felkészülni a tesztre?" - teszik fel a kérdést sokszor a jelentkezők a tesztírás napját megelőzően. "Sehogy" - jelenti ki határozottan a szakértő. "Aki nap, mint nap számokkal foglalkozik, az valószínű, könnyedebben oldja meg a számolási képességet vizsgáló feladatokat, mint aki általában nem használ a munkája során számokat. A képességtesztek feladataira egy-két nap alatt nem lehet felkészülni." A személyiségteszteknél pedig egyértelmű, hogy készülni rájuk nem lehet és nem is érdemes, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy magához illő állást találjon.
Szimpátia vagy objektív választás
Felmerül a kérdés, hogy mi a fontosabb, egy pozícióra való kiválasztás során, egy teszt eredménye, vagy a személyes benyomás, illetve, hogy mi a helyzet akkor, ha a személyes interjú során keltett benyomás és a teszt eredménye egymásnak ellentmond. Lerner Nikolett a Captain Hungary Kft. tesztrendszereket kidolgozó vállalat munkatársa szerint az emberi szubjektivitás nem kiküszöbölhető a tesztekkel sem. "Ha más személyiségjegyeket mutat egy jelentkező az interjún, mint ami a tesztből kiderül, akkor a tesztet kell alapul venni. Ilyen esetben mindenképpen szoktunk még egy interjút javasolni, ahol jobban rá lehet fókuszálni a kérdéses pontokra." Lerner Nikolett szerint egy embert sokkal könnyebb becsapni, mint a profik által összeállított teszteket. "Az interjún mindenki igyekszik a legjobbat nyújtani, ami nem mindig tükrözi az illető valódi személyiségét. A tesztek ma már elég rafináltak ahhoz, hogy ne lehessen tudni, hogy melyik a célra vezetőbb válasz."
Az már más kérdés, hogy mit tesz olyankor a HR-es, ha a tesztek alapján ideálisnak tűnő jelölt emberileg nem szimpatikus. Ha együtt kell dolgozni vele, akkor ez az érzés a teszteredményt vélhetően felülírja, ugyanis a csapatmunkában a szimpátia is fontos elem.
"Fotel, állólámpa, vagy WC?"
A személyiségtesztekben előforduló kérdések és állításpárok nagyon különbözőek lehetnek és sokszor már-már extrémnek tűnő kérdéseket tesznek fel. Ezek a tesztek akár a visszájára is elsülhetnek és a jelentkező szemében rossz benyomást is kelthetnek a munkáltatóról. Így járt Erika is, aki a közelmúltban egy multinacionális cégnél pályázott meg egy állást, melynek során teszt kitöltésére is sor került. "Többször is kellett már különböző tesztet írnom egy-egy jelentkezés során, ezért nem voltam meglepődve mikor mondták, hogy itt is szükség van erre. Amikor megláttam a kérdéseket, nem bírtam ki nevetés nélkül és számomra teljesen elvesztette a hitelességét az adott munkahely. A legviccesebb kérdés az volt, hogy ha választhatnék, akkor mi lennék fotel, állólámpa, vagy WC."
Dorofejev Tamara
monster.hu
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját választották meg 2024 Év Menedzserének. Teljes cikk
Az első önéletrajz, az első motivációs levél, és a bizonytalanság: mit írjak, hova küldjem, mit is akarok egyáltalán? Ha úgy érzed, vakon... Teljes cikk
Egyre gyakrabban merül fel az igény, és néhol már történtek is lépések a készségalapú szervezet vagyis a skill based organization kialakítására.... Teljes cikk
- HR Generalista feladatok és a modern munkaerőpiac kihívásai 2 éve
- Így fejlesszünk személyzetet agilisan 2 éve
- Kiválasztás során használt pszichológiai tesztek 4 éve
- Kompetenciák 4 éve
- Kompetenciatérkép 4 éve
- Vállalati covid szűrés - hogyan válasszunk tesztet? 4 éve
- Aki válaszol: Friedl Zsuzsa 4 éve
- Tömeges reskilling - már benne vagyunk 4 éve
- Projektmenedzserek a csúcson - akik több száz emberrel is képesek napi kapcsolattartásra 5 éve
- Mégis jár a teljes táppénz a pedagógusoknak, de csak ha a munkahelyükön fertőződtek meg 5 éve
- Véget ért a pedagógusok tesztelése, most következnek a közigazgatási dolgozók 5 éve