Tíz munkavállalóból csak ketten ajánlanák munkahelyüket
Az alkalmazottak a legfontosabb ügyfelek, szól az újkeletű szakmai közhely. Ezzel szemben a vállalatok, márkatulajdonosok többsége legfeljebb a vásárlóik elégedettségének méréséig, az eredmények értelmezéséig jut el, a munkahelyi elégedettség vizsgálatát csak egy kötelezően letudandó HR feladatnak tekinti.
Az Ipsos 2018 elején 507 aktív munkavállaló online kérdőíves megkérdezésével mérte fel a hazai gyakorlatot. „Az összesített eredmények szerint csupán minden ötödik munkavállaló ajánlaná munkahelyét, mint munkaadót ismerőseinek, barátainak” - foglalta össze a tapasztalatokat Földes Annamária, az Ipsos Zrt. ügyfélelégedettségi kutatásainak vezetője. „Az átlag NPS érték mindössze - 30, mely a szolgáltatóipar egyes ágainak átlagértékétől messze elmarad.”
A kutatás feltárta ugyanakkor, hogy a munkavállalói felmérések rendszeres végzése, illetve a transzparens vállalati értékek meghatározása, kommunikálása és tudatos képviselése jelentősen növelik az ajánlási hajlandóságot.
A munkavállalók csupán harmada mondhatta el, hogy munkahelyén lett volna az elmúlt egy évben elégedettséget célzó felmérés, holott az ebből kimaradók 80%-a szükségét látná ilyen jellegű véleménynyilvánításnak. Azokon a munkahelyeken, ahol volt munkavállalói felmérés az elmúlt évben, 50 százalékkal magasabb az ajánlók (promoterek) aránya. Az adott munkahelyen eltöltött évek nagyban hozzájárulnak a vállalati értékek elsajátításához, beépüléséhez. A kutatás mintájában háromból két munkavállaló legalább 4 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, míg a legidősebb korcsoportokban átlagosan 12-14 év mérhető. Ennek megfelelően az átlagos 84%-os értékhez képest az 50 év felettiek körében egytizeddel magasabb azok aránya, akik saját bevallásuk szerint ismerik a munkahelyük által képviselt értékeket, így a leginkább rájuk kellene számítaniuk a munkáltatóknak a fiatalok mentorálására, a céges kultúra megismertetésére.
„Digitális világunkban a felhasználói, így a munkavállalói ajánlások növekvő súllyal szerepelnek a személyes döntésekben. Az emloyer brand növelésének eszköze a kollégák lojalitásának, elhivatottságának hosszú távon való fenntartása, akik aztán örömmel ajánlják a céget, mint márkát további munkavállalóknak is” - tette hozzá a szakember. „A felmérés egyik legfőbb tanulsága, hogy minden harmadik munkavállaló osztott meg a közösségi médiában valamilyen hírt, információt vagy képet, esetleg videót, ami a munkahelyével, munkavégzésével kapcsolatos. Ezek tartalma az esetek többségében pozitív, így a word-of-mouth a vállalati branding tevékenység és ezzel együtt a toborzás hathatós eszköze is lehet.”

Az Ipsos kutatói szerint az elégedetlenségnek jól mérhető anyagi következményei lehetnek (pl. fluktuáció, emberi tőkébe való befektetés költsége, hatékonyságromlás, motivációvesztés, munkahelyi balesetek, koncetrációhiány), emellett elmaradnak az olyan pozitív járulékok is, mint az ajánlás, a cég jóhírnevének terjesztése. „Az általános elégedettséget a hard tényezők - mint fizetés, a megfelelő időbeosztás, a hatékonyság vagy a megfelelő munkakörnyezet - mellett már annyival is lehet javítani, ha egyszerűen csak kikérjük munkavállalóink véleményét. De ne becsüljük alá a kevésbé megfogható, informális és interperszonálois relációk jelentőségét sem, hiszen pont ezek adják azt a pluszt sok esetben, amiért jó egy munkahelyen dolgozni!” - hangzott el Földes Annamária záró mondata a Evolution 2018 konferencián.
A kutatás feltárta ugyanakkor, hogy a munkavállalói felmérések rendszeres végzése, illetve a transzparens vállalati értékek meghatározása, kommunikálása és tudatos képviselése jelentősen növelik az ajánlási hajlandóságot.
A munkavállalók csupán harmada mondhatta el, hogy munkahelyén lett volna az elmúlt egy évben elégedettséget célzó felmérés, holott az ebből kimaradók 80%-a szükségét látná ilyen jellegű véleménynyilvánításnak. Azokon a munkahelyeken, ahol volt munkavállalói felmérés az elmúlt évben, 50 százalékkal magasabb az ajánlók (promoterek) aránya. Az adott munkahelyen eltöltött évek nagyban hozzájárulnak a vállalati értékek elsajátításához, beépüléséhez. A kutatás mintájában háromból két munkavállaló legalább 4 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, míg a legidősebb korcsoportokban átlagosan 12-14 év mérhető. Ennek megfelelően az átlagos 84%-os értékhez képest az 50 év felettiek körében egytizeddel magasabb azok aránya, akik saját bevallásuk szerint ismerik a munkahelyük által képviselt értékeket, így a leginkább rájuk kellene számítaniuk a munkáltatóknak a fiatalok mentorálására, a céges kultúra megismertetésére.
„Digitális világunkban a felhasználói, így a munkavállalói ajánlások növekvő súllyal szerepelnek a személyes döntésekben. Az emloyer brand növelésének eszköze a kollégák lojalitásának, elhivatottságának hosszú távon való fenntartása, akik aztán örömmel ajánlják a céget, mint márkát további munkavállalóknak is” - tette hozzá a szakember. „A felmérés egyik legfőbb tanulsága, hogy minden harmadik munkavállaló osztott meg a közösségi médiában valamilyen hírt, információt vagy képet, esetleg videót, ami a munkahelyével, munkavégzésével kapcsolatos. Ezek tartalma az esetek többségében pozitív, így a word-of-mouth a vállalati branding tevékenység és ezzel együtt a toborzás hathatós eszköze is lehet.”

Az Ipsos kutatói szerint az elégedetlenségnek jól mérhető anyagi következményei lehetnek (pl. fluktuáció, emberi tőkébe való befektetés költsége, hatékonyságromlás, motivációvesztés, munkahelyi balesetek, koncetrációhiány), emellett elmaradnak az olyan pozitív járulékok is, mint az ajánlás, a cég jóhírnevének terjesztése. „Az általános elégedettséget a hard tényezők - mint fizetés, a megfelelő időbeosztás, a hatékonyság vagy a megfelelő munkakörnyezet - mellett már annyival is lehet javítani, ha egyszerűen csak kikérjük munkavállalóink véleményét. De ne becsüljük alá a kevésbé megfogható, informális és interperszonálois relációk jelentőségét sem, hiszen pont ezek adják azt a pluszt sok esetben, amiért jó egy munkahelyen dolgozni!” - hangzott el Földes Annamária záró mondata a Evolution 2018 konferencián.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Az álomfőnök létezik: több milliárd forintnyi bónuszt szórtak szét egy céges rendezvényen
Egy kínai gyártócég tulajdonosa 26 millió dollárnyi év végi bónuszt osztott szét dolgozói között: a gálán a munkatársak annyi készpénzt... Teljes cikk
Megingott a magyar dolgozók biztonságérzete és jövőképe - A munkavállalók negyede bizonytalannak érzi saját szakmai kilátásait
A PwC Munkaerőpiaci Körkép kutatása szerint 2025-ben egyre többen érezték bizonytalannak saját szakmai kilátásaikat, és a munkavállalók közel... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 20 állás, ami iránt legjobban nő a munkaadói igény 2026-ban 4 napja
- A súlyosan korlátozott dolgozók foglalkozásai a korlátozottság területe szerint - grafikon 4 napja
- Már nem a márkanév dönt: így választ munkahelyet a Z generáció 6 napja
- Sárkányok, sáfrány és csapatmunka: spanyol szupersztár ételeket főzött a HR Portal 7 napja
- 50 új munkahelyet teremt a Knaus Tabbert Nagyorosziban 1 hete
- Kínai gigaberuházás Tatabányán: 43 milliárd forint, 800 új munkahely 1 hete
- 150 új munkahely Napkoron a milliárdos beruházás nyomán 1 hete
- Nem a fizetés számít: ez tartja a munkahelyen a Z generációt 1 hete
- Százból három maradt: hamarosan eldől, kié lesz a babóti tanári állás és a Maldív-utazás 2 hete
- Túl a sablonokon – Europass, az álláskeresők online partnere 2 hete
- Ezek a munkaadók nem jelentették be a dolgozóikat - Itt a NAV márciusi listája 2 hete

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben