Tízből hat nagyvállalalatnál szempont az infláció a béremelés tervezésében

Pozíciótól függően 6,5-8,3 százalék közötti átlagos béremelési tervekről számolt be tavaly decemberben közel 200 nagy multinacionális vállalat a Korn Ferry felmérésén. Varga Vilmos senior consultant megjegyezte, hogy a rekord infláció további emeléseket eredményezhet. A cégek 61 százaléka az inflációt is figyelembe veszi a bértervezéskor.

Az évvégi felmérésben közel 200, többségében piacvezető multinacionális nagyvállalat vett részt. A válaszadó vállalatok együttesen 254 500 munkavállalót képviselnek.

„A 2021. év decemberi összesített országos eredmények alapján, azt láttuk, hogy a felső- és középvezetői munkavállalói csoportokra 6.5%, a szakértőkre és adminisztratív munkavállalókra 6.9%, a fizikai dolgozókra pedig 8.3%-os átlagos bérfejlesztési tervvel rendelkeztek a vállalatok. A fizikai állomány esetében a bérfejlesztési előrejelzés medián értéke 8%, vagyis a válaszadó vállalatok fele ezen érték felett, másik fele ezen érték alatt tervez emelni a 2022. évben” - mondja az eredményekről Varga Vilmos. Hozzáteszi, hogy a felmérés idején a válaszadók már ismerték a minimálbér és garantált bérminimum emelésére vonatkozó szabályokat, illetve tisztában voltak a munkáltatói járulék csökkentésének hatásával is.

A nagy cégeket alig érinti a minimálbér emelése

A felmérés alapján a vállalatok 81%-a nyilatkozott úgy, hogy egyetlen munkavállalójukat sem érinti a minimálbér emelés és mindössze a vállalatok 8%-nál érintett az állomány több mint 30%-a. Az éves piaci felméréseink során gyűjtött adatok is alátámasztják, hogy a munkavállaló hiány miatt évről-évre egyre kevesebb cég tud a minimálbér szintjén foglalkoztatni, vagy felvenni új munkavállalókat.

A garantált bérminimum esetében a vállalatok 62%-nál nem érintett egyetlen munkavállaló sem, míg a vállalatok 26%-nál az állománynak, csak kevesebb, mint 10%-a érintett a bérkiigazításban.

Mire fordítják az adócsökkentést?

A munkáltatói terhek csökkentése – szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás - miatt keletkező megtakarítás felhasználásával kapcsolatban a válaszadó vállalatok 38%-a nyilatkozott úgy, hogy a megtakarítást kifejezetten alapbérfejlesztésbe forgatja vissza, ugyanakkor 37%-nak még nem volt terve a felhasználásra. Azoknak a vállalatoknak, melyek alapbérbe forgatják vissza a megtakarítást az egyharmada válaszolta azt, hogy a teljes összeget visszaforgatja alapbérfejlesztésbe.

„A megtakarítások visszaforgatására vonatkozó elképzeléseket valószínűleg felülírja, hogy 2021. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7.4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez új alapokra helyezheti a még nyitott bértárgyalásokat, hiszen a szakszervezetek és munkavállalók célja is a bérek reálértékének megőrzése. Ez hatással lehet egyrészt az általunk felmért évvégi átlagos bérfejlesztési tervekre, vagyis még magasabb átlagos bérfejlesztésekre lehet számítani, másrészt arra kényszeríti a vállalatokat, hogy ennek kigazdálkodására használják fel a járulékcsökkentésből keletkező megtakarításaikat” - jegyezte meg Varga Vilmos.

A béremelés mértékét befolyásoló tényezőknél a megkérdezett vállalatok 61,8%-a veszi figyelembe az infláció mértékét a nem vezetői munkavállalói csoportokban. Ugyanezen munkavállalók esetében a vállalatok közel 70%-nál a bérfejlesztés mértékét befolyásoló legfőbb tényező a munkaerőpiaci helyzet, valamint a bérelemzések alapján felmért bérbeállás – a vállalat fizetési versenyképessége - a munkaerőpiac más szereplőihez viszonyítva.