Tízmillió feletti éves fizetések vezetői szinteken

A Magyarországon működő, főként német érdekeltségű cégek adatai alapján készült tanulmány szerzői megállapítják, a munkavállalók javadalmazása legalább öt tényezőn múlik. Számít a vállalati hierarchiában elért szint, a cég mérete és nyereségessége, éppúgy, mint a munkavállaló neme. Mindemellett az sem mindegy, hogy adott régióban milyen mértékben állnak rendelkezésre a kívánt szakemberek.

Key account managerek: évi 6 millió forint

A megkérdezett cégek első számú vezetőinek évi bruttó átlagfizetése 22,5 millió forint. A felső vezetők közül a legjobban az értékesítési és marketing vezetők keresnek (12,8 millió forint), közvetlenül mögöttük a kereskedelmi igazgatók (12,5 millió) és a műszaki osztály irányítói (11,2 millió). A többi menedzser éves bruttója 8-9 millió forint között mozog. A nem vezetői szinten dolgozók közül a key account managerek emelkednek ki, akik a nagyobb ügyfeleknek értékesítenek termékeket (6 millió), őket a kontrolling szakemberek követik (5,1 millió). Egy átlagos értékesítő 4,8 milliót keres évente, egy termékmanager pedig 4,5 milliót. A piacon ugyan keresik a szakmunkásokat, ám fizetésük 2,5 millió forint, ami havi lebontásban bruttó 200 ezer forintnak felel meg. A fizetés nagyságát a cég nagysága és piaci helyzete is jelentősen befolyásolja. Cégnagyság szerint például az ügyvezetők a felső 25 százalékba tartozó vállalatoknál 27 millió forintot keresnek átlagban (a csúcs 87 millió forint), míg az alsó negyedbe tartozó cégeknél alig több, mint a felét (14 millió forint).

A cégvezetők Audival járnak, a felső vezetők VW-vel

Az ügyvezetőknél a leggyakoribb céges autó az Audi, a vállalati felső vezetőknél a Volkswagen, míg a többi szakértői szinteken a Skoda és a VW. Az első számú vezetők 87 százalékának van céges autója. A második leggyakoribb csoportot az értékesítői vezetők képviselik, ahol háromból kettőnek (67 százalék) van saját használatú céges autója. Még a jogi osztályvezetőknél is 40 százalék a vállalati kocsival járók aránya, a HR vezetőknek azonban jellemzően nem jár autó (21 százaléknak igen). Az iparágak közül legjobban az építőipar, a gépipar és a gyógyszeripar fizet. Átlag alattiak a bérek az élelmiszeriparban, a textiliparban és a vendéglátásban.

Szakemberhiány Budapest környékén

A cégek 25 százaléka szerint nincs elegendő szakképzett munkaerő és ez hátráltatja bővülésüket. A legrosszabb a helyzet Budapest környékén, ahol minden második cég munkaerő-hiányra panaszkodik. Kifejezetten jónak csak Dél-Magyarországon ítélték a helyzetet. A legnagyobb a hiány szakmunkásokból, méghozzá Budapest vonzáskörzetében és Nyugat-Magyarországon. Ugyancsak átlagon felüli a hiány kutatási-fejlesztési vezetőből, programozóból, mérnökből. Viszonylag könnyen találnak a cégek jogi, HR és minőségbiztosítási vezetőt, titkárnőt. A cég nagy része szerint főként Budapesten és vonzáskörzetében nő a képzett munkaerő iránti igény.

Figyelmeztető jel lehet, hogy a cégeknek csak 6 százaléka szerint jó a rendelkezésre álló munkaerő képzettségi szintje, 18 százalék szerint elégtelen. Különösen Kelet-Magyarországon rossz a helyzet.

Csak 9 százalék a női cégvezető

A kutatás szerint a férfiak még sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat vezető pozícióban, mint női kollégáik. Az ügyvezetők 91 százaléka, az értékesítés irányítóinak 66, a műszaki részlegek 91, a kereskedelmi divíziók 58 százalékát vezetik férfiak. A nők ennél jóval kevesebb helyen állnak a férfiak előtt. A HR-ben 73, a kontrollingban 65, a jogban 53 százalék a részarányuk.

Magyar-cseh összehasonlítás

A tanulmányban a magyar és a cseh kereseteket is összehasonlították a kutatók. Érdekesség, hogy lényegében nincs különbség a fizetések között. Ügyvezetőknél a magyar átlag 90 200 euró, a cseh 89 600. Vezetőknél a magyar 39 ezer euróval szemben a csehek 39 300 eurót keresnek. A nem vezetői szintű szakemberek itt 17 500, ott 18 200 eurót kapnak. Arányaiban a legnagyobb különbség a szakmunkások körében tapasztalható a csehek javára (8700 illetve 9700 euró). A kereset összetételében érdekesség, hogy a cseh munkavállalók körében sokkal elterjedtebb a teljesítménytől függő bérelem előfordulása. Míg náluk az alkalmazottak 85-90 százalékának van teljesítményfüggő bére, addig nálunk 70-75 százaléknak.