Több évtized is kevés lehet a bérek felzárkóztatására
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA jóléti államok béreihez felzárkózás még évtizedekig csak álom maradhat. Magyarországon a dolgozók nagyjából az osztrák bérek harmadát kapják, így nem csoda, hogy egyre több területen helyeznek kilátásba sztrájkokat a szakszervezetek, írja a Világgazdaság.
Ha az utóbbi hetek eseményeit és híreit elnézzük, sikertelen bértárgyalásokról, sztrájkbizottságok alakulásáról és munkabeszüntetések kilátásba helyezéséről szóltak a hírek a Volánnál, a MÁV-nál, a pedagógusok körében és az egészségügyben.
A közszférában akkor lehetne magasabb béreket adni, ha magasabbak lennének az adóbevételek, vagy más területekről vennének el, amit a kormányzat egyelőre nem akar. De a versenyszférában dolgozók sem örülhetnek, hiszen töredékét keresik, mondjuk multinacionális cégnél, francia vagy német kollégáiknak. Pedig a dolgozók hasonló munkát végeznek például az autógyárakban, de míg Magyarországon egy dolgozó 170 ezer forintot visz haza, addig Németországban 600 ezer forintnak megfelelő eurót. Míg az osztrák átlagbér 570 ezer forint körül van, a magyar csak közelít a 160 ezer forinthoz.
A lap által megkérdezett szakértő szerint nem könnyű a helyzet, hiszen ezek a cégek gyakran épp az olcsóbb munkaerő miatt települnek ide, és így bár több vállalkozást lehet idevonzani, az alacsony bérszintből nehéz kitörni. Ugyanakkor már Szlovákiában is 30 százalékkal magasabbak a bérek, és ezt a szintet meg lehetne célozni. A magasabb bérszínvonalhoz, magasabb hozzáadott értékű munkát kellene végezni, nem csak termelést, összeszerelést. A bérek az utóbbi években emelkedtek, amelynek folytatódnia is kell, hiszen egyébként lassan nem fognak itthon munkaerőt találni a cégek.
Világgazdaság
A közszférában akkor lehetne magasabb béreket adni, ha magasabbak lennének az adóbevételek, vagy más területekről vennének el, amit a kormányzat egyelőre nem akar. De a versenyszférában dolgozók sem örülhetnek, hiszen töredékét keresik, mondjuk multinacionális cégnél, francia vagy német kollégáiknak. Pedig a dolgozók hasonló munkát végeznek például az autógyárakban, de míg Magyarországon egy dolgozó 170 ezer forintot visz haza, addig Németországban 600 ezer forintnak megfelelő eurót. Míg az osztrák átlagbér 570 ezer forint körül van, a magyar csak közelít a 160 ezer forinthoz.
A lap által megkérdezett szakértő szerint nem könnyű a helyzet, hiszen ezek a cégek gyakran épp az olcsóbb munkaerő miatt települnek ide, és így bár több vállalkozást lehet idevonzani, az alacsony bérszintből nehéz kitörni. Ugyanakkor már Szlovákiában is 30 százalékkal magasabbak a bérek, és ezt a szintet meg lehetne célozni. A magasabb bérszínvonalhoz, magasabb hozzáadott értékű munkát kellene végezni, nem csak termelést, összeszerelést. A bérek az utóbbi években emelkedtek, amelynek folytatódnia is kell, hiszen egyébként lassan nem fognak itthon munkaerőt találni a cégek.
Világgazdaság
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?