Több lett a valódi állás a munkaügyi központoknál
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat484,1 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként a szeptemberi zárónapon a munkaügyi központok. Ez jelentős, 8,1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A regisztrált diplomások száma ennél is nagyobb mértékben csökkent, a nem közmunka jellegű állásajánlatok száma pedig ugrásszerűen nőtt.
A 2013. szeptemberi zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 484,1 ezer álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal (7,8 ezer fővel), míg az előző év azonos hónapjához képest szignifikánsabb mértékben, 8,1 százalékkal (42,6 ezer fővel) csökkent. Az egy év alatti csökkenés üteme szeptemberben erősödött az előző hónapokban tapasztaltakhoz képest – írja az NFSZ havi gyorsjelentése.
A férfi álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 236,1 ezer fő volt, amely az összes álláskereső között 48,8 százalékos arányt jelentett. A férfiak esetében 1,6 százalékos, a nők körében 1,5 százalékos, a szakképzetleneknél, vagyis a legfeljebb általános iskolát ésa gimnáziumot végzett álláskeresőknél fél százalékos, míg a diplomások esetében már jóval jelentősebb 4,5 százalékos csökkenésről adhatunk számot az egy hónap alatti változás tekintetében. A nők számának az előző év szeptemberéhez képesti csökkenése továbbra is jelentős, 9,9 százalékos (27,3 ezres), emellett említésre méltó a diplomás álláskeresők számának 11,8 százalékos mérséklődése is.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 195,1 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 40,3 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 261,1 ezer (53,9 százalék), felsőfokú végzettséggel pedig 27,9 ezer fő (5,8 százalék) rendelkezett.
A tárgyhónapban 216,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek több mint egyötöd részük álláskeresési ellátásban, a többség pedig szociális jellegű támogatásban részesült.
Szeptemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 10,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 7,3 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, emellett megemlíthető még Budapest és Vas megye is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2013. június-augusztusi gördülő negyedévben 439,5 ezer főt tett ki, amely 9,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
Szeptemberben 67,7 ezren regisztráltak a munkaügyi szervezet kirendeltségein, 5,4 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A belépők 14,5 százaléka először került nyilvántartásba, akiknek száma egy év alatt 12,6 százalékkal csökkent.
Valamivel kevesebb a regisztrált fiatal
2013. szeptemberben a nyilvántartásban 68,2 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 14,1 százalékot jelentett. A pályakezdők létszáma egy év alatt 1,2 százalékkal mérséklődött, azaz állományuk 800 fővel volt kevesebb, mint 2012. szeptemberben. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A pályakezdők aránya az összes álláskereső között a legalacsonyabb a fővárosban (7,4 százalék), míg a legmagasabb (16 százalék feletti) Szabolcs-Szatmár- Bereg, Tolna és Hajdú-Bihar megyében volt. A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen oszlott meg a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint szeptemberben: 33,4 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 20,0 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 15,6 százalékuknak gimnáziumi, 24,3 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 6,7 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz képest. A 159,7 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 33,0 százalékos aránnyal szerepelt szeptemberben.
Szeptemberben a 25 éven aluli korosztályba 82,2 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 115,2 ezer fő volt. A fiatalabbak 17,0 százalékot, az idősebbek pedig 23,8 százalékot képviseltek az álláskeresők között. A legnagyobb arányban 25 év alatti álláskereső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, legkisebb arányban a fővárosban található. Az idősebb – 50 év feletti – korosztály jelenléte az álláskeresők között leginkább a fővárosra és Fejér megyére jellemző.
A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 50,6 százalék volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték továbbra is tizenkét megyében mutatkozott szeptemberben, a legmagasabb aránnyal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye rendelkezett.
A munkaerő-kínálatot a közfoglalkoztatás uralta
A tárgyhónap folyamán a foglalkoztatók összesen 43,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely egy hónap és egy év alatt is emelkedést mutatott. A legtöbb új munkaerőigény Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, e két területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat közel ötödét tették ki. Összességében 2013. szeptemberben 88,2 ezer munkaerőigény állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 43,7 ezer állás maradt üres, betöltetlen.
Az újonnan bejelentett munkaerőigények között továbbra is a támogatott álláshelyek domináltak (59,9 százalék) – ezek főként a közfoglalkoztatási programokon belül elérhető állásokat takarják. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Hajdú-Bihar megyében tíz állásból nyolc támogatott álláshely volt, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében csupán kettő, emellett még a fővárosban, Zala és Vas megyében is a nem támogatott állások domináltak. A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 26,2 ezer volt, amely az előző hónaphoz képest 9,8 százalékos növekedést mutatott. A legnagyobb támogatott munkaerőigény kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezett.
A tárgyhónapban bejelentett 17,5 ezer nem támogatott munkaerőigény jelentős növekedést mutatott: augusztushoz képest 29,3 százalékkal, 2012 szeptemberéhez viszonyítva 21,8 százalékkal emelkedett a nem támogatott álláshelyek száma. Kétezer feletti állásajánlat érkezett Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében, ezernél több pedig Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A legtöbb állásajánlat a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és a kereskedelem nemzetgazdasági ágból érkezett. A feldolgozóiparon belül továbbra is az élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártás területéről érkezik a legtöbb munkaerőigény.
Budapesten volt a legtöbb csoportos létszámleépítés
Szeptemberben 15 cég 623 főt érintően tette meg létszámcsökkentési bejelentését az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Az elmúlt hónaphoz hasonlítva 364 fővel csökkent a csoportos létszámcsökkentéssel elbocsátottak száma. Ebben a hónapban a létszámleépítés hét megyét érintett, közülük Budapest emelhető ki.
A bejelentések ágak szerinti megoszlását tekintve a tárgyhónapban a legtöbb munkavállalót továbbra is a feldolgozóiparból készültek elbocsátani.
A férfi álláskeresők száma a szeptemberi zárónapon 236,1 ezer fő volt, amely az összes álláskereső között 48,8 százalékos arányt jelentett. A férfiak esetében 1,6 százalékos, a nők körében 1,5 százalékos, a szakképzetleneknél, vagyis a legfeljebb általános iskolát ésa gimnáziumot végzett álláskeresőknél fél százalékos, míg a diplomások esetében már jóval jelentősebb 4,5 százalékos csökkenésről adhatunk számot az egy hónap alatti változás tekintetében. A nők számának az előző év szeptemberéhez képesti csökkenése továbbra is jelentős, 9,9 százalékos (27,3 ezres), emellett említésre méltó a diplomás álláskeresők számának 11,8 százalékos mérséklődése is.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 195,1 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 40,3 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 261,1 ezer (53,9 százalék), felsőfokú végzettséggel pedig 27,9 ezer fő (5,8 százalék) rendelkezett.
A tárgyhónapban 216,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek több mint egyötöd részük álláskeresési ellátásban, a többség pedig szociális jellegű támogatásban részesült.
Szeptemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 10,9 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 7,3 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, emellett megemlíthető még Budapest és Vas megye is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2013. június-augusztusi gördülő negyedévben 439,5 ezer főt tett ki, amely 9,9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
Szeptemberben 67,7 ezren regisztráltak a munkaügyi szervezet kirendeltségein, 5,4 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A belépők 14,5 százaléka először került nyilvántartásba, akiknek száma egy év alatt 12,6 százalékkal csökkent.
Valamivel kevesebb a regisztrált fiatal
2013. szeptemberben a nyilvántartásban 68,2 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 14,1 százalékot jelentett. A pályakezdők létszáma egy év alatt 1,2 százalékkal mérséklődött, azaz állományuk 800 fővel volt kevesebb, mint 2012. szeptemberben. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A pályakezdők aránya az összes álláskereső között a legalacsonyabb a fővárosban (7,4 százalék), míg a legmagasabb (16 százalék feletti) Szabolcs-Szatmár- Bereg, Tolna és Hajdú-Bihar megyében volt. A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen oszlott meg a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint szeptemberben: 33,4 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 20,0 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 15,6 százalékuknak gimnáziumi, 24,3 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 6,7 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma tovább csökkent az előző hónaphoz képest. A 159,7 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 33,0 százalékos aránnyal szerepelt szeptemberben.
Szeptemberben a 25 éven aluli korosztályba 82,2 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 115,2 ezer fő volt. A fiatalabbak 17,0 százalékot, az idősebbek pedig 23,8 százalékot képviseltek az álláskeresők között. A legnagyobb arányban 25 év alatti álláskereső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, legkisebb arányban a fővárosban található. Az idősebb – 50 év feletti – korosztály jelenléte az álláskeresők között leginkább a fővárosra és Fejér megyére jellemző.
A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 50,6 százalék volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték továbbra is tizenkét megyében mutatkozott szeptemberben, a legmagasabb aránnyal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye rendelkezett.
A munkaerő-kínálatot a közfoglalkoztatás uralta
A tárgyhónap folyamán a foglalkoztatók összesen 43,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely egy hónap és egy év alatt is emelkedést mutatott. A legtöbb új munkaerőigény Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, e két területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat közel ötödét tették ki. Összességében 2013. szeptemberben 88,2 ezer munkaerőigény állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 43,7 ezer állás maradt üres, betöltetlen.
Az újonnan bejelentett munkaerőigények között továbbra is a támogatott álláshelyek domináltak (59,9 százalék) – ezek főként a közfoglalkoztatási programokon belül elérhető állásokat takarják. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Hajdú-Bihar megyében tíz állásból nyolc támogatott álláshely volt, addig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében csupán kettő, emellett még a fővárosban, Zala és Vas megyében is a nem támogatott állások domináltak. A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 26,2 ezer volt, amely az előző hónaphoz képest 9,8 százalékos növekedést mutatott. A legnagyobb támogatott munkaerőigény kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezett.
A tárgyhónapban bejelentett 17,5 ezer nem támogatott munkaerőigény jelentős növekedést mutatott: augusztushoz képest 29,3 százalékkal, 2012 szeptemberéhez viszonyítva 21,8 százalékkal emelkedett a nem támogatott álláshelyek száma. Kétezer feletti állásajánlat érkezett Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében, ezernél több pedig Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A legtöbb állásajánlat a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és a kereskedelem nemzetgazdasági ágból érkezett. A feldolgozóiparon belül továbbra is az élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártás területéről érkezik a legtöbb munkaerőigény.
Budapesten volt a legtöbb csoportos létszámleépítés
Szeptemberben 15 cég 623 főt érintően tette meg létszámcsökkentési bejelentését az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Az elmúlt hónaphoz hasonlítva 364 fővel csökkent a csoportos létszámcsökkentéssel elbocsátottak száma. Ebben a hónapban a létszámleépítés hét megyét érintett, közülük Budapest emelhető ki.
A bejelentések ágak szerinti megoszlását tekintve a tárgyhónapban a legtöbb munkavállalót továbbra is a feldolgozóiparból készültek elbocsátani.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?