Több cég is kifizettetné a munkavállalóival a munkaidőkeretben le nem dolgozott órákat

A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég arra készül, hogy a rabszolgatörvényként emlegetett 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva kifizetteti dolgozóival azokat a munkaórákat, amiket a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében nem tudtak velük ledolgoztatni – írja a Népszava. A legtöbb dolgozón 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de olyan is akad, akitől 600-800 ezer forintot követelhetnek – mondta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, hozzátéve, hogy 10 ezer dolgozót érinthet a probléma. A cégek tavaly áprilistól júliusig egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt, a cégek pedig százával éltek a lehetőséggel, ezek a munkaidőkeretek pedig a az elkövetkező hónapokban járnak majd le.

„Már most látszik, hogy a munkaidőkeretek kifutásáig nem fogják tudni ledolgoztatni a pandémiás és alkatrészhiányos időszak mínuszóráit. Sokaknak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak. Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat” – mondta a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

László Zoltán hozzátette, hogy mindkét lépés törvénytelen. A törvény szerint a munkaidőkeret végén ki kell fizetni a többletórákat, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nullázni. Ha nem tudja ledolgoztatni őket, el kell számolnia veszteségként.

„Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki. Nem a dolgozó tartozik a cégnek pénzzel, hanem a cég tartozik a dolgozónak munkával” – jelentette ki.

László Zoltán elmondta: vannak olyan cégek is, melyek fordított helyzetben vannak, és mivel egyszer sem álltak le a járványidőszak alatt, rengeteg pluszóra keletkezett, ezt viszont nem minden cég szeretné kifizetni, ezért „lepihentetik” ezeket az órákat az alkalmazottakkal.

Népszava

fotó: pexels