Történelmi mélyponton a munkanélküliség
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat47 ezerrel több magyarnak volt munkája, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalék után újabb mélypontra, 3,5 százalékra csökkent a február-áprilisi időszakban - írta az MTI, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján.
Eszerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,8 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal magasabb, 4 millió 492 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 69, a külföldi telephelyen dolgozóké 18 ezer fővel lett több, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 40 ezer fővel csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 421 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fővel (1 százalékkal), 2 millió 429 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 992 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra bővült.
A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága gyakorlatilag nem változott, a foglalkoztatottak száma 283 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 25 ezerrel, 3 millió 438 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1 százalékponttal, 74,9 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,0, a nőknél 67.
A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 89 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 16 ezer fővel, 74 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalék-ra csökkent, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százalék-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal magasabb, 4 millió 492 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 69, a külföldi telephelyen dolgozóké 18 ezer fővel lett több, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 40 ezer fővel csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 421 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 23 ezer fővel (1 százalékkal), 2 millió 429 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 992 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra bővült.
A fiatal (15–24 éves) korcsoport foglalkoztatottsága gyakorlatilag nem változott, a foglalkoztatottak száma 283 ezer fő, a foglalkoztatási ráta pedig 28 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 25 ezerrel, 3 millió 438 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 84,3 százalékra nőtt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1 százalékponttal, 74,9 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,0, a nőknél 67.
A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 89 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében a munkanélküliek száma 16 ezer fővel, 74 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalék-ra csökkent, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százalék-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?