Tudja mennyit veszít, ha semmit nem tesz a dolgozók egészségéért?

Erősödő munkavállalói lojalitás, motivált, kiegyensúlyozott munkatársak, kevesebb táppénz, növekvő teljesítmény, és fényeződő munkáltatói márka - ezek azok a stratégiai célok, amiért érdemes lehet egy vállalatnak munkavállalói egészségébe fektetni. Nem könnyű az adatokat számszerűsíteni, de ha másnak nem, a statisztikáknak biztosan hinni lehet. Több mint tízezer munkavállaló digitális kartonjának összesített adataiból jól látható, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve a munkavállalók, melyek a jellemző tünetek és betegségtípusok.

Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetőjének előadásából kiderült, az egészségközpontban ellátott páciensek kilencven százaléka irodai munkakörben dolgozik, azaz munkaidejük túlnyomó többségét képernyős munkakörben vagy legalábbis irodai környezetben töltik. Meglepően fiatal dolgozói populációról van szó --– mondta el a doktornő, a munkavállalók több mint hatvan százaléka negyven év alatti. A belgyógyászati vizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb eltérések között vezet a túlsúly, és a kezelt magas vérnyomás, a mozgásszervi eltérések, az utóbbi esztendőkben pedig megnőtt a visszér és az aranyér kialakulásának kockázata is. Mindezek az ülőmunka okozta statikus terhelés következményei --– fejtette ki Dr. Nagy-László Nóra.

A doktornő a leggyakoribb panaszok között sorolta fel a nyak és hátfájást, a szemek elfáradását, az alvászavart, az egérhasználat miatti csuklófájdalmat, az ínhüvelygyulladást és a gyomorpanaszokat. A laborvizsgálatok alapján sok az anyagcsere betegség, mely a mozgáshiánnyal és a rendszertelen étkezéssel függ össze. A pszichoszociális kockázatok közé pedig a túlmunka, a pihenőidő hiánya, a kevés vagy nem megfelelő információ és a stressz tartozik. Gyakran hiányzik a dicséret, és a megfelelő támogatás.

Dr. Nagy-László Nóra a fő irodai egészségügyi kockázatok között említette a zsúfoltságot, a rossz megvilágítást, a mozgáshiányt, a klíma- és huzathatást, valamint a botlásveszélyt. A doktornő kihangsúlyozta, a megelőzés tekintetében a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt felelősség terheli, a munkakörnyezet kialakítására és folyamatos fejlesztésére ugyanúgy figyelmet kell szentelni, mint a vizsgálati előírások betartására. A dolgozók nagy része nem megy el alkalmassági vizsgálatra, ez pedig a munkáltató felelőssége is --– nyomatékosította a szakember.

Így zárjuk ki a pszichés kockázatokat a munkahelyen

Nem hazudtolta meg hírnevét Dr. Csernus Imre. A Budai Egészségközpont pszichiáter szakorvosa előadását pszichiátriai kezeléssé alakította, igyekezve meggyógyítani hallgatóságát, akiket a statisztikákra hivatkozva frusztráltnak feltételezett. A pszichiáter elmondta, mint minden lelki eredetű problémán, a munkahelyi gondokon is csak úgy juthat túl az ember, ha őszintén tud beszélni önmagához, és elfogadja, hogy élete a saját kezében van, azaz kizárólag ő változtathat rajta. Emberi mivoltunk elfogadása, és a belső béke kizárólag következetes munkával érhető el, és tetszik, vagy nem, ez a folyamat fájni fog. Csernus doktor szerint az elpocsékolt idő akkor kezdődik, amikor tudjuk, hogy mi lenne a megoldás, de nem teszünk érte semmit. A hasznosan eltöltött idő pedig arról szól, hogy a fájdalmas mondatokból levonjuk a konzekvenciákat, és eszerint cselekszünk. Emellett az érzelmi intelligencia fejlesztésével, egy mosollyal, nevetéssel kiválóan lehet feszültséget oldani, és ezzel értelmet nyernek a dolgok --– hangsúlyozta a pszichiáter.

Egyre fontosabb trend az egészség

1992-höz képest megnégyszereződött a magán-egészségügyi kiadások aránya - ismertette az adatokat Sinkó Eszter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozatának elnöke. A GfK Healthcare igazgatója, Lantos Zoltán pedig elmondta, korszakváltást élünk meg, az egészség egyre fontosabb fogyasztói trend, ennek megfelelően nemcsak a világban, hanem Magyarországon is nő az egészségtudatosság és a költési hajlam is. Sok lufi kidurrant a világban - fogalmazott Lantos Zoltán a gazdasági válságra utalva, ennek is köszönhető, hogy igyekszünk visszatérni a gyökereinkhez.

Az egészség, a külső-belső harmónia megélése egyre inkább középpontba kerül szerte a világon, és ez folyamatos erőfeszítést jelent, amelyet nem lehet kizárólag a munkavállalóra hárítani - szögezte le az igazgató. A munka-magánélet egyensúly megtartása komolya probléma napjainkban, és a digitális eszközök terjedésével még drasztikusabbá válik ez a folyamat. Minden munkáltatónak fontos tudnia, hogy a teljesítmény érdekében meg kell húzni a határt, és a kötetlen munkaidő nem jelentheti az állandó készenlétet. Lantos Zoltán azt is kiemelte, hogy az emberek kezdenek másként gondolkodni az egészségről. Többen keresik az alternatív megoldásokat, fény-és színterápiára például négyszer annyian mennek el, mint diabetológiára. A munkáltatóknak is az újfajta szemlélet szerint kell gondolkodniuk.

Foglalkozás-egészségügy - "a rejtett tartalék"

Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint a foglalkozás-egészségügyben rejlő lehetőségeket Magyarországon messze nem használják ki. Ezért is tartja példaértékűnek azokat a vállalkozásokat, melyek a humán erőforrás fejlesztés integrált részeként tekintenek a foglalkozás egészségügyi szolgáltatásokra. Fontos, hogy a munkáltató ne csak a jogszabályra és a büdzsére legyen tekintettel, hanem nézze meg, mit kap a pénzéért. Egy szolgáltató pedig akkor működik jól, ha a vevőnek, az igénybevevőnek - tehát a munkavállalóknak, és a környező társadalomnak egyaránt meg tud felelni. Ha ez a hármas megvalósul, akkor a vállalkozás gyarapodni fog - hívta fel a figyelmet az elnök.

Kapás Zsolt elmondta azt is, azoknál a vállalkozásoknál, ahol a foglalkozás egészségügy lehetőségeivel komolyan terveznek, drasztikusan csökkenni fog a táppénzes napok száma, és növekszik a munkavállalói lojalitás. A szakember biztos benne, hogy ezen a területen minden befektetés megtérül, különösen, ha Magyarországon is megértjük, hogy az egyén, a vállalkozás, és az állam hármas szerepkörében kell mérnünk a hasznot. A munkahelyi egészséget és biztonságot komplex tényezőkként kell felfogni, ne gyógyítsunk, inkább előzzük meg a bajt - fogalmazott az egyesület elnöke.

Az Amerikai Egyesült Államok jár az élen

Harsányi Eszter, az AON Hewitt tanácsadója a munkahelyi egészségfejlesztés területén fellelhető nemzetközi trendekről és mintákról számolt be. Előadásából megtudtuk, iparáganként változó, hogy globálisan mit tesznek a dolgozókért a munkáltatók, a trend azonban mindenképpen az, hogy egyre többen foglalkoznak tudatosan a munkahelyi egészségfejlesztéssel. Ebben az Amerikai Egyesült Államok jár élen, illetve azok az európai cégek, melyeknek amerikai az anyavállalata. Esetükben a jól-lét programok középpontjában költségcsökkentés helyett a versenyképesség áll. Magyarországon a termelékenység és az egészség összefüggései még nem tudatosultak, nemzetközi színtéren viszont már nem kell ennek bizonyosságáról meggyőzni a HR-t.

A tanácsadó kihangsúlyozta, vállalati kultúra és filozófia, vezetői elkötelezettség hiányában semmit sem lehet elérni. Ha a vezetői támogatás megvan, olyan programot kell választani, amelyik illik az adott környezethez és munkahelyhez, ugyanis minden szektorban más kihívások rejlenek. Fontos, hogy a programot megelőzően legyen támogató kommunikációs kampány, amely segíti, hogy a megfelelő eszközökkel érjék el a munkavállalókat: "tudatosítani kell, mit gondolunk az egészségről és az egészségfejlesztésről, ehhez pedig fel kell mérni, mit gondolnak az emberek a saját állapotukról."

Harsányi Eszter elmondta, nem elhanyagolható mozzanat, hogy a vállalat világosan lássa, megtérül-e az egészségfejlesztésbe fektetett forrás. Ehhez több diagnosztikai eszköz áll a cégek rendelkezésre, ilyen az elkötelezettség mérés, vagy az egészségi állapot mérés, melyekből kiderül, mit gondol, hogyan érzi magát a dolgozó. Magyarországon viszonylag ismeretlen fogalom még a Stick Leave Index, amely azt mutatja meg a vállalkozásnak, mennyit veszt azzal, ha semmit nem tesz a dolgozók egészségéért.

Arról, miként finanszírozhat egészségügyi programokat egy vállalat a munkavállalók számára, Lenkei Beatrix, a K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója beszélt a konferencián. Lenkei Beatrix elmondta, cafeteria elemként adható az egészségpénztári hozzájárulás.

"70 dolgozónál szűrtünk ki rosszindulatú daganatot"

Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke vállalatuk sikeres egészség programjáról számolt be. Az elnök saját felméréseikre hivatkozva rámutatott, bár Magyarországon az emberek nem így gondolják, a közösségnek jelentős szerepe van az egészség megőrzésében. "Közösség nélkül az ember egészsége is elmagányosodik, tehát leromlik" - mondta Béres József, nyomatékosítva, hogy vállalatuk a közösségi alapú egészségfejlesztésben hisz.

Rózsa Iván, a Sanofi Aventis/Chinoin kommunikációs igazgatójától megtudtuk, cégük hitvallása szerint a munkaadónak joga és kötelessége az egészségtudatosság erősítése a dolgozók körében. A társaság minden dolgozónak biztosít menedzserszűrést, minden alkalmazott ingyen kaphat influenza-elleni védőoltást, a gyerekeknek a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen biztosítanak oltást, és igyekeznek egészséges ételeket biztosítani a kantinban. Emellett sokat tesznek az edukációért, próbálják minél hatásosabban felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. Hogy mindez miért éri meg, azt Rózsa István egy fekete ábrával szemléltette: az elmúlt három évben hetven dolgozónál szűrtek ki rosszindulatú daganatot. Ha ezt nem teszik, a hetven kolléga közül sokan már nem állnának alkalmazásban.

Hogyan lehet sikeres egy egészségügyi szolgáltató és egy vállalat együttműködése?

Dr. Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója a szolgáltató szempontjából mutatta be, miként lehet sikeres egy együttműködés. Minden a tervezésnél kezdődik - mutatott rá - a komplex, és hosszú távú tervezés elengedhetetlen kiindulópont. A stratégia felállításakor fel kell mérni a költségeket, és minőségi elvárásokat megfogalmazni. Véleménye szerint az az optimális, ha a tárgyalásokon a HR és a beszerzés is részt vesz, egy vállalati egészségprogram ugyanis nem kizárólag pénzköltést jelent. Az igazgató kihangsúlyozta, összességében a legjobb ajánlatot szabad csak elfogadni, figyelembe véve minden apró részletet. Ezek között említette például, hogy milyen jelentéseket kap a HR a szolgáltatásról. A részvételi és betegség statisztika, az előrejelzéseket, javaslatokat megfogalmazó egészségterv, és a munkavállalói elégedettség lehet egy egészségfejlesztő program igazi értelme.