Túl a Cafeterián - a fitneszbérlet és a karácsonyi bejgli kalandja a bérpapírral

A béren kívüli juttatások tekintetében jelenleg irányadó szabályozást számos kritika érte az elmúlt évek folyamán. Az adótörvények egyszerűsítésének célját szem előtt tartva nem meglepő, hogy a munkáltatók által adott különböző juttatások adózása átalakul 2019-ben. Ez persze fejtörést okozhat a munkáltatók HR-, adó- és pénzügyi osztályainak, hiszen egyensúlyozniuk kell a várhatóan megnövekedő bérköltségek és a munkavállalók megtartásának, illetve a dolgozói elégedettség fenntartásának vékony mezsgyéjén.
A közismerten cafeteriának nevezett juttatásokkal kapcsolatban nagyon sok hír jelent meg a közelmúltban. A reflektorfénybe került juttatások mellett számtalan olyan jövedelmezési forma fordulhat elő, amelynek adókezelését az új szabályok fényében a munkáltatóknak át kell gondolniuk.

Sok társaság biztosít különféle juttatásokat a munkavállalói számára a cafeteria rendszereken kívül is. Ezek lehetnek minden munkavállaló, vagy akár családtagjaik részére, vagy egy meghatározott munkavállalói kör számára biztosított juttatások. Ilyenek lehetnek például a munkáltató alapításának évfordulójára mindenkinek adott hátizsák, a kollégák születésnapjára adott bonbon, a hölgyek nőnapi virága, a munkavállalóknak adott karácsonyi bejgli, gyerekeiknek összeállított Mikulás-csomag vagy az irodaházhoz közeli fitneszterem ingyenes vagy kedvezményes látogatásának lehetősége. A juttatások lehetősége gyakorlatilag végtelen, a közös pont bennük az, hogy nem a munkavállaló munkájának ellentételezésére, hanem az elégedettségének, a „jó érzésének” növelésére hivatottak.

Az ilyen juttatások sokszor már annyira beágyazódtak az adott vállalati kultúrába, hogy a munkavállalók szinte természetesnek veszik azt, hogy elérhetőek számukra. Éppen ezért megvonásuk érzékenyen érintheti a dolgozókat, csökkentheti az elégedettségüket.
A munkáltatók eddig vagy belső szabályzat alapján biztosították ezeket munkavállalóik részére vagy csekély értékű ajándékként kezelték az ilyen juttatásokat és így mindkét esetben az „egyes meghatározott juttatásokra” vonatkozó közterheket fizették meg a juttatások után. A 2019-as adócsomag azonban egyrészről megszünteti a belső szabályzat alapján adott juttatások lehetőségét, másrészt a csekély értékű ajándék juttatását évi egy alkalomra korlátozza.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a fentiek fényében milyen lehetősége marad a munkáltatónak, ha továbbra is szeretne ilyen juttatásokat biztosítani. Nézzünk egy gyakorlati példát: a vállalat hozzájárul az irodaházban működő fitneszterembe szóló bérlet árához havi 1.000 forintér tékben. Ha az üzemeltetővel éves bérlethez járó kedvezményben állapodik meg, akkor a lehetőséget igénybe vevő dolgozóként a 12.000 forintos juttatás kezelhető csekély értékű ajándékként. Havi bérlet melletti elszámolás esetén azonban már 1 havi hozzájárulással kimeríti a csekély értékű juttatás lehetőségét. Így a maradék 11 hónap hozzájárulása már bérként adóztatandó.

Ha ezek után a társaság úgy dönt, hogy a kollégákat meglepné 1-1 bejglivel karácsonyra, akkor komoly adminisztrációs kihívással nézhet szembe. Amennyiben olyan dolgozónak adná a bejgli-csomagot, aki nem járt a fitneszterembe, akkor a bejgli lehet az évente egyszer adható csekély értékű ajándék. Ha ugyanakkor a dolgozó eljárt kondizni, akkor már kimerítette ezt a lehetőségét. Ehhez természetesen naprakész nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy ki járt a fitneszteremben, hiszen nekik már nem adható csekély értékű ajándék. Ezért, hacsak a munkáltató nem szervez egy karácsonyi ünnepséget is, ahol a csomagot átadja a dolgozóknak, az egészségtudatos kollégáknak adott bejgli bizony bérként válik adóztathatóvá. Az egyszerre több személynek szervezett szórakoztató esemény és az ott átadott ajándék (bizonyos értékhatárig) azonban megmarad egyes meghatározott juttatásként adóztatható elemnek, de ehhez meg kell tartani a karácsonyi ünnepséget és ott kell odaadni a süteményt.

„Ahogy a példában is látszik, már a legegyszerűbb juttatások esetében is el kell gondolkodni a vállalatoknak azon, hogy az eddig megszokott juttatásokat miként kívánja biztosítani a munkavállalók részére a jövőben. Magától értetődő módon a fentieknél nagyságrendekkel magasabb összegek esetén is felmerülhetnek hasonló kérdések. A törvényi változás a juttatások igen széles körét érinti, ideértve többek között a lakáscélú és mobilitási célú lakhatási támogatást, a kockázati biztosítást, vagy akár a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúra utalványok adómentességét” - mutatott rá Kleofász Nóra, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.

„Az életbe lépő adóváltozások megkövetelik, hogy a munkáltatók az összes érintett terület képviselőit bevonva előre átgondolják a juttatások formáját, gyakoriságát és a kapcsolódó adminisztratív és közteher fizetési kötelezettségeket annak érdekében, hogy az esetleg szükséges lépéseket minden szempontot figyelembe véve időben meg tudják tenni” - fűzte hozzá dr. Baranyi Gábor a Deloitte Magyarország adóosztályának igazgatója.