Út a munkához: ablakon kidobott pénz?

Szakemberek szerint szervezettebben, gyorsabban, bürokráciamentesen kellene eljuttatni a munkahelyek megőrzését szolgáló támogatásokat a vállalkozásokhoz.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint sok cég azért ment tönkre, mert nem volt annyi tartaléka, hogy kihúzza addig, amíg hozzájut a pályázaton elnyert pénzhez.

A tempóval biztosan probléma van, hiszen a munkahelymegőrző támogatásokra eddig közel 50 milliárd forintot hirdettek meg, amiből még tízmilliárdot sem fizettek ki a cégeknek. A többi pénz vagy le van kötve nyertes pályázatokkal, vagy még addig sem jutott el, hogy valakinek címezzék.

Mindezeknél sokkal nagyobb probléma van az Út a munkához programmal, ami Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint létrehozott egy látens munkaerőpiacot, és legfeljebb hangulatjavításra jó. Miközben a kormány a pályázatok útján eddig még 9 milliárd forintot sem fizetett ki, az Út a munkához program keretében 117 milliárd forintot költöttek el arra, hogy a korábban rendszeres szociális segélyben részesülők számára munkát adjanak az önkormányzatok. A helyhatóságok 98,5 százaléka készítette el a közfoglalkoztatási tervét, és jelenleg az így alkalmazottak száma meghaladja a 94 ezret, illetve 3100 embert sikerült bevonni a képzésbe.

Czomba Sándor mindezt drágálja: miközben az Út a munkához program keretében havonta 60-90 ezer forintot költenek egy emberre, a vállalkozók a különböző pályázatokon mintegy havi 30 ezer forintot nyertek foglalkoztatottanként. - Érdemesebb lett volna a pénzt a cégeknek adni. Az állami program lejárta után az emberek 95 százaléka ismét munkanélküli lesz - fogalmazott a politikus.

Adler Judit szerint a pályázatok és az Út a munkához program érintettjei két különálló csoport, de félelmei szerint a programban részt vevők többségére a tartós állástalanság vár.

Népszabadság