Üzlet az életcélok szolgálatában, avagy mi jellemzi a női vállalkozókat?

A rendszerváltás előtt alig lehetett hallani egyéni vagy társas vállalkozásokról, a nagyvállalatok mellett kisszámú és viszonylag gyenge kis- és középvállalkozások működtek. Az 1980-as évek végén, és az 1990-es évek elején történt politikai, gazdasági és társadalmi átalakulást a gazdaság egészének átrendeződése követte. A legfontosabb feladatok közé tartozott az állami tulajdon privatizációja és ezzel egyidejűleg a magánszektor megerősítése. Több mai sikeres vállalkozás ismérve, hogy az alapítójuk idejében felismerte a vállalkozás adta lehetőségeket, és az eltelt 23 év alatt milliárdos árbevételű céggé fejlődött.

Üzleti stratégia helyett életstratégia

A vállalkozások létrehozásának több oka is lehet: az alapvető okok között szerepel a függetlenség, az önállóság, a magasabb jövedelem, és annak a lehetősége is, hogy az egyén a saját főnöke lehet. Ez a felsorolás egyaránt igaz a női és férfi vállalkozókra. Egy vállalkozás vagy saját üzlet létrehozásánál a férfiak főként gazdasági okokat jelölnek meg, míg a nők számos esetben a család és a munka összeegyeztetésének lehetőségét látják- összegzi Dr. Juhász Márta, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék docense. Egy saját vállalkozás az ő esetükben biztosíthatja azt a rugalmasságot a munkaidő vagy akár a munkavégzés helyének tekintetében, amelyet a hagyományos szervezeti körülmények között nem, vagy csak kisebb mértékben élvezhetnek.

A kisgyermekes anyák, a kisgyermekes apákhoz képest sokkal hangsúlyosabb mértékben hivatkoznak a család és a munka összeegyeztetésének lehetőségére, amikor üzletük beindításáról kérdezik őket. Ebben a tekintetben a férfiak saját vállalkozás melletti állásfoglalása "üzleti stratégiának", míg a nők ugyanezen döntése "életstratégiának" nevezhető. Számos esetben a nők saját vállalkozásának beindítását a korábbi munkával, munkahellyel való elégedetlenség, a lassú előrelépés vagy éppen munkahelyi leépítés eredményezheti, míg más nők a közösség iránti felelősségérzetükre, új munkahelyek megteremtésére hivatkoznak. Természetesen vannak nők, akik egyszerűen azért kezdenek saját vállalkozásba, mert családjuk anyagi helyzete szükségesség teszi azt, például az addigi kenyérkereső nyugdíjazása vagy halála.

Vannak személyiségbeli különbségek?

Vannak-e különbségek a sikeres férfi és női vállalkozó személyiségében? - a docens szerint a vállalkozáshoz szükséges általános személyiségvonások, mint a szorgalom, találékonyság, hatékonyság, a kockázat helyes felbecsülése, kitartás, önfegyelem, improvizáció, stb. nem jellemzőbbek jobban a férfiakra, mint a nőkre. Legalábbis az erre irányuló kutatások mindeddig ezt nem igazolták - fejti ki a dr. Juhász Márta.

Egy kutatásban férfi és női vállalkozókat vizsgáltak teljesítményszükséglet, észlelt kontroll, az üzlet elsődlegessége, bizalom, függetlenség, tervezés és a teljesítményhez kötődő értékrendszer szerint, ám egy szempont mentén sem találtak különbséget a két nem vállalkozói között. Egy másik eredmény szerint a női vállalkozók több függetlenséget és változatosságot igényelnek, mint a férfiak, kockázatvállalási szintjük és energiájuk azonban alacsonyabb férfi társaikénál. Más eredmények szerint a női vállalkozók alkalmazkodóbbak, jobban odafigyelnek a társas helyzetekre, több feladatot delegálnak, és nagyobb arányban terveznek hosszútávon.

Miért döntenek az emberek saját üzletük beindítása mellett?

Takács Veronika, a tanszék munka- és szervezetpszichológia mesterszakos hallgatója szerint a női és a férfi vállalkozók közötti számtalan hasonlóság ellenére még mindig él a sztereotípia, mely szerint a nők kevésbé képzettek, mint a férfiak. Így egyfajta ellentmondás figyelhető meg a női vállalkozók vélt és valós tulajdonságai között. A női vállalkozások megítélését tovább ronthatják azok a nézetek, amelyek szerint a nők által vezetett üzletek kevésbé sikeresek, mint a férfiak vezette vállalkozások. Vannak arra mutató adatok, hogy a női vállalkozások a férfiak által üzemeltetett vállalkozásokhoz képest kevésbé jövedelmezőek, míg más eredmények szerint a tulajdonos neme aligha, vagy csak nagyon kis mértékben játszik szerepet egy cég sikeressége szempontjából. Fontos azonban megjegyezni, hogy a sikeresség nem feltétlenül jelenti ugyanazt férfiak és nők számára sem.

Egy kutatás során a női vállalkozók az önmegvalósítást jelölték meg sikerük elsődleges mércéjeként, a profit pedig csak ez után következett. A nőknél sikert jelent az, ha törődnek és több időt töltenek a családjukkal, szolgálhatják a közösséget, amelyhez tartoznak, képesek speciális vevői igényeket kielégíteni, és végül képesek saját személyes igényeiket kielégíteni. Ezek alapján belátható, hogy az üzlet sikerességének tradicionális fogalmát érdemes lenne kibővíteni, de legalábbis több szempont alapján értelmezni.

Azt gondolnánk - folytatja Takács Veronika, hogy ha szubjektív mérce alapján nem is, az objektív mutatók segítségével végre választ kaphatunk a nagy kérdésre, miszerint egyformán sikeresek-e a férfi és női vállalkozók. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű. A női és férfi vállalkozások összehasonlításának vizsgálatakor a legtöbb esetben figyelmen kívül hagynak olyan befolyásoló tényezőket, mint a cég mérete, iskolai végzettség, karrierlehetőségek, illetve azt, hogy az egyén karrierjének éppen melyik szakaszában jár. A nők jellemzően a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektorban vannak jelen, amely területeken a vállalkozások rendszerint kisebbek, már ami a méretet, a jövedelmet, a foglalkoztatottságot és a növekedési rátát illeti, és ameddig ezek a tényezők nincsenek kontrollálva egy-egy vizsgálat során, a férfi és női vállalkozások sikerességének összehasonlítása félrevezető eredményeket hozhat.

Juhász Márta szerint a nők által vezetett vállalkozásokról alkotott véleményeket számos tényező befolyásolja, amelyeket érdemes végiggondolnunk, mielőtt pálcát törünk egy vállalkozás vagy annak vezetője fölött.

Kor, végzettség, és családi állapot szerinti különbségek

Az életkorok szerint is van különbség annak tekintetében, hogy milyen motivációt látnak az emberek egy nő vállalkozásának beindítása mögött. A 21-30 év közötti korosztályban egy nő azért kezd saját vállalkozásba, mert ezáltal megvalósíthatja önmagát, míg ezekkel az állításokkal legkevésbé a 41-50 év közöttiek értettek egyet. A 21-30 éves korosztály egyetértése érthető, ha belegondolunk, hogy ezek az egyének most járnak karrierjük elején, így számukra talán kitüntetett fontosságú lehet, hogy karrierjük által valósíthassák meg önmagukat, míg az idősebb korosztály identitását és ez által motivációit már más tényezők befolyásolhatják, például a szülővé válás.

Az iskolai végzettség szempontjából szintén különbség van a megítélések között. Éles határvonal figyelhető meg a főiskolai/BA és az ennél is alacsonyabb, vagy az egyetemi (MA) és még "magasabb" végzettségű emberek attitűdjei között. Az MA diplomával, illetve a PhD vagy ehhez hasonló fokozattal rendelkezők határozottan kompetensebbnek látják a női vállalkozókat, mint a BA diplomával és annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők.

A nők esetében egy gyermek nevelése által sokkal inkább a család, a gyermekről való gondoskodás, az anyai szerep kerül előtérbe, amely más motivációkat eredményezhet, mint a vállalkozás általi önmegvalósítás, és úgy látszik, ez nem csak a személyes motivációkban, de a más nők motivációinak megítélésében is változást hozhat. A gyermekkel rendelkező férfiak szignifikánsan rosszabbnak ítélik meg a női vállalkozásokat és a társadalom támogatásának mértékét, mint gyermektelen társaik, míg a nők esetében pont az ellenkezője figyelhető meg: a gyermekkel rendelkező nők támogatóbbnak látják a társadalmat a női vállalkozásokat illetően.

Azok az egyének - vélekedik Juhász Márta, akiknek valamelyik, vagy mindkét szülője vállalkozott/vállalkozik, szignifikánsan kompetensebbnek ítélik a női vállalkozókat, mint azok, akiknek a szülei nem rendelkeztek saját üzlettel. Érdekesség, hogyha az édesanya vagy édesapa vállalkozott, a vállalkozás fogalmával, velejáróival és buktatóival kapcsolatban rendelkeznek jelentősen több ismerettel, és ez az árnyaltabb tudás az, amely arra engedi őket következtetni, hogy egy női vállalkozó is rendelkezhet a szükséges kompetenciákkal.

Takács Vera szerint elmondható, hogy bizonyos demográfiai tényezők mentén különbség húzódik meg a női vállalkozásokkal kapcsolatos attitűdöket tekintve (például nem, életkor, iskolai végzettség, gyermekek), amely különbség a munkavégzés mögött meghúzódó motivációknak, illetve az eltérő életszakaszoknak is köszönhető. Másrészt különbség húzódik meg azok között az emberek között, akiknek már volt valamilyen személyes tapasztalata a vállalkozásokkal kapcsolatban (például saját üzlet, vagy a szülők vállalkoztak), és azok között, akiknek nem. Így az a következtetés vonható le, hogy a vállalkozói szakma mélyebb ismerete is formálhatja a női vállalkozókról kialakult képet.

Az elmúlt öt év nem a vállalkozásalapítás időszaka volt. Kevés vállalkozás mondhatja el magáról, hogy nem sínylette meg a gazdasági visszaesést. Sokan elvesztették az állásukat, munkahelyüket, ugyanakkor még aktív korban vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy egy 50 éves ember, aki az elmúlt 30 évét úgy dolgozta le, hogy nem volt veszélyben a következő havi fizetése, legyen nő vagy férfi, minden bizonnyal nagyon nehezen szokja meg a vállalkozói léttel kapcsolatos bizonytalanságot, és a jövő kiszámíthatatlanságát.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.