Vacak fagylalt és műfogsor - megváltozik valaha a szakképzés minősége?
A legfontosabb tevékenysége az iskolának az, hogy igényességet kényszerítsen, vagy öljön ki az emberből, és hátteret, kapcsolódásokat teremtsen a környező világgal. Ha ez olyan színvonalon történik, mint most, abból „vacak fagylalt, műfogsor, vagy repülőgép-alkatrészek fognak születni”- mondta a HR Portálnak a szakközépiskolák jövőbeli, „lebutított” helyzetét elemezve Ligeti György, oktatásszociológus, szervezetfejlesztő. Bár a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szerint a minőség nőni fog a változások következtében, a szakember szerint ezzel a hozzáállással lehetetlen azt a csúcskategóriás, beszállító, és összeszerelőüzem-központú szakmai kultúrát átvenni, amelyet a magyar állam a jövő szakmunkásainak munkahelyéül elképzelt.
Ha a szakközép érettségit adó középiskola akar maradni, át kell alakulnia
A témáról kérdeztük a szakértő, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt (NSZFH) . Szerintük a változás a szakképző intézmények számára nem „átminősíttetést” hanem átalakulást jelent. A jelenlegi szakközépiskolának - ha meg akarja őrizni a jelenlegi státuszát, képzési lehetőségeit -, szakgimnáziummá kell alakulnia. Ez az intézményi forma biztosítja - Az NSZF szerint - a szakképzés módosuló rendszerében az érettségi vizsgára épülő, technikus szakképesítések megszerezhetőségét a „4+1”-es, és az érettségire épülő, kétéves szakképzésben.
Ha a jelenlegi szakközépiskola a továbbiakban nem kíván érettségire épülő szakképesítést oktatni, úgy „továbbra is szakközépiskola megnevezés alatt, de a korábbi szakiskolai szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai képzést folytathat”- áll a közleményükben. Az új szakközépiskola előnye viszont a korábbi szakiskolához képest az, hogy a szakképesítés megszerzését követően egyenes ágon biztosítja az érettségi vizsgára történő kétéves felkészülés lehetőségét. A képzési tartalmakat és a képzési szintet mind a szakgimnáziumi, mind a szakközépiskolai formában a kerettantervek szabályozzák. „A képzések nívója a jelenleg is elvárt magas szinten marad” - a szakértő hatóság megállapítása szerint.
A szakgimnázium szakmai jellegének erősödése okán – a szakképzési törvényben foglalt rendelkezések alapján – a 9. és a 10. évfolyamokon mintegy tíz-tíz százalékkal csökken a közismereti órakeret a jelenlegihez képest, így a továbbiakban a képzési időkeret legalább hatvan százaléka áll rendelkezésre a közismereti tartalmak átadására. Ha a szakközép nem változik szakgimnáziummá, akkor azonban ott is életbe lép az, hogy csak harminchárom százaléka lesz az órakeretnek közismereti tárgy.
Az iskola fölöslegesen hierarchiát épít
Az, hogy most megy az „iszapbirkózás” a szakmainak, és a közismeretinek mondott, azon belül is a természettudományos, és a többi óra közt, elfedi a lényeget Ligeti György, oktatásszociológus szerint. „Mindig akkor adódik probléma, amikor szét akarnak választani olyan dolgokat, amelyek egységes egészek. Ez mindig érdekek harcát tükrözi, amely mögött a hatalom konstrukciói, és például a közigazgatás szempontjai állnak”-mondta a HR Portálnak. Azt, hogy szakiskoláról, szakközépiskoláról, vagy gimnáziumról beszélünk az oktatáspolitika kapcsán, nem a kibocsájtott, társadalmilag hasznos tevékenységet végző fiatal felnőtteken mérjük.
Az NSZFH szerint a szakgimnázium az érettségire épülő szakképesítés megszerzéséhez, illetve a szakirányú felsőoktatási tovább lepéshez nyújt elsősorban segítséget. Ligeti szerint, ezzel inkább egy torz hierarchiát tükröz vissza.
A Kádár-rendszer óta egyfajta minősítés eszközévé vált, hogy ki-melyik iskolatípusba tanult tovább. A „legokosabbak” mentek gimnáziumba, akik mögött ott álltak az ezt támogató szülők. A kevésbé „okos”, vagy sérülékenyebb társadalmi csoportok gyerekei mentek szakközépiskolába, és a „leghülyébbek” pedig a szakiskolában kötöttek ki. Most pedig, ha körülnézünk, csodálkozva vesszük észre, hogy akinek „megjött az esze”, az közülük is elment nyugatra. És ezek a „legostobábbak” fogják kifesteni a lakásunkat, elkészíteni az ételeinket, megszerelni a repülőgépeket?
A lényeg a terepen dől el
A természettudományos tantárgyak óraszámában lesz egy minimális változás, de az NSZFH szerint az egyeztetések most már olyan irányba haladnak, hogy a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest bővülni fognak a természettudományos tantárgyak óraszámai. „Mindazonáltal az új struktúrában nem az a cél, hogy a diák sok tárgyhoz értsen egy kicsit, azaz semmiben ne legyen kiemelkedően jó, hanem az, hogy a leendő szakmájához kapcsolódó ismeretekben és tárgyakban ne csak beérje, hanem meg is haladja a gimnazista kortársait. A további előny pedig a megerősödött, a munkaerőpiacon jól kamatoztatható szakmai ismeretekből származik”- írták le a szakértői közleményükben.
Ligeti György szerint azonban ez az „osztozkodás” a képzés tantárgyi felosztásán megintcsak porhintés. Szinte semmi nem az iskolában dől el, hanem a terepen. Legfeljebb a befogadási készségeken látszik, hogy volt-e valakinek, és milyen minőségű iskolai előélete. Más lesz az elméleti alappal bíró szakember gyakorlati tudása ahhoz képest, aki akkor foglalkozik először az adott témával. „ A „csinálás” tesz valakit szakemberré”- mondta a szociológus. Az iskola a kontextuson felül legfeljebb az igényt adhatja meg, vagy ölheti ki az emberből.
Sajnos, a jelenlegi intézményi állapotokat látva azonban meg kell állapítani, a szakember szavaival, hogy „vacak fagylalt, oxigénpalack, és csőrendszer fog készülni, hiszen az az üzenet, hogy elég megúszni a dolgokat.”
Legmagasabb munkakultúrájú tevékenység lett a cél
Aki járt már olyan gyártó szervezeteknél, amelyek az állam által célul kijelölt összeszerelő üzemi tevékenységet végzik, biztos elfogadják Ligeti György megállapítását. „Ahhoz, hogy ezeknek a gyáraknak munkavállalói, vagy beszállítói lehessünk, nagyon magas szintű munkakultúrára van szükség. A legmagasabbra, amelyet az ipari termelés valaha is megtapasztalt.”
Mindenféle emberi igényről, fantáziáról, a szabálytól való eltéréstől le kell mondani ahhoz, hogy a hatórás munkakezdést meg tudja valaki minden nap valósítani. „Nagyon kiegyensúlyozott mentális állapotra is szükség van ahhoz, hogy az előírásokat, a tempót, a magas szintű, selejtmentes elvárást teljesíteni tudjuk. Ehhez a mai magyar társadalom még teljesen éretlen. Előbb a hátteret kell biztosítani, utána jöhet a beszállító-, vagy összeszerelő-üzemmé válás.”
A kompetencia sincs mindenek felett
A világtendencia az, hogy az ember a munka világában egyre inkább „Excel-tábla kezelője” lesz, ami nagyon szűk mozgásteret biztosít. Olyan készségeket fejlesztünk, az értő olvasással, írással, számolással, nyelvtudással, és IKT-val, amelyek ezt a jövőben ellátandó „szakterületet” segítik betölteni.
Az NSZFH is ezeket a kompetenciákat említi, amikor arról tájékoztatta a HR Portált, hogy az új képzési szerkezet a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi, a pénzügyi-vállalkozói és az informatikai ismeretek terén.
De Ligeti György szerint, az iskolai kompetencia-fejlesztés sem a lényegről beszél. Hiszen jóval többek vagyunk, mint az általunk megdolgozott termék, nyújtott szolgáltatás. Az iskola alapvetően az a hely, ahol - bárhogy is tagadják sokan- alapvetően, szocializációs közegként minden interakcióban kompetenciát fejlesztünk. A diák a munkapaddal, az oktatóval, a tanár a szülővel kapcsolatokat alakít ki, ami fejlesztő hatású. „Ne a maráson, vagy a forgácsoláson legyen a hangsúly, hanem a magán az oktatási tevékenységen, hiszen az iskola minden megnyilvánulásával üzeni, hogy most oktat”- mondta a szociológus. És éppen ezért nem kellene szétválasztani szakmai és közismereti tárgyakra a tevékenységet.
A sikerét pedig nem óraszámokban, tantárgyi felosztásokban, letanított tananyagok mennyiségében, hanem a végeredmény oldaláról kell megközelíteni. Például Ligeti szerint, ha egy cukrász csak a szakmai „skillek” birtokában van, és nem akar „üzletemberré válni”, akkor kérdésessé válik az érvényesülése. Nem biztos, hogy el tudja kerülni a kizsákmányolását. Az nyilvánvaló, hogy nehezebb az élete ahhoz képest, aki érti az üzleti világot is. Kudarcnak kitett helyzetbe kerülhet, ha nem tanul sok olyat, amire a mai iskola nem készítette fel.
Igazi versenyhelyzetre lenne szükség
Az érvényesülés fontos útja az, hogy meg tudja mutatni magát a piacon a szakember. De jelenleg, ha egy kisvárosban cukrászdát nyit valaki, akkor elég azt az utat ismernie, amelyik az illetékes hatósági emberekhez vezet. Ha jó viszonyban vannak, akkor „megúszta” a vizsgálatokat, és le tudja törni az esetlegesen megjelenő konkurenciát. „Ebbe a helyzetbe érkezik a friss szakmunkás bizonyítványával az új cukrász. Hamar megtanulja, hogy a másiknak nincs helye a rendszerben, de a kreativitásnak, és a minőségnek sem. Ez a cukrászat nem az a cukrászat, amire gondolt, amire mindannyian gondoltunk. A jelenlegi intézményrendszer azonban ezt szolgálja ki”- fűzte hozzá a magyarázatot a szakember.
Ami pedig a szakember szerint teljesen ellehetetleníti a helyzet „kibogozását”, az a teljes, magyar közállapotokban eluralkodott helyzet. Ligeti György szerint a verseny demokratikus „pálya”. Olyan játékszabályokkal, amelyeket a közakarat alakít azért, hogy mindenki megkapja az esélyt a hozzáféréshez. De amíg nincs demokratikus berendezkedés, addig az, aki ilyen szabályok alapján szeretne szakmunkásként, iparosként létezni, szinte biztosan csődbe megy. „Ma, akiben szándék, akarat van, az elmegy. És nem az okozza a hiányt, hogy ezek az emberek elmentek, hanem éppen fordítva, ők a tünetei a rossz működésnek”, hiszen ezek nem egymástól független jelenségek, csak épp fordított a vektor nyilrendszere.
- 2025.01.20Lean Quality képzés Minőségügyi munkatársak Lean szemléletű továbbképzése, a Lean filozófia és rendszer alapjainak megismerése és a 0 hiba koncepció és rendszer eszközeinek és módszereinek készség szintű elsajátítása. Részletek Jegyek
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése. Részletek Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME Részletek Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. Részletek Jegyek
Nem elég a szaktudás és a tapasztalat. Szeretni a munkát, őszintének lenni önmagunkkal, a munkaadóval, törekedni az önfejlesztésre és... Teljes cikk
Ötmillió forint értékben biztosít hozzáférést saját fejlesztésű I LAND online készségfejlesztő programjához egészségügyi dolgozók számára... Teljes cikk
A magyar felsőoktatásban HR-t egy alapszakon és egy mesterszakon lehet tanulni. Legközelebb a jövő februárban startoló keresztféléves képzések... Teljes cikk
- "Cél, hogy a tanulók ne csak egy szakmát tanuljanak meg" - ilyen a modern szakképzés 3 hete
- Megmarad-e egyáltalán ez a szakma? 4 hete
- "Szeressék meg azt a szakmát, amit tanulnak" - így fejlődik a szakképzés 1 hónapja
- Elindult az ösztöndíjak kifizetése a szakképzésben - mennyi az annyi? 2 hónapja
- Fontos előrelépés a tanárképzés szakmai gyakorlatának segítésében 2 hónapja
- Hankó Balázs: "Az európai diploma veszélye itt kopogtat" 2 hónapja
- Víz-, gáz-, és fűtésszerelő tanulók szállhattak versenybe 2 hónapja
- A helyi felsőoktatás és szakképzés vezetőivel egyeztetett a BYD 3 hónapja
- "A szakképzés ma már a felsőoktatásba bekerülés szempontjából is fontos" 3 hónapja
- Márciusban lejár Matolcsy mandátuma - "addig már guggolva is kibírjuk" Orbán Balázs szerint 3 hónapja
- Matolcsy György: a nyugdíjak és a szociális kiadások reálértéke nem nőtt 3 hónapja