Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 8 éve

Vacak fagylalt és műfogsor - megváltozik valaha a szakképzés minősége?

A legfontosabb tevékenysége az iskolának az, hogy igényességet kényszerítsen, vagy öljön ki az emberből, és hátteret, kapcsolódásokat teremtsen a környező világgal. Ha ez olyan színvonalon történik, mint most, abból „vacak fagylalt, műfogsor, vagy repülőgép-alkatrészek fognak születni”- mondta a HR Portálnak a szakközépiskolák jövőbeli, „lebutított” helyzetét elemezve Ligeti György, oktatásszociológus, szervezetfejlesztő. Bár a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szerint a minőség nőni fog a változások következtében, a szakember szerint ezzel a hozzáállással lehetetlen azt a csúcskategóriás, beszállító, és összeszerelőüzem-központú szakmai kultúrát átvenni, amelyet a magyar állam a jövő szakmunkásainak munkahelyéül elképzelt.

Nagyon sokat, sokan foglalkoznak most a szakképzés tervezett megváltoztatásával. A szakközépiskolákból már ősszel szakgimnáziumok lesznek, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák. A minisztériumi tervezet szerint legfeljebb egy természettudományos tárgy marad csak, különböző kombinációkban, és a heti 6-8 óra helyett csak háromban. Földrajzot a tervek szerint csak a turisztikai, földmérési és bányászati orientációjú szakközépiskolákban oktatnának. De a többi közismereti tárgy óraszáma is csökkenni fog.

Ha a szakközép érettségit adó középiskola akar maradni, át kell alakulnia

A témáról kérdeztük a szakértő, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt (NSZFH) . Szerintük a változás a szakképző intézmények számára nem „átminősíttetést” hanem átalakulást jelent. A jelenlegi szakközépiskolának - ha meg akarja őrizni a jelenlegi státuszát, képzési lehetőségeit -, szakgimnáziummá kell alakulnia. Ez az intézményi forma biztosítja - Az NSZF szerint - a szakképzés módosuló rendszerében az érettségi vizsgára épülő, technikus szakképesítések megszerezhetőségét a „4+1”-es, és az érettségire épülő, kétéves szakképzésben.

Ha a jelenlegi szakközépiskola a továbbiakban nem kíván érettségire épülő szakképesítést oktatni, úgy „továbbra is szakközépiskola megnevezés alatt, de a korábbi szakiskolai szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai képzést folytathat”- áll a közleményükben. Az új szakközépiskola előnye viszont a korábbi szakiskolához képest az, hogy a szakképesítés megszerzését követően egyenes ágon biztosítja az érettségi vizsgára történő kétéves felkészülés lehetőségét. A képzési tartalmakat és a képzési szintet mind a szakgimnáziumi, mind a szakközépiskolai formában a kerettantervek szabályozzák. „A képzések nívója a jelenleg is elvárt magas szinten marad” - a szakértő hatóság megállapítása szerint.

A szakgimnázium szakmai jellegének erősödése okán – a szakképzési törvényben foglalt rendelkezések alapján – a 9. és a 10. évfolyamokon mintegy tíz-tíz százalékkal csökken a közismereti órakeret a jelenlegihez képest, így a továbbiakban a képzési időkeret legalább hatvan százaléka áll rendelkezésre a közismereti tartalmak átadására. Ha a szakközép nem változik szakgimnáziummá, akkor azonban ott is életbe lép az, hogy csak harminchárom százaléka lesz az órakeretnek közismereti tárgy.

Az iskola fölöslegesen hierarchiát épít

Az, hogy most megy az „iszapbirkózás” a szakmainak, és a közismeretinek mondott, azon belül is a természettudományos, és a többi óra közt, elfedi a lényeget Ligeti György, oktatásszociológus szerint. „Mindig akkor adódik probléma, amikor szét akarnak választani olyan dolgokat, amelyek egységes egészek. Ez mindig érdekek harcát tükrözi, amely mögött a hatalom konstrukciói, és például a közigazgatás szempontjai állnak”-mondta a HR Portálnak. Azt, hogy szakiskoláról, szakközépiskoláról, vagy gimnáziumról beszélünk az oktatáspolitika kapcsán, nem a kibocsájtott, társadalmilag hasznos tevékenységet végző fiatal felnőtteken mérjük.

Az NSZFH szerint a szakgimnázium az érettségire épülő szakképesítés megszerzéséhez, illetve a szakirányú felsőoktatási tovább lepéshez nyújt elsősorban segítséget. Ligeti szerint, ezzel inkább egy torz hierarchiát tükröz vissza.

A Kádár-rendszer óta egyfajta minősítés eszközévé vált, hogy ki-melyik iskolatípusba tanult tovább. A „legokosabbak” mentek gimnáziumba, akik mögött ott álltak az ezt támogató szülők. A kevésbé „okos”, vagy sérülékenyebb társadalmi csoportok gyerekei mentek szakközépiskolába, és a „leghülyébbek” pedig a szakiskolában kötöttek ki. Most pedig, ha körülnézünk, csodálkozva vesszük észre, hogy akinek „megjött az esze”, az közülük is elment nyugatra. És ezek a „legostobábbak” fogják kifesteni a lakásunkat, elkészíteni az ételeinket, megszerelni a repülőgépeket?

A lényeg a terepen dől el

A természettudományos tantárgyak óraszámában lesz egy minimális változás, de az NSZFH szerint az egyeztetések most már olyan irányba haladnak, hogy a korábban nyilvánosságra került tervezethez képest bővülni fognak a természettudományos tantárgyak óraszámai. „Mindazonáltal az új struktúrában nem az a cél, hogy a diák sok tárgyhoz értsen egy kicsit, azaz semmiben ne legyen kiemelkedően jó, hanem az, hogy a leendő szakmájához kapcsolódó ismeretekben és tárgyakban ne csak beérje, hanem meg is haladja a gimnazista kortársait. A további előny pedig a megerősödött, a munkaerőpiacon jól kamatoztatható szakmai ismeretekből származik”- írták le a szakértői közleményükben.

Ligeti György szerint azonban ez az „osztozkodás” a képzés tantárgyi felosztásán megintcsak porhintés. Szinte semmi nem az iskolában dől el, hanem a terepen. Legfeljebb a befogadási készségeken látszik, hogy volt-e valakinek, és milyen minőségű iskolai előélete. Más lesz az elméleti alappal bíró szakember gyakorlati tudása ahhoz képest, aki akkor foglalkozik először az adott témával. „ A „csinálás” tesz valakit szakemberré”- mondta a szociológus. Az iskola a kontextuson felül legfeljebb az igényt adhatja meg, vagy ölheti ki az emberből.

Sajnos, a jelenlegi intézményi állapotokat látva azonban meg kell állapítani, a szakember szavaival, hogy „vacak fagylalt, oxigénpalack, és csőrendszer fog készülni, hiszen az az üzenet, hogy elég megúszni a dolgokat.”

Legmagasabb munkakultúrájú tevékenység lett a cél

Aki járt már olyan gyártó szervezeteknél, amelyek az állam által célul kijelölt összeszerelő üzemi tevékenységet végzik, biztos elfogadják Ligeti György megállapítását. „Ahhoz, hogy ezeknek a gyáraknak munkavállalói, vagy beszállítói lehessünk, nagyon magas szintű munkakultúrára van szükség. A legmagasabbra, amelyet az ipari termelés valaha is megtapasztalt.”

Mindenféle emberi igényről, fantáziáról, a szabálytól való eltéréstől le kell mondani ahhoz, hogy a hatórás munkakezdést meg tudja valaki minden nap valósítani. „Nagyon kiegyensúlyozott mentális állapotra is szükség van ahhoz, hogy az előírásokat, a tempót, a magas szintű, selejtmentes elvárást teljesíteni tudjuk. Ehhez a mai magyar társadalom még teljesen éretlen. Előbb a hátteret kell biztosítani, utána jöhet a beszállító-, vagy összeszerelő-üzemmé válás.”

A kompetencia sincs mindenek felett

A világtendencia az, hogy az ember a munka világában egyre inkább „Excel-tábla kezelője” lesz, ami nagyon szűk mozgásteret biztosít. Olyan készségeket fejlesztünk, az értő olvasással, írással, számolással, nyelvtudással, és IKT-val, amelyek ezt a jövőben ellátandó „szakterületet” segítik betölteni.

Az NSZFH is ezeket a kompetenciákat említi, amikor arról tájékoztatta a HR Portált, hogy az új képzési szerkezet a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi, a pénzügyi-vállalkozói és az informatikai ismeretek terén.

De Ligeti György szerint, az iskolai kompetencia-fejlesztés sem a lényegről beszél. Hiszen jóval többek vagyunk, mint az általunk megdolgozott termék, nyújtott szolgáltatás. Az iskola alapvetően az a hely, ahol - bárhogy is tagadják sokan- alapvetően, szocializációs közegként minden interakcióban kompetenciát fejlesztünk. A diák a munkapaddal, az oktatóval, a tanár a szülővel kapcsolatokat alakít ki, ami fejlesztő hatású. „Ne a maráson, vagy a forgácsoláson legyen a hangsúly, hanem a magán az oktatási tevékenységen, hiszen az iskola minden megnyilvánulásával üzeni, hogy most oktat”- mondta a szociológus. És éppen ezért nem kellene szétválasztani szakmai és közismereti tárgyakra a tevékenységet.

A sikerét pedig nem óraszámokban, tantárgyi felosztásokban, letanított tananyagok mennyiségében, hanem a végeredmény oldaláról kell megközelíteni. Például Ligeti szerint, ha egy cukrász csak a szakmai „skillek” birtokában van, és nem akar „üzletemberré válni”, akkor kérdésessé válik az érvényesülése. Nem biztos, hogy el tudja kerülni a kizsákmányolását. Az nyilvánvaló, hogy nehezebb az élete ahhoz képest, aki érti az üzleti világot is. Kudarcnak kitett helyzetbe kerülhet, ha nem tanul sok olyat, amire a mai iskola nem készítette fel.

Igazi versenyhelyzetre lenne szükség

Az érvényesülés fontos útja az, hogy meg tudja mutatni magát a piacon a szakember. De jelenleg, ha egy kisvárosban cukrászdát nyit valaki, akkor elég azt az utat ismernie, amelyik az illetékes hatósági emberekhez vezet. Ha jó viszonyban vannak, akkor „megúszta” a vizsgálatokat, és le tudja törni az esetlegesen megjelenő konkurenciát. „Ebbe a helyzetbe érkezik a friss szakmunkás bizonyítványával az új cukrász. Hamar megtanulja, hogy a másiknak nincs helye a rendszerben, de a kreativitásnak, és a minőségnek sem. Ez a cukrászat nem az a cukrászat, amire gondolt, amire mindannyian gondoltunk. A jelenlegi intézményrendszer azonban ezt szolgálja ki”- fűzte hozzá a magyarázatot a szakember.

Ami pedig a szakember szerint teljesen ellehetetleníti a helyzet „kibogozását”, az a teljes, magyar közállapotokban eluralkodott helyzet. Ligeti György szerint a verseny demokratikus „pálya”. Olyan játékszabályokkal, amelyeket a közakarat alakít azért, hogy mindenki megkapja az esélyt a hozzáféréshez. De amíg nincs demokratikus berendezkedés, addig az, aki ilyen szabályok alapján szeretne szakmunkásként, iparosként létezni, szinte biztosan csődbe megy. „Ma, akiben szándék, akarat van, az elmegy. És nem az okozza a hiányt, hogy ezek az emberek elmentek, hanem éppen fordítva, ők a tünetei a rossz működésnek”, hiszen ezek nem egymástól független jelenségek, csak épp fordított a vektor nyilrendszere.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk