Vállalati ajándékozás jutányos áron?

Magyarországon az APEH állásfoglalása szerint szinte minden ajándéknak minősül, még az is, ami a cég számára reklámértékkel bír. Ez azért lényeges megállapítás, mert a reklám után nem, míg az ajándék értéke után közterheket - személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot - kell fizetni. Kivétel ez alól a csekély értékű, azaz a mindenkori minimálbér - jelenleg 65 500 forint - tíz százalékáig terjedő dolgozói ajándék, amely juttatási lehetőséggel évente három alkalommal élhet a cég. A dolgozóknak adott csekély értékű ajándék - egyaránt lehet termék, szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány - ugyan nem adóköteles, de a személyi jövedelemadózás rendjéről szóló hatályos törvény kimondja, hogy nyilvántartást kell róla vezetni: ki, mit és milyen értékben kapott - mondja Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. - És ugyan nincs egyértelműen kimondva, az APEH gyakorlatilag bármikor ellenőrizheti az erről szóló kimutatást.

A cégajándék nem reklám

Vadász Iván úgy véli, a hazai ajándékozási eljárásrend nem igazán "cégbarát", a jogszabályok pedig gyakran bonyolultak, nehezen átláthatók. Szerinte leginkább a természetbeni juttatások lehetnek jó ajándékok mind a dolgozó, mind a munkáltató érdekeit figyelembe véve.

Szögezzük le, az illúzió, hogy a cégajándékot reklámként számolják el. Még olyan egyértelmű esetben is, mint egy tokba csomagolt térkép, amely egy bolthálózat különböző városokban lévő üzleteinek pontos helyét mutatta, a bíróság elfogadta az APEH véleményét, miszerint ez ajándéknak minősül, és a cégnek adót - miután nem a dolgozók kapták, 54 százalék szja-t és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást - kellett fizetnie a promóciós anyag után. Hasonló ítéletet hozott a Legfelsőbb Bíróság egy kiállításszervező cég ügyében is. A vállalatot kétszázmillió forint adó megfizetésére kötelezte az eseményeken osztott szóróajándékok értéke után. De néhány éve egy hazai autógyár is pórul járt. Az új gépjármű vásárlásakor a vevőknek ajándékba adott téli gumi, illetve légkondicionáló után közel egymilliárd forintos adókötelezettséget állapított meg az adóhatóság annak ellenére, hogy az árengedménynek ezt a formáját a pénzügyminisztérium is elfogadta - mondja a szakember.

Közeleg a karácsony, az év vége, ilyenkor a vállalatok nem feledkezhetnek meg partnereikről. A szétküldött ajándékok tárháza széles, előfordulnak ötletes, figyelmesen összeállított csomagok, és vannak személytelen, kötelező jellegű küldemények. Adózás szempontjából azonban mindegy, hogy mi van a pakkban, az értéke azonban nem mellékes.

Változnak a szabályok

Idén még akár adómentes is lehet az ajándék, a 2007. december 31-éig hatályos jogszabály értelmében, legfeljebb 25 millió forint értékben. Ez a lehetőség azonban jövőre megszűnik, és a reprezentációs célú juttatások értékének teljes összege után fizetni kell majd közterheket.

Az utóbbi években azonban úgy tűnik, hogy változnak a cégek ajándékozási szokásai, és egyre több esetben valamilyen közcélú alapítvány számlájára kerül a partnerekre szánt év végi keret. Ebben az esetben a támogatás összegének a nyereség 20 százalékát nem meghaladó hányada leírható a társaságiadó-alapból, igaz, a 4 százalékos különadót nem csökkenthetjük az összeggel. Mindez azonban csak és kizárólag akkor van így, ha valóban közcélú alapítvány kapja az összeget. Ezt pedig az adományozónak kell igazolnia egy esetleges APEH-ellenőrzés során.

Sajnos, ma Magyarországon körülbelül hetvenötezer olyan nonprofit szervezet működik, amelyekről csak nagyon nehezen, vagy esetenként sehogyan sem lehet információt szerezni. Pedig adózás szempontjából is fontos, hogy a cég ellenőrizze, kinek adakozik - hangsúlyozza az adókamara alelnöke.

Jövőre az adományozásra vonatkozó szabályok is módosulnak. Eddig a cégeknek lehetőségük volt arra is, hogy a támogatandó szervezet számára eszközöket adományozzanak, és ebben az esetben a tárgyak beszerzési árának áfatartalmát nem kellett befizetni. Ez a lehetőség jövőre megszűnik, bár Vadász Iván szerint az áfamentes adományozás lehetőségét eddig sem igen használták ki a vállalatok.

Szintén napjainkban kezd divatossá válni, hogy a cég a partnerei számára valamilyen kulturális eseményt szervez, karácsony alkalmából például komolyzenei koncertre invitálja az üzletfeleit. Ez után azonban szintén köteles adót fizetni.

Abból kell kiindulni, hogy minden adóköteles, hiszen még az is előfordulhat, hogy az akciós termékeket is ajándéknak minősítik. Ez azonban nem igazán növeli a hazai vállalatok versenyképességét - teszi hozzá Vadász Iván.

Cafeteria mint ajándék

Amennyiben a dolgozók kapják ajándékként a természetbeni juttatást, annak értéke után a munkáltató köteles 54 százalék szja-t, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkavállalói járulékot fizetni. Miután a tébéalapba beleszámít a személyi jövedelemadó, a munkatársak ajándékai összesen 108,6 százalékos adóterhet jelentenek a munkáltatónak. Bár ez még mindig olcsóbb, mint ha az összeget munkabérként fizetnék ki, de messze drágább, mint a cafeteria rendszeren keresztüli juttatások.

Bár - miként a csekély értékű ajándéknak - a természetbeni juttatásoknak is van adminisztrációs vonzata, mégis, azt gondolom, elsősorban ilyen módon érdemes a dolgozókat jutalmazni - mondja Vadász Iván. Az iskolatámogatás, az étkezési utalvány, a bérletvásárlás, illetve az üdülési csekk a minimálbér összegéig szintén adómentes juttatás. Ezenkívül van még néhány lehetőség, amelyet érdekes módon csak kevesen vesznek igénybe. Ilyen például, hogy a munkáltató ötévente egymillió forinttal támogathatja a dolgozó lakásépítését. Ez az összeg adómentes, és költségként elszámolható. A másik szinte alig használt juttatási forma a visszatérítendő kölcsön: a cég legfeljebb tízmillió forintot adhat tízéves futamidőre kamatmenetesen a munkavállalójának. Igaz, mindkét lehetőségnek van egy kellemetlenebb feltétele is - hívja fel a figyelmet Vadász Iván. - Ezek a juttatások ugyanis kizárólag valamely kereskedelmi bankon keresztül nyújthatók.