Vállalati képzések: mi változik jövőre?

Elfogadták az új szakképzési törvényt

November 21-én a kormány elfogadta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek
forrásainak felhasználási lehetőségei jelentősen megváltoznak.

Változatlan százalék havi bevallással

A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is a egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. Ezzel egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen a cégek egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást. A szakképzési hozzájárulás ugyan a nevében hozzájárulás marad, azonban a NAV számlájára havonta kell majd utalni, és a bevallás részét képezi majd.

Új ellenőrzési szerv

A javaslat szerint minden hozzájárulásra kötelezett köteles bevallani, befizetni és elszámolni a szakképzési hozzájárulást az állami adóhatóságnak (NAV). Ezentúl az NSZFI helyett a NAV kapja meg az ellenőrzési feladatokat annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer képes legyen kiszűrni a bevallást be nem nyújtókat és a jogosulatlan elszámolásokat.

Mire fordítható a szakképzési hozzájárulás jövőre?

A szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. Ám a javaslat tartalmazza azt is, hogy a képzési alaprész a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó úgynevezett "szabad" pénzeszközeinek legalább 75 százalékát decentralizált keretként a megyék rendelkezésére fogják bocsátani.

Tanműhelyek kialakítása

Az NFA központi programja a németországi mintára megvalósított duális szakképzés bevezetéséhez biztosítja a forrásokat. Alapot teremt a szükséges tanműhelyek létesítéséhez, és a vállalatok támogatást kérhetnek a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának megszerzésére, és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzésére is.

Gyakorlati képzés

A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. De ez biztosítja az alapot a gyakorlati képzési tevékenység feltételeinek megteremtéséhez és korszerűsítéshez is, továbbá a tervezetben új elemként megjelenik a pályaorientáció beemelése a támogatott területek közé.

A gyakorlati képzés tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében szervezhető a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően. Felsőoktatásban
résztvevő hallgatók esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását.

Az eddigi, tételes elszámoláson alapuló rendszert azonban egy differenciált normatívarendszer váltja fel, mellyel a kormány célja a rendszer átláthatóvá tétele és egyszerűsítése. A javaslat szerint a gyakorlati képzést szervező bruttó kötelezettségének mértékét 2012. évben 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti az erre vonatkozó kormányrendelet szerint.

Megszűnik az intézményeknek adott közvetlen fejlesztési támogatás

Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere. Az iskoláknak jövőre már nem lesz lehetőségük közvetlen vállalati támogatás kialakítására a közvetlen környezetükben, s a már bejáratott kapcsolatok is elsorvadhatnak. Az oktatási intézmények ezentúl a decentralizált megyei keretből pályázati úton nyerhetnek támogatást céljaikhoz, elsősorban a gyakorlati oktatás kialakításához és tanműhelyek létrehozásához. A vállalatok pedig csak közvetve támogathatják a szűkebb környezetükben található intézményeket, mivel hozzájuk az állami rendszeren keresztül érkezhet vissza a pénz.

Beruházás ösztönzés képzési támogatással

A kormány döntése alapján kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő számára munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára. Ez jó hír lehet azoknak a cégeknek, amelyek új telephely létesítését tervezik és a beruházás mellett képzési támogatásban is részesíthetőek, melyhez egyedi kérelem benyújtása lesz szükséges.

Nem maradtak meg a nyelvi képzések

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) szerint a szaktudás mellett a nyelvtudás alapfeltétele az európai országokkal való együttműködésnek és a versenyképességnek. Mi, magyarok messze elmaradunk az európai átlagtól, a munkavállalók csupán 20 százaléka képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni ----–szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal. Ez lehetett az oka annak, hogy ugyan az Oktatási Bizottság támogatta azt a benyújtott módosító javaslatot, amely szerint a Képzési Alap továbbra is támogassa a nyelvismeret fejlesztését, de a Parlament végül nemmel szavazott erre a módosító javaslatra.

Kikerül a saját dolgozó képzése

A szakképzési rendszer legfőbb eleme kikerül a támogatható tevékenységek köréből, megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása. Ezzel a szakképzés hosszú évtizedes hagyománya ér véget és a felnőttkori (tovább)képzések száma bizonyos területeken átmenetileg csökkenhet a magyarországi cégeknél, elsősorban a kkv-k körében.

Összegzés

Jól látható, hogy a kormány a szakképzési hozzájárulást csak nevében tartja meg, valójában adóként szedi be azt. Újradefiniálja prioritásait és felhasználási területét, megszünteti a munkavállalók képzési támogatását és a helyi cégek és iskolák szoros együttműködését, és ezzel a kormány válik a fő forráselosztóvá.

Jön a duális képzési rendszer

Az új rendszerben a kormány a jövő munkavállalóit helyezi a középpontba, és az ő képzésükbe kívánja bevonni a működő cégeket a gyakorlati képzés német mintájának meghonosításával, melyet támogatnak a kamarák is. Az adóforintok ilyen mértékű átstrukturálása azonban nagyobb változásokat indíthat meg, a válság után tovább növelheti azon cégek számát, amelyek átütemezik képzési terveiket vagy a versenyképesség megtartása érdekében más, alternatív források bevonásával valósítják meg a humán erőforrás fejlesztési terveiket.

Stratégiai HR

A humán fejlesztés kulcskérdés a stratégiával rendelkező cégeknél. A képzési igényeket átgondolt és pontos terv alapján kell kivitelezni, és a képzés eredményességét is mérni kell. Szakmai, nyelvi vagy általános kompetenciák fejlesztésére, az egyéni vagy csapatmunka hatékonyságának növelésére a piacon várhatóan új, költség hatékony megoldások fognak megjelenni. Az új helyzetben a cégeknek új megoldásokra lesz szükségük.

Karfner Judit felnőttképzési szakértő
A Jazz Communication Kft. ügyvezetője

BDO Magyarország HR Hírlevél, 2011/november