Vigyázzon, ha buszra száll: szörnyű állapotban vannak a közösségi közlekedés sofőrjei

Mivel a politikusok is közlekednek, jobb, ha tisztában vannak vele, hogy a korengedményes nyugdíjrendszer eltörlése miatt milyen egészségi és mentális állapotban lehetnek a közutakon, a munkában tartott idősödő járművezetők - legalábbis az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) így gondolja.

Ugyanis lehangoló eredménnyel zárult a közelmúltban egy, a közösségi közlekedési járművezetők - buszosok, villamosvezetők, mozdonyvezetők, metrósok és a kamionsofőrök - körében végzett országos egészségügyi felmérés. Az európai normák alapján, orvosok vezetésével végzett kutatásból kiderült, az 55 év feletti sofőröknek több mint a fele munkahelyi ártalmaktól szenved. Bár a forgalomban dolgozók természetesen még megfelelnek az alkalmassági vizsgán, a több évtizedes stressz lassan felőrli az egészségüket: lassul a reflexük, tompul a figyelmük, ízületi bántalmak vannak, a hektikus munkabeosztás miatt időnként kialvatlanok, s a problémamegoldó képesség sem a régi, sőt a konfliktusokat is jóval rosszabbul tűrik és kezeli, mint akár csak öt évvel ezelőtt. És ez csak néhány a munkahelyi ártalmak közül, amelyek miatt veszélyes lehet öregségi nyugdíjig foglalkoztatni egy buszsofőrt, mozdonyvezetőt, villamosvezetőt vagy kamionost - mondta Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke. A jelentést azért kapja meg a napokban minden parlamenti párt tagja, hogy szembesüljön vele, mit tesz, amikor a korkedvezményes nyugdíj eltörlésére szavaz, s nemmel voksol a korengedményes rendszer visszaállítására - indokolja az ASZSZ szokatlan akcióját az elnök, aki hozzáteszi: a kedvezményes nyugdíjrendszer eltörlése nem csak ennek a kormánynak a felelőssége, ezt a problémát az előző döntéshozói testület sem volt hajlandó megnyugtatóan rendezni.

A konföderáció nem törődik bele, hogy a korengedményes lehetőség után a korkedvezményt is elvegyék az emberektől, mert ez nemcsak a közlekedésben, hanem számos egyéb ágazatban is tízezrek számára lenne drámaian hátrányos - jelentette ki Székely Tamás. Az elnök az érintett munkavállalók és környezetük számára is egyenesen életveszélyesnek tartja a rendszer totális leépítését, s úgy véli, ilyen döntéseket csak azok hoznak, akik nem láttak még közelről például évtizedek óta nehéz fizikai munkában megfáradt, belebetegedett, idegileg kimerült gyári munkást, vagy éppen járművezetőt, akinek ilyen állapotban kell minden nap kockáztatnia a saját-, az utasok és a többi járművezető biztonságát, életét.

Márpedig, a most készült felmérés szerint a járművezetők csaknem 20 százaléka kénytelen így dolgozni, már évekkel az öregségi nyugdíja előtt. A döntéshozásban is emberek dolgoznak, akik az utcára kilépve, a városokban vagy az utakon közlekedve adott esetben ugyanolyan veszélyben vannak egy egészségileg megrokkant, de munkára kényszerített sofőr akaratán kívüli hibás reakciója miatt, mint bárki más. Nem árt, ha ezzel szembesülnek a parlamenti politikusok, mielőtt totálisan eltörölnék a korai nyugdíjazás rendszerét - szögezi le az elnök.

A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja azt is, miszerint hamarosan olyan központi "kockázati" átvilágítás kezdődik, amely kizárólag a korkedvezményre jogosító munkaköröket érinti, vélhetően csupán azért, hogy minél többről kimondhassák, jogszerűtlenül jár a kedvezmény, s a rendszer végül teljesen kiürül. A tervezett intézkedés több mint 500 munkáltatót, összesen mintegy 43 ezer dolgozót érint. A szakszervezet elvárja, hogy a váltóműszakban működő területeken is legyen kockázatértékelés, mert egy tényszerű átvizsgálás során kiderülhetne, hogy nem lenullázódik, hanem egyre hosszabb lesz a korkedvezményre jogosító munkahelyek listája.

Az ASZSZ kezdeményezi továbbá, hogy mielőbb igazítsák ki azt a joghézagot, amely a rokkant nyugdíjak felülvizsgálata során keletkezett, s amelynek következtében több ezer embernek

A szakszervezet azonban nemcsak tiltakozik a rossz döntések ellen, hanem jó ideje kidolgozta saját javaslatát is, amely az államnak egyetlen fillérjébe sem kerül: olyan, a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését tartja elfogadhatónak, amely megoldást jelent az 5 évvel öregségi nyugdíj előtt állóknak. Őket ugyanis - a javaslat szerint - nyugdíjba küldheti a munkáltató, ha előre befizeti az államnak a járulékaikat. Ez különösen létszámleépítésnél, munkaerő-fiatalításnál humánus eljárás. A nyugdíj előtt álló dolgozók nem kerülnek utcára, a fiataloknak pedig ezzel teremthet munkahelyet a cég.