Zöld HR: egy mindenkiért, mindenki egyért

Ki törődik a Földdel? Környezetvédelem és/ vagy költséghatékonyság? Az állam, a vállalati vezetés és HR, valamint nem utolsó sorban a lakosság környezettudatos magatartásának szerepe óriási jelentőséggel bír a gazdasági, társadalmi és nem utolsó sorban környezetvédelmi szempontból.

Az Economist gazdasági oldalon 2008. március 24-én megjelent Green View beszámoló szerint a legfontosabb megállapítás a környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítéseket érintően az volt, hogy a legtöbb ember szinte egyáltalán nem figyel a környezettudatosságra. Pedig éppen az egyéni, apró lépések javítanák a legjelentősebben a környezet állapotát, amelyeket nap mint nap elfelejtünk, vagy lustaságból nem akarunk megtenni.

A makro- és mikrogazdasági szintek nem különíthetőek el a környezetvédelem és környezettudatos magatartás kialakításában, egy zöld életvitel támogatásában. Azt is jó tudni, hogy nincsen még egy hasonló kérdés, aminek a sikere ilyen nagymértékben az állami szerepvállalás, a versenygazdasági szereplők és a hétköznapi emberek együttműködésétől függne.

Állami szerepvállalás és társadalmi érettség

Nem meglepő, hogy az Európai Unió országai közül a skandináv országok, Németország és Nagy-Britannia az úttörő államok. Ennek oka a gazdaság fejlettségre, érettségre, az állampolgárok gondolkodásmódjára, valamint a társadalmi felelősségvállalásra vezethető vissza.

A környezettudatosság nevelése és társadalmi gyökereinek kialakítása a politika, illetve az állam feladata, hiszen egy nemzet vezetőinek irányt és legfőképpen példát kell mutatni az állampolgároknak, sőt ami még ennél is fontosabb, információt kell szolgáltatnia a lehetőségekről és a környezetvédelmi megoldásokról. Itthon az előbb említett példamutatás, illetve állami szerepvállalás még gyermekcipőben jár, csakúgy, mint a szabályok és előírások megalkotása, betartatása. Pedig a kommunikáció mellett a környezettudatos cselekvési minták kialakításában és a berögzült helytelen gondolkodásmód megváltoztatásában a megfelelő jogszabályi környezet jelentené az első lépést.

Miért fontos a "zöld HR" és a "zöld vállalati image"?

Az emberek viselkedési mintájára és gondolkodásmódjára környezetük gyakorolja a legnagyobb hatást. A berögzült cselekvési mintákat a család, barátok vagy éppen a munkahely emocionális és tudati szinten egyaránt képes formálni, illetve átalakítani, így a környezettudatos szemléletmódot és viselkedést is. Mivel egy dolgozó ember mindennapjának körülbelül egyharmadát tölti a munkahelyén, a kollégák, a munkakörnyezet, a vállalati politika mind-mind képes hatni a viselkedésére, illetőleg egész mélyen berögzült mintákat feloldani vagy éppen kialakítani. A HR tevékenység a vezetéssel együtt határozza meg a vállalat image-ét, növeli a munkavállalók elkötelezettségét, valamint kialakítja a munkavállalói gondolkodás - és viselkedésmintákat. Ha a cég elkötelezi magát a környezettudatosság mellett, és környezetvédő technológiákat és eszközöket használ, illetve ilyen munkafolyamatokat implementál, az hatással lesz az ott dolgozók magatartására és gondolkodásmódjára is. Sőt a vállalat egyéb stake holderei is idővel nyitottak és befogadóak lesznek a környezettudatos változtatásokra.

A vállalati felelősségvállalás

A környezettudatos életmód kialakításában a multinacionális cégek, illetve a kis - és közepes méretű vállalatok egyaránt fontos szerepet töltenek be. A közepes méretű cégek és a családi vállalkozások ugyanakkor gyakran kibúvót keresnek a felelősségvállalás ezen formája alól, mondván, hogy a környezetvédelmi technológiák kialakítása és ez ökológiai szempontból hatékony megoldások implementálása olyan többletköltséget jelent számukra, amit nem tudnak megengedni maguknak.

Az Európai Unióban a vállalatok ökológiai lábnyomának 70 százalékát a 23 millió kis - és középvállalkozás adja. Elgondolkodtató tény, hogy a legutóbbi tanulmányok szerint ezek a cégek nincsenek tisztában működésük környezetre gyakorolt hatásával. A kkv-k 75-90 százaléka szerint tevékenységük semmilyen hatással nincs a környezetükre, a megkérdezettek mindössze hat százaléka állította, hogy rendelkezik Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel (KIR).

A kkv-k fejlesztéseinek útjába a vezetés hozzá nem értése, a kevés rendelkezésre álló információ, illetve a cégek környezettudatosságról alkotott torz elképzelése áll. A kis - és középvállalkozások ugyanis gyakran bele sem vágnak a környezetvédelmi átalakításokba, vagy éppen felhagynak a már megkezdett "környezet-reformer" törekvésekkel, mivel tévesen plusz költséggel és energiával társítják azokat. Az Európai Unió területén belül pedig a vállalatok 90 százaléka kkv, vagyis ezeknek a cégeknek a hozzájárulása és közreműködése lényeges változást jelentene a környezettudatos életvitelben.

"Zöldhatékonyság"

A cégek mentséget keresnek a környezetvédelmi megoldások alkalmazásának elmulasztása miatt, mivel luxusnak vagy éppen feleslegesen kidobott pénznek tekintik a zöld iroda kialakítására kiadott összegeket. Magyarországon immáron hét éve "Az ablakon bedobott pénz" program munkálkodik azon, hogy a vállalatokkal megértesse, a környezetvédelemre és energiatakarékosságra szánt összeg nem ablakon kidobott pénz. A program keretén belül hat év alatt 56 szervezet 262 beruházását vagy beruházást nem igénylő fejlesztését gyűjtötték össze, amelyek összesen 14,7 milliárd forint megtakarítást hoztak. A konkrét tervek és megvalósítási projektek a szervezet honlapján is elérhetőek (www.ablakonbedobottpenz.hu). Környezetvédelmi szempontból a program különösen hatékony, mert a kis - és közepes méretű vállalatok számára éppúgy kínál ötleteket és fejlesztéseket, mint a multinacionális nagyvállalatoknak.

A szoftverek és információs technológiai megoldások, nyomtatók optimalizálása mellett a céges palackozott ásványvizekről, a ballonos vízadagoló automatákra való áttérésig vagy a szelektív szemétszállításig sokféle lehetőség adott a költséghatékony, és mégis környezetkímélő módszerek alkalmazására.

Mérték és érték

"Az ablakon bedobott pénz" program keretén belül érdemes néhány megvalósított példát megnézni. Ezek a projektek igen jól példázzák, hogy a környezetvédelem ésszel és egy kis odafigyeléssel nem plusz költségként jelenik meg a vállalati büdzsében, hanem hosszú távon biztos megtakarítást ígér. A vállalatok "zöldesítésének" költséghatékonyságát jól példázza, hogy a Mondi Business Paper Hungary Zrt., a Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Kft., valamint a Duna Dráva Cement Kft. összesen 11,3 milliárd forintot takarított meg öt év alatt a megvalósított beruházásoknak, átalakításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően. Hasonlóan járt jól a miskolci posta is, amely egy év alatt öt millió forintot spórolt az energiatakarékos izzók használatával, holott a beruházás maga mindösszesen 2,4 millió forintot tett ki.
Nagyvállalatok közül a Dreher Zrt. félmilliárd forintos beruházása tekinthető példaértékűnek, amellyel a cég tíz százalékkal csökkentette energiafelhasználását és széndioxid kibocsátását.

Egy mindenkiért, mindenki egyért

Az ország vezetése, a vállalatok és a lakosság együttműködése és odafigyelése képes csak a környezetvédelemért tett erőfeszítések aktiválására. Ha az egyik szereplő hiányzik, vagy kevésbé vesz részt a gondolatformálásban és a működés átalakításban, akkor a rendszer szétesik, egymástól független, illetve elszeparált kezdeményezések szintjére degradálódik. Az egy mindenkiért, mindenki egyért elv, az előrelátás és tudatos magatartás és társadalmi szerepvállalás megértése és továbbadása a fenntartható fejlődés kulcsa.

Mohácsi Györgyi, HR Portal