Erős munkavállalói élménnyel zárjuk a járvány első hullámát

A Kincentric Globális Munkavállalói Élmény Kutatásának tanulságairól Bakos Rékával beszélgettünk

Világszerte elégedett munkavállalók és eltökélt, fejlődni vágyó vállalatok – kimagaslóan jó munkavállalói élményt mért a Kincentric COVID pulzusmérése és Globális Munkavállalói Élmény Kutatása 2020 első félévében. Az ok egyszerű, a cégek a kényszerből hozott megszorítások mellett az emberséges megoldások megtalálására is törekedtek. Többségük nem is térne le az új útról.

Agilis üzleti- és HR stratégiára, törődő és elkötelező vezetőkre és a kollégákkal folytatott folyamatos párbeszédre lesz szüksége a cégeknek, ha a járvány-helyzet után is erősödni akarnak. Ez már biztosan látszik a Kincentric legújabb Globális Munkavállalói Élmény Kutatásából, melynek során arra keresték a választ, hogy hogyan hatott a járvány a vállalatok munkavállalói élmény megközelítésére, hogyan alakulnak át a HR prioritások, s vajon a krízis helyzet képes lesz-e alapjaiban megváltoztatni a szervezeti kultúrát, vagy visszatérünk a régi kerékvágásba.

Nincs visszaút

Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója és a kutatás vezetője szerint utóbbira már most biztos választ lehet adni: kizárt, hogy valaha is visszatérjünk a régi kerékvágásba. Olyan gyorsan és olyan nagyot változott a munka világa a Covid-helyzet hatására, hogy lehetetlennek tűnik a régi normák felélesztése. Szerencsére a cégek többsége globális szinten is így látja: 55 százalékuk már aktívan készül a jövőre, 7 százalékuk még mindig a krízismenedzsmenttel küzd, és csupán 39 százalékuk gondolja azt, hogy visszatérhet a korábbi állapotokhoz.

A megkérdezett HR-esek szerint globális szinten jól kezelték a vállalatok a járvány-helyzetet, sőt az adatok azt mutatják, hogy a kollégák 81 százaléka is elégedett volt azzal, ahogy munkáltatói menedzselték a krízist. Nagyon erős munkavállalói élménnyel zárult az első járvány-hullám, ami egyértelműen az emberséges hozzáálláson múlt.

– Intenzív időszakon vagyunk túl, amely folyamatos, de változó mértékű stresszt okozott a munkaerőpiaci szereplőknek. Amellett, hogy a vállalatoknak globálisan is határozott és sokszor fájdalmas lépéseket kellett hozniuk (64 százalékuk fagyasztotta be a munkaerőfelvételt, 39 százalékuk függesztette fel a munkavégzést és 33 százalékuk csökkentette a fizetéseket), szerencsére sokan ismerték fel, hogy ebben a helyzetben is tehetnek a munkavállalói élmény javításáért – mondja Bakos Réka.

Költöttek a mentális egészségre

Világszerte a cégek 56 százaléka fektetett munkavállalói jóllét szolgáltatásokba, mert belátták, hogy kezelni kell a krízishelyzet okozta pszichés nyomást is. 40 százalékuk a továbbiakban is tervez stresszmenedzsment támogatásokkal, derül ki, és azt is megtudjuk, hogy Magyarországon erre az utóbbi hónapokban a nemzetközinél alacsonyabb volt a hajlandóság.
Bakos Réka elmondja, hogy a felmérések alapján globális értelemben két csoport stresszszintjét érintette kifejezetten rosszul a járvány-krízis, a nőkét és a fiatal generáció tagjaiét. – A nők helyzete talán egyértelműbb: a világon mindenhol az ő feladatuk lett a munkájuk mellett még a gyerekeket is ellátni. A mai fiatalok pedig nem voltak még munkaerőpiaci szereplők a 2008-as válság idején, így egyrészt nincs tapasztalatuk egy ilyen típusú krízis kezelésében, másrészt sokan egyedül élnek és elszigetelődtek, vagy még nem engedhetik meg maguknak a saját lakást, így a lakótársakkal egy légtérben próbáltak dolgozni, olyan otthonokban, ahol nem feltétlenül sikerült biztosítani a nyugodt munkához szükséges körülményeket.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A stresszmenedzsment mellett a cégek 40 százaléka fektetett technológiai fejlesztésekbe, és 50 százalékuk tervezi, hogy folytatja is ezt. 27 százalékuk megtartó- és veszélyességi pótlékkal kompenzálta a járványveszélynek jobbban kitett munkakörben dolgozó kollégákat, és 36 százalékuk mondja azt, hogy a Covid utáni következő normalitásban is biztosítja majd az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ez nagy szám, az előrejelzések szerint Európában 40 százalék lesz azok aránya, akik legalább a munkaidő egy részében home office-ban folytathatják a munkát.
Világszerte a cégek 34 százaléka növelte a képzési-fejlesztési büdzséjét, 33 százalékuk pedig a vezetőképzésekre is nagyobb hangsúlyt fordított. Ők egészen biztosan felkészültebben várják a válság következő szakaszát, tudjuk meg Bakos Rékától. – A most nagyon magas szintet mutató munkavállalói élmény az elhúzódó bizonytalanság, a növekvő stressz és nagyobb munkamennyiség miatt várhatóan be fog zuhanni, azok a vállalatok, amelyek fektetnek a vezetőképzésbe, egy lépéssel előrébb járnak a többieknél – kezdi.

Értekezlet a nappaliból?

Hiszen mikor fordulhatott elő korábban, hogy egy CEO a saját nappalijából, a családjával a háttérben tartott eligazítást az alkalmazottainak? Bakos Réka szerint korábban erre nem volt példa, de mivel a járvány-helyzet miatt nem csak a közvetlen kollégáink, de a vezetők emberi oldalát is megismertük, megváltoztak az elvárások.

– Már tudjuk, hogy empatikus légkörben, megértést és támogatást biztosítva is lehet dolgozni, így innentől kezdve ez lesz a norma. Azok a cégek, amelyek vezetői tudják ezzel tartani a lépést, megkülönböztetőbb munkavállalói élményt, és így erősebb elkötelezettséget érhetnek el – avat be. Hozzáteszi, az elmúlt félév legnagyobb tanulsága talán épp ez: ha növelni akarjuk a munkavállalói elkötelezettséget, akkor új alapokra kell helyeznünk a kapcsolódást és a kommunikációt.

De számos egyéb fronton is lépést kell tartani a változással: a vállalatok 53 százaléka mondja azt, hogy a járvány-helyzet miatt gyorsabban lépett meg eddig csak halogatott fejlesztéseket. Globálisan 40 százalékuk fektetett új technológiák beszerzésébe, de ahhoz, hogy a most szerzett előnyt megtartsák, nem lesz elég egyhelyben toporogni. Ahogy Bakos Réka mondja, már most el kell kezdeni készülni a Covid-ot követő normalitásra, ami nagyban eltér majd attól, amit eddig ismertünk.  A munkaerőpiaci átrendeződés elkezdődött, és azok a cégek várhatnak a továbbiakban is magas munkavállalói élményt, amelyek nem akarnak visszatérni régi normához, hanem képesek felkészülni a változásokra és alkalmazkodni az új elvárásokhoz.

Nyitókép: freepik.com