Ezért a fizetésért ennyi jár?
Mivel állást keresek, és az értékesítés is benne van, mint lehetséges terület, a szűréskor elém került néhány bolti eladói hirdetés is, és némelyiknél kiírták a bért…
Jó, sokunk tisztában van azzal, hogy egy átlagos bolti eladói, kereskedelmi munkakör nem egy „életbiztosítás”. Viszont igencsak szükséges munkakör, nap mint nap találkozunk a kereskedelmi dolgozók tevékenységeivel, nélkülük nagy bajban lennénk. Ha belevesszük azt, hogy 30-40%-os általános infláció van, Budapesten egy albérlet (ne beszéljünk most a 40 milliós lakásárakról…) 120-150 ezer Ft + rezsinél kezdődik, és azért a szálláson felül igen sok egyéb (nem luxus) költsége is van az embernek… Nos, akkor nem igazán értem.
Amikor 1300-1800 Ft-os bruttó órabérekről szólnak ezek a hirdetések, valamint nettó 200-250 ezer forintokról teljes időben (a fővárosban), akkor azt vajon a bért kikalkuláló vezető hogy gondolta? Átgondolta egyáltalán? És azt gyanítom, hogy azok, akik nem tüntetik fel a béreket (azaz a többség ilyen munkaköröknél), és/vagy konkrétum nélkül versenyképesnek nevezik, szintén hasonlókban gondolkodnak. Persze, vannak üdítő kivételek. Sokunk látja pl. az ALDI, LIDL bejáratánál a toborzóplakátokat.
Ezekből a bérekből nem lehet megélni. Pont.
Persze, HA az illetőnek van egy párja, szülei, rokon, barát, aki támogatja, akkor meg lehet. Vagy ha saját ingatlannal rendelkezik, vásároltak neki a szülei, esetleg örökölt, akkor oké, egy ilyen bérrel „el lehet lenni” egy minimumon. De ne mondja már nekem bárki, hogy ettől az illető úriember vagy úrihölgy motivált lesz. Legfeljebb arra lesz motivált, hogy szabadidejében – netán munkaidejében – bőszen küldözgesse az önéletrajzát más helyekre.
És teljesen igaza is lesz. Én is ezt tenném, illetve ezt is tettem, amikor annak idején ilyen állásban dolgoztam.
Most már abszolút megértem, hogy miért találkozom úton-útfélen a „leszarom” stílusú, segíteni, pörögni nem igazán akaró, kissé flegma/szomorkás, munkaidő vége előtt már mindent összekészítő, vevőt/ügyfelet utáló alkalmazottakkal.
Mert ez a pénzösszeg pontosan ezzel a hozzáállással egyenértékű. Nem többel.
Érdemes megnézni ezzel szemben a fent említett LIDL és ALDI dolgozóinak (árufeltöltőinek, kasszásainak) hozzáállását. Az én tapasztalatom az, hogy összességében ott vásárolóként nem találkozom annyira ezekkel a negatívumokkal.
Elképzelem, hogy úgy dolgozom nap mint nap, úgy vagyok ott egy munkahelyen, hogy utána (délután, este vagy hétvégén) még átmegyek egy másik munkahelyre részidőben, vagy otthon csinálom az egyéb munkám, hogy a minimumon megéljek… A minimumon, nem azért, hogy félretegyek a nyaralásra, egy értékesebb termékre vagy szolgáltatásra, lakásra gyűjtsek vagy efféle.
És akkor még esélyesen ott lesz egy-két vezető beosztású személy, akitől megkapom, hogy ne menjek ki ennyit cigizni/szünetre/WC-re, késtem, legyek kedvesebb, mosolyogjak, ne üljek/álljak, hanem pörögjek, legyek gyorsabb, hatékonyabb, ügyesebb, kreatívabb stb. Üzlete válogatja.
A legérdekesebb, legmorbidabb hirdetés így szólt: 3 műszak, élelmiszerbolti eladó, 1300-1800 Ft-os nettó órabér, majd alatta a „nálunk fontos a jókedv”… Hát, én azt elhiszem. De nekem nem lenne.
Egy éve panaszolta előttem egy cégvezető, hogy nem lehet motivált dolgozót találni. Nos, így nem is.
A jó dolgozót meg kell fizetni. Pont.