Egy Magyarországról induló globális CSR története
40 éves lettem tavaly. Ez a tény nagy változásokat nem eredményezett az életemben, csak egyetlen terület volt, ahol igen. Ez pedig a CSRhoz való viszonyom. "Kislány koromban" azt gondoltam, hogy a CSR valami úri huncutság, alapvetően a fe
40 éves lettem tavaly. Ez a tény nagy változásokat nem eredményezett az életemben, csak egyetlen terület volt, ahol igen. Ez pedig a CSRhoz való viszonyom. "Kislány koromban" azt gondoltam, hogy a CSR valami úri huncutság, alapvetően a felsővezetők unatkozó feleségeinek passziója. Aztán ahogy öregedtem, bocsánat, érettebbé váltam, már én is kezdtem rákapni az ízére és évente egy-egy embert elvállaltam, hogy ingyen coacholjam. Olyanokat, akik nem tudták volna ezt megfizetni, de szükségük volt támogatásra. Gyesről visszatérni vágyó kismama, református egyházi vezető, drogmisszió vezető... De amikor ez a bűvös 40 elért engem is, rájöttem, hogy jó-jó ez, de szeretnék valami nagyobb hatásút, mint ez az évi egy-egy ingyenes coaching folyamat.
Azt tudtam, hogy olyat szeretnék ami az erősségeimre épít, azaz ne kerítést fessek, vagy iskolák épületét újítsam fel, mert ezekben nem vagyok jó. Valami olyan, ami kapcsolódik a coachinghoz és az íráshoz, ha már írtam 4 coaching könyvet. Azt is tudtam, hogy olyanoknak szeretnék segíteni, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a szolgáltatást.
Az aktuális DIADAL coach képzésünkre járt épp egy újságíró, Zádrovich Aliz, aki írt egy kétoldalas cikket a Ridikül magazinban a self coachingról. Mi a szösz az a self coaching? A magyar fülnek még a coaching is néha idegen, erre rögtön jön egy ilyen self coaching?? Igen, mindig egy pár lépéssel előrébb kell lennünk.
A coaching-folyamat általában kétszemélyes: a coach mint külső, támogató személy segíti az ügyfelét – a coacheet – a céljai elérésében. Nem oldja meg helyette a problémát, pusztán katalizátor-funkciója van: a kérdéseivel, eszközeivel előhozza belőle a saját megoldásait. Bár jól jöhet, ha van egy külső szem, egy független, elfogulatlan szakember, aki még motivál is, nem szükségszerű, hogy kívülről jöjjön a segítség. Tulajdonképpen bárki segíthet saját magán, csak egy kis tudatosság kell hozzá. Azokat az eszközöket, amelyeket egy coach bevet az ügyfelénél, saját magunkon is alkalmazhatjuk. Ez a self-coaching – amikor önmagunk coachává válunk.
A Ridikül magazinos 2 oldalas self coaching cikket sokan olvasták, sok pozitív visszajelzést kaptunk ennek kapcsán. Ez adta az apropót a CSR projekthez, hogy OK, akkor írjunk egy rövid eBookot, ami konyhanyelven van megfogalmazva, nem az üzleti vezetők nyelvezete és juttassuk el minél többekhez ingyen és bérmentve. El is készült a elektronikus könyv, 22 eszköz szerepel benne saját élmény megosztásával és összesen 30 oldal, azaz akik nem nagy olvasók, azok is bele mernek vágni.
De ha már lúd, legyen kövér! Kezdtem beleszeretni az ötletbe és egyre jobban csillogott a szemem, azaz elkezdtem másoknak is mesélni az álmomról, hogy szeretnék segíteni minél több embernek, aki nem tudná egyébként megfizetni a coachingot és arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ez nem csak a magyaroknak adatna meg, hanem másoknak is. Emlékeztem, hogy évekkel ezelőtt volt egy Kis Henrietta nevű tanítványom az Execuitve coach képzésünkön, aki olyan elkötelezett volt, hogy minden héten berepült Rómából, hogy tanulhasson. Rácsörögtem és igen, még mindig Rómában él és igen, még mindig szerelmes a coachingba és kiderült, hogy egy korábbi szakdolgozatát self supervizioból írta. Nem lehet véletlen. Így gyorsan kitaláltuk, hogy lefordítja olaszra, elküldi 50 olyan olasznak, akinek nem lenne pénze coachra, de hasznos lenne ez a tudás. Így lett Heni a DIADAL self coaching olasz nagykövete. 2 héten belül, már igent mondott a román nagykövetségre Katona Melinda, Juhász Zsófia az ausztrál nagykövetségre, Lydia Skene az osztrákra, Barnóczki Annamária a bolgárra, Fert Mónika a franciára, Mihalik Judit a törökre, Bognár Zoltán a hollandra akik szintén mind tanítványaim voltak. És itt még nem ért váget a sort, mert bekapcsolódtak olyanok is, akik nem a DIADAL coach képzésen végeztek. Prerna Sujan, aki 20 éve él Magyarországon, lelkesen elvállalta az indiai nagyköveti pozíciót, Georg Zsolnay pedig annyira beleszeretett az ötletbe, hogy a svéd fordításon kívül már szervezi, hogy a többi skandináv nyelven is elérhető legyen.
