Borealis-beszélgetések 1. - Rugalmasság, innováció, együttműködés
A Borealis Consulting Kft. a Jövőnek van jövője programja keretében izgalmas beszélgetésre invitálta az érdeklődőket május 28-án a virtuális térbe. A Jövő − jelenidőben címet viselő, a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásait górcső alá vevő eszmecserében való részvételre három kiváló, tapasztalt és nagy tekintélyű szakembert kért fel a tanácsadó cég: Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, Kürti Sándort, a KÜRT Zrt. tulajdonos-elnökét és Simor Andrást, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nyugalmazott rangidős alelnökét, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét. A másfélórás beszélgetés során voltak ugyan nüansznyi eltérések a beszélgető felek megközelítésében, abban azonban egyetértettek, hogy csak a változásokra rugalmasan reagálni tudó, innovatív és az együttműködés kultúráját megvalósító cégeknek van esélyük a hosszú távú életben maradásra. Mindezt pedig megfelelő oktatási rendszer kialakításával tudja támogatni az állam.
A jövőnek van jövője
A jövőt nem tudjuk megjósolni, de megalkothatjuk – hangsúlyozta bevezetőjében Katona Melinda, a Borealis Consulting tulajdonos-ügyvezetője. Hogy hogyan? Például úgy, hogy beszélgetéseket folytatunk a magyar gazdaság meghatározó szereplőivel, személyiségeivel arról, hogy hol tart most a gazdaság, a vállalati szféra és milyen irányba tart. Ezek a beszélgetések biztonságérzetet adnak, inspirálnak és igazodási pontként szolgálnak. A Jövőnek van jövője program keretében a Borealis kutatásokat is elindít, amelyek olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miképpen változik a válság hatására a munka világa, a változások hogyan hatnak a gazdaságra, az üzletre, illetve a krízis következtében átalakuló fogyasztói szokások hogyan befolyásolják majd a termékek és szolgáltatások kínálatát, ezáltal a termelők és szolgáltatók helyzetét. Arra is kíváncsi a Borealis, hogy a szervezetek ezen információk birtokában mihez tudnak kezdeni, hogyan tudják transzformálni magukat annak érdekében, hogy a jövőben is helyt tudjanak állni.
Magyarország és a válság
Nem gazdasági eredetű válság a mostani, de jelentékeny gazdasági hatásai vannak – mondta bevezető előadásában Bod Péter Ákos. A cégek piacot vesztenek, a háztartások pedig jövedelmet, miközben a kormányok számottevő összegeket pumpálnak a gazdaságba. Mindenki igyekszik értelmezni a helyzetet, és kitalálni, mit hoz a jövő. A Magyar Nemzeti Bank például úgy gondolja, hogy 2020-ban nem lesz recesszió, amit Bod Péter Ákos némileg komikusnak titulált. Saját egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem például 4,8 százalékos GDP-visszaeséssel számol. A magyar kormány nem jeleskedik a pénzek gazdaságba pumpálásában sem, nálunk a legkisebb a pénzpumpálás aránya. Amikor márciusban a krízis Magyarországot is „megtalálta” egy inflációs hullám volt kifejlődőben. Ködben működik azonban a gazdaságpolitika, mert azt feltételezi, hogy a 2018-as struktúrában fogyaszt az ország, csakhogy a bezárt helyzetben megváltozott a fogyasztás szerkezete. Ezért az infláció alakulására vonatkozó előrejelzések sem lehetnek megalapozottak.
Simor András számos tekintetben osztotta Bod Péter Ákos véleményét. Ő is kiemelte, hogy az ország gyorsuló inflációs állapotban került bele a válságba, romló fizetési mérleg mellett nagyon laza monetáris politika és expanzív költségvetés jellemezte. A gazdaság túlhevült állapotban volt a prociklikus gazdaságpolitika következtében. Ezt tetten lehetett érni a forint gyengülésében is. Ennek a gazdaságpolitikának a következménye az is, hogy most nagyon korlátozottak a válság kezelésére rendelkezésre álló eszközök.
A válság természetéről elmondta: ez az első válság, amelyik nem a gazdaságból indul ki. Ezért azután ahhoz, hogy tudjuk, mi lesz a kimenetele, tudnunk kellene, hogy mi lesz a járvány kimenetele. A közgazdászok és az orvosok azonban egyformán tanácstalanok.
A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy szerinte milyen cégeknek van esélyük arra, hogy jól jöjjenek ki a krízisből. Olyanoknak, amelyek:
-
rendkívül rugalmasan tudnak reagálni; nem kötelezik el magukat egyetlen irányba, vagy ha igen, gyorsan, rugalmasan tudnak váltani;
-
viszonylag alacsonyak a fix, és magasak a változó költségeik, ezáltal rugalmasan tudják alakítani a költségeiket;
-
rugalmas a foglalkoztatási rendszerük;
-
a szervezetet jelentős kreativitás, innováció jellemzi;
-
erős a szervezeten belül az együttműködés és a csapatmunka;
-
nagyfokú a vezetőkbe és az egymásba vetett bizalom;
-
a válságot a maguk javára tudják fordítani: képesek lebontani a megkövesedett, a válság által megroggyantott struktúrákat;
Kürti Sándor a vállalalatvezetés, a menedzsment felkészültségét, érzékenységét, változtatási képességét emelte ki. Szerinte nagyon sok múlik a menedzsmenten, de, tette hozzá, egy vállalatot nem csak válságban kell jól menedzselni. És az innováció sem olyasmi, amire csak krízis idején van szükség.
„Ha egy cég egyszerűen csak téglát gyárt, már akkor is innovatínak kell lennie” – hangsúlyozta.
A menedzsmentnek és az embereknek egyarán tisztában kell lenniük azzal, mi a vállalkozásuk értelme. A híres Peter Drucker menedzsment tanácsadót idézte, aki szerint az innováció és a marketing az, amire szükség van egy cégnél. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak szlogen legyen, hanem hatékonyan működő valóság, csapat kell a vezető mellé. Úgy gondolja, hogy Magyarországon nem tanítják meg csapatban gondolkodni az embereket, akik így nem is tudnak együttműködni, és nem tudnak csapatot építeni sem. Ezt tartja a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb hibájának.
Bizalom vagy bizalmatlanság
A válság alaposan megtépázta a nemzetközi gazdasági szereplők egymásba vetett bizalmát. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben, a legkisebb költségek elve alapján kialakult értéklánc már a cunami idején is kapott egy ütést. Most sok vállalatnál gondolkodnak azon, hogyan lehetne azt lerövidíteni. Ebből a szempontból Kelet-Közép-Európa jó pozícióban van. A válság nyomán megerősödtek a nemzeti kormányok, bezárultak a gazdaságok, és itt-ott sajnos katonai feszültségek is keletkeztek.
Simor András azt emelte kis, hogy a problémák egyre inkább globálisak, mint amilyen például a koronavírus-járvány vagy a klímaváltozás. A cégek is mind jobban globális alapokon állnak, az államok azonban egy jobban bezárkóznak. Sok az olyan probléma, amit az államok nem tudnak a jelenlegi struktúrában megoldani, ami egyre nagyobb feszültségeket fog jelenteni majd a gazdaságban is.
Az értéklánc-kérdéshez hozzátette: az értékláncokat már kikezdte a robotizáció, előbb-utóbb nem lesz szükség olcsó munkaerőre. Ebből következően a tőke részaránya nőni fog a termelésben.
A válság tanulságai
Simor András azt emelte ki, hogy a cégek nagy része valószínűleg tovább fogja csökkenteni a sebezhetőségét, a visszaesett beruházások még jó darabig nem fognak olyan dinamikával nőni, mint korábban. Bod Péter Ákos azt hangsúlyozta, hogy a bezártság ráirányította a figyelmet a kommunikáció fontosságára, arra, hogy nyitottnak kell lenni mind az új megoldásokra, mind másokra. Ugyancsak fontosnak érzi, hogy a lokalitás visszanyeri a helyét az emberek gondolkodásában. Kürti Sándor pedig azt húzta alá, hogy remélhetőleg tanulni fogunk a hibáinkból, és okosabbak leszünk a válság után.