Tanulás a felhőből – a jövő tanulási stratégiái

Most egy újabb előadásomat mesélem el, amit szintén egy gimnáziumi meghívásra követtem el, múlt héten. Az volt a feladat, hogy valami innovatív dolgot mutassak be gimnazistáknak, ami a hivatalos munkám mentén fontos, és hivatalos „sapkámban” jelentem meg – márminthogy a Zoom előtt, mert a biztonság a legfontosabb. Lazán kapcsolódik ez az álláskereséshez, de a karrierhez kicsit jobban, ezért kap itt is helyet. Tanulás nélkül ezek sem fognak menni. Összemosódik ilyenkor minden, ami vagyok: IT értékesítő, IT tanulás/tanítás felelőse, + jobangel.

Lehet tudni rólam, hogy nálam nincsenek éles határok ebben, így jár az, aki meggyőződésből dolgozik a munkahelyén is, társadalmi munkában is  Fontos nekem: az oktatás-tanulás, az ebből épülő karrierek, másik oldalon a technológiák lenyűgöznek, imádom látni a technológia gyors fejlődését. Így már nem is olyan nehéz. A fenét nem, ha gyerekek a célközönség, akkor a felelősség megsokszorozódik.

Ráadásul, ha már az oktatás-tanulás szakmai támogatása a munkám, nyilván nem választhatok más témát – de mivel ifjoncokról van szó, fontos nekik megmutatni, hogy a technológia az emberek segítésére, szolgálatára van, és nem fordítva… Az előadás egyik célja tehát megvolt.
Mivel naponta látom azt is, hogy a társadalmunk nagyrésze meg van arról győződve, hogy az iskola fölösleges tudással terheli az embereket (vö. „ma sem használtam a kovalens kötést”), akkor már az is látszik számomra: külön kell beszélni minden átadott tudásanyagnál a „mire jó ez?” kérdéskörről. (Ezt a gondolatot a kísérő tanárok az előadásom után külön megköszönték emailben…) És akkor pl. nem fogja a hetedikes kémiát elfelejtett háziasszony takarításilag összeönteni a sósavat a hipóval, és nem szerez súlyos egészségkárosodást emiatt… (mert a sav-bázis reakcióról szóló ismereteket használná). Íme a második cél, el kell mondani, hogy a tudás pedig hasznos, még akkor is, ha nem látszik annak elsőre.

Szóval, megpróbáltam megmutatni, hogyan adjuk át a tudást hatékonyan, hogyan tanuljunk hatékonyan, hogyan ne felejtsünk el dolgokat, és hogy mit ad ehhez a technológia. Messziről indultam, sokkoló, régi, de mai is érvényes kutatási eredményt mutattam (Ebbinghaus Forgetting Curve, 1885) a frontális oktatás és a felejtés arányáról. Heti 40 órás tanulással a következő időszakban ennyit veszítünk a megtanultakból:

Nyilván ez szakmai munkában megengedhetetlen. A gyerekek számára a számonkérés okozta szorongás pedig nagyrészt ebből jön: nem tud 15 tantárgynyi anyagot fejben tartani folyamatosan. Az emberi agy pedig így működik: felejt, szelektál. Ezen lehet valamennyit enyhíteni, megfelelő módszerekkel. A pandémia is rásegített arra, hogy ne lehessen 5 napos tantermi kurzusokat tartani, és újra kellett gondolni az oktatást, alapjaiban. A szoftverfejlesztők és oktatók mellett a tanulás pszichológiájára szakosodott szakemberek, oktatáskutatók tudását is be kellett vetni a jövő tanulási módszereinek kialakításába.

Először is, figyelembe kellett venni, hogy akár felnőtt, akár gyerek a tanuló, hogyan is él, gondolkodik, tanul manapság. Folyton mozog, azaz mobil. Folyton jönnek az ingerek, és folyton reagál is rájuk, azaz nem tud elmélyülni igazán. Ezek miatt nincs is ideje igazán semmire, pattog a rövidtávú feladatok között. Emiatt mentálisan állandóan fáradt. Tetézi a gondokat, hogy lelkiállapotát meghatározza a pandémia, a frusztráció, az aggódás, amit ez okoz. Nem tud/mer hosszútávú célokat kialakítani, mert annyira gyorsan fejlődik a technológia, hogy úgy érzi, nincs mire alapoznia. Amit ma megtanul, holnap elavul.
Az oktatási módszer, ami erre alapoz, mindezt figyelembe veszi. És akkor itt jönnek a szakmai finomságok, amit gimnazistáknak úgy kell elmesélni, hogy ne aludjanak el rajta – frontális előadásban, miután elmeséltem nekik, hogy a frontális előadások mennyire nem hatékonyak...

Tanulóbarát tanulási folyamat

De a tanulóbarát tanulási folyamat alapjai mégiscsak érdekesek: 20-40 percnyi ismeretátadás, utána valamikor begyakorlás, ami segíti a megértést, felfedezünk új dolgokat – AHA! – élmény. Amikor úgy érzi, megértette, visszatér a tananyaghoz, újraolvassa, mostmár más szemmel. Megvan a tudás! Oké, és hogyan marad meg? A napi életben tényleg nem kerülnek elő szakmai mélységek, és jön a felejtés.
Ha építünk az alapokra, azaz hozzátanulunk, hozzáolvasunk, továbbfejlődünk, akkor az alapok megmaradnak, mert folyamatosan használjuk. A folyamatos használat másik módja a tudásátadás. Ha valamit éppen most ért, tud, érdemes gyorsan elkezdeni tanítani másoknak. Igen, erre akár egy gyerek is képes és hajlandó.

Felnőttek között a tanulás-tudásmegtartás révén jöhet a coaching, mentoring, motiváció is. Aki tanárnak, vezetőnek áll, ezeket a készségeket meg kell tanulnia (emberekkel bánni ugye…), különben nem lesz sikeres.

Technológiai támogatás

A legtöbb innovatív területen a tananyagok online elérhetők (menőbben: „felhőben vannak”), így folyamatosan tudnak frissülni, kiegészülni, és mindig a legfrissebb anyag jut el a tanulóhoz. 20-40 perces darabokra vágva, appokba pakolva, hogy a mobil, pörgős, ingergazdag világban is kezelhető legyen. A számonkérés sem olyan rémes, ha a feldobott kérdésekre adott válaszainkat egy szoftver fogja értékelni, és ha nem jó, újra meg újra előveszi a kérdést a tanulás folyamán, amíg jól nem válaszolunk. Ezzel eléri, hogy a kérdésre csakis a jó választ tudja hozzákötni az agyunk (így működött régen a szókártyás nyelvtanulás: a szóhoz azzal a módszerrel csakis a jelentését tudtad hozzákötni, így hosszútávon megmarad). A lexikális ismeret átádása után irány a virtuális labor, és be is gyakorolhatjuk. (Igen, a soft skilleket is. Pl. a HR-es szegény virtuális Barryt naponta kirúgja egy VR-trainingben, hogy empátiát, kommunikációt tanuljon.)
Mindezek után jönnek az újabb kvízek, vizsgafelkészítő, és magabiztosan mehetünk vizsgázni.

Hol az ember?

A folyamat „hibája”, hogy nincs benne ember a tanulón kívül… Erre lehet online szemináriumokat, coacing alkalmakat rászervezni, vagy oktatóhoz legalább online elérhetőséget biztosítani. Így önálló vagy, de nem hagytak egyedül. Erre egy felnőttnek is szüksége van, mert a kiégés-szindróma egyik előidézője az egyedülhagyottság érzése.

A számonkérés réme

A számonkérés a legtöbb esetben a munkahelyi környezetben feleletválasztós tesztek, általában külső vizsgaközpontokban, biztosítva ezzel a függetlenséget. Ez is tud már online menni, érdekes élmény, amikor egy indiai adminisztrátor figyel a kamerán keresztül… De a számonkérés maga kevésbé stresszes így: a kvízek már annyiszor kidobálták elénk a nehezebb kérdéseket is, hogy magabiztosak lehetünk. Vállalati környezetben plecsniket gyűjteni meg kifejezetten menő, lehet kipakolni a Linkedinre, így a vizsgázás nem is annyira számonkéréssé válik, mint amennyire büszkeséggé, ha sikerül. Egészen más így…

Tanulás a jövőben

A jelenlévő tanárok számára is megnyugtatással szolgált, hogy pont egy technokratától  azt hallják, hogy a technológia „csak” felületet ad, a humán faktor talán fontosabbá is válik, mint eddig. Ezért hoztam be olyan fogalmakat, a guided learning, blended learning (nem is tudom ezeket magyarul…) mellé, hogy kollaborációs tanulás, vitafórum, források elemzése. És persze a már említett coaching, mentoring, motiváció is a tanárok hivatása (lesz).

A folyamatos fejlődés igénye – kell vagy lehet?

Egyik kedves törzsolvasóm és kommentelőm folyamatosan feszegeti, hogy miért is KELL fejlődni? Miért ez a kényszer? Ebben a kontextusban: kell, mert a világ is fejlődik, kódolva van benne, hogy a meglévő tudás el fog avulni – vagy, ha fejlődünk, akkor alapként fog szolgálni. Ez utóbbi esetben nem hiába volt még a kovalens kötés megtanulása sem. Hát, ezért KELL fejlődni.
Fontosabb kérdés szerintem, hogy miért JÓ fejlődni? Mert egy fejlődő társadalommal, egy fejlődő szakmával lépést tartani jó érzést, biztonságérzetet, szakmai önbecsülést, magabiztosságot ad, ami kihat az általános mentális jóllétünkre, és így a magánéletünkre is.

A fogadtatás

Mindig nagy kihívás a gyerekeket rávenni arra, hogy kérdezzenek, visszajelzést adjanak. Kamerás előadásoknál duplán nehézkes, de a hangulat oldására sok mindent be lehet vetni így is – bár személyesen nyilván könnyebb. Pl. az előadásom alatt a háttérben grasszáló macskáim sokat segítenek ebben :)  Az online világ nagy előnye ez is: egyre kevésbé vagyunk formálisak, felismerjük az ilyenek által, hogy a főnök is ember, a tanár is ember, a beosztott is ember, a diák is ember… Van macskája, és melegítőben létezik otthon, a könyvespolcán meg plüssállat üldögél… Lsd. még tanulási folyamat, AHA! élmény fentebb…

A kérdések, amiket kaptam, olyasmikről szóltak, amiknek nagyon örültem.

A lexikális tudás és a készségfejlesztés online lehetőségeiről kérdeztek. Sőt, mivel ezeknek a fiataloknak a technológia léte már természetes, a humán faktorokra, mentális jóllétre kérdeztek rá! Hogyan biztosítjuk, hogy jusson egy munkavállalónak elég énidő? (ezt a szót használta a fiatalember, bizony!) A home office legnagyobb csapdáját feszegették: így nem lehet a munkát/tanulást befejezni, csak abbahagyni. Hogyan tud a technológia abban segíteni, hogy akár korlátok állításával is, de „rákényszerítse” az embert arra, hogy adjon saját magának is időt, ne csak fejlődésének? Elképzelhető, hogy pl. egy tanító platform csak megadott időben, ideig lesz elérhető naponta, hogy ne legyen túlhajszolt a tanuló? (hm, most az az egyik marketing-érv az online világra, hogy minden 7×24-ben elérhető). Szoftveresen simán megvalósítható, de vajon elfogadják-e majd az emberek? Vagy elég, ha csak figyelmeztetve „elzavar” aludni egy szoftver, sok óra monitor előtti tevékenység után? Ezt már az ő feladatuk is lesz kitalálni, kikísérletezni, megvalósítani. És erre már várniuk/várnunk sem kell: ismerek több tinit, akinek már saját fejlesztésű, működő appját lehet letölteni a Google Playből, és igen, fizetős verzióban is. Az életkori határok is elhalványodnak lassan, ami újabb jó hír.

A felnőttek feladata, hogy fenntartsák az érdeklődésüket, lelkesedésüket, és biztosítsák számukra a tudáshoz hozzáférést.

###

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Érdekel, mire jó a te tudásod? Milyen karriert lehet építhetsz, hogyan használhatod a tanultakat? Válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

###