Nem magánügy többé a mentális egészség a munkahelyeken sem

Felelősek-e a munkáltatók a munkavállalók mentális egészségéért? Az elmúlt két év tapasztalatai alapján mindenképpen, és ezt a Jobsgarden által, a Sokszínűségi Hónap keretében szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői is megerősítették. A pandémia rávilágított arra, nincs idő tovább gondolkodni azon, hogy szükséges-e támogatni a kollégák lelki jóllétét. A jó kérdés az, hogyan tegyük.

Az, hogy a munkavállalók mentális egészsége magánügy-e vagy sem, nem újkeletű kérdés. A mentális betegségek évtizedek óta súlyos terhet rónak a társadalomra, hatásuk pedig természetesen a munkahelyeken is érződik. Már a pandémia előtt is zajlott diskurzus arról, hogy van-e a munkáltatónak felelőssége – és ha igen, mekkora – a munkavállalók lelki jóllétének megőrzésében. A világjárvány és a háborús helyzet azonban egyértelmű választ adott a kérdésre: a mentális egészség nem lehet többé tabu a munka színterein sem.

Hasonlóan küzdenek kihívásaikkal a kisebb és nagyobb cégek

A Jobsgarden a Sokszínűségi hónap keretén belül szervezett beszélgetést a témáról. Czakó Borbála, a Sokszínűségi karta alapítója, az IoD magyarországi elnöke Kováts Adélt, a Radnóti Miklós Színház Kossuth-díjas igazgatóját, Kulczycki Júliát, a British Petrol első számú vezetőjét, Kassai Évát a Jobsgarden egyik pszichológusát, senior business & management coach-ot, Szakács Emesét, az AGCO Hungary Kft. magyarországi igazgatóját, és Kemény Pétert, az e.on sokszínűségi szakértőjét kérdezte a tapasztalataikról.

Bár a meghívott vendégek más-más típusú és méretű munkahelyeken dolgoznak, egyetértettek benne, hogy nem lehet szó nélkül elmenni az elmúlt évek okozta változások mellett. Beszéljünk kisebb közösségekről, vagy nagyobb – akár többezer fős – vállalatokról, mára központi kérdéssé vált a munkavállalók lelki egészségének megőrzése, amit hol rendhagyó módon, az egyes helyzetekhez kreatívan igazodva, hol olyan segítő kezdeményezéseket igénybe véve támogatnak, mint amilyen például egy Employee Assistance Program (EAP) is.

Vezetői szinten is fel kell vállalni a sebezhetőséget

Kováts Adél szerint nagyon fontos, hogy a munkáltatók komolyan vegyék a mentális egészség támogatást, hiszen a munkahely gyakorlatilag a második otthonunk. Mivel a színházi közeget extrém mértékben sújtotta a covid, nekik különösen nagy kihívásokkal kellett megküzdeniük egy olyan környezetben, amelyben a hagyományos segítő módszerek, mint például egy klasszikus terápia, kevésbé működnek. Náluk az egymást segítő közösség, a szoros barátságok megtartó ereje és a nyitott beszélgetések jelentették a kulcsot a kollégák lelki jóllétéhez.

Kulczycki Júlia azt mondta, a BP-nél egyértelműen látszik, hogy a világjárvány idején megnőtt a munkavállalói igény a lelki támogatásra. Hozzátette: náluk igazából az okozott ugrásszerű változást ezen a területen, hogy a cég egyik vezetője nyíltan felvállalta, ő is rendszeresen jár pszichológushoz.

A folyamatos változásban csak a folyamatos újratervezés segít

Ugyanezt a nyitottságot választotta az AGCO is. A vezetők az első pillanattól fogva felvállalták, hogy őket is érintheti rosszul például a járványhelyzet. Szakács Emese szerint ennél hasznosabb dolgot nem is tehettek volna, sőt abban is biztosak, hogy a mentális támogatást a jövőben is fókuszban tartják majd. Ők a Jobsgarden/Simon&Mayer Employee Assistance Programját vezették be, amelynek keretein belül webinárokkal, érzékenyítéssel és anonim módon elérhető szakemberekkel állnak a munkavállalók rendelkezésére. Folyamatosan egyeztetik, hogy milyen témák legyenek napirenden, így az őket cégszinten is érintő orosz-ukrán háborúra is gyorsan tudtak reagálni.

Az e.on épp hatalmas szervezeti átalakuláson ment keresztül, amikor kitört a covid járvány. Kemény Péter szerint már az előbbiről is biztosan tudták, hogy jelentősen megviseli majd a kollégákat, de a pluszban érkező világjárványra nem voltak felkészülve. Szerencsére a cég már 2014 táján elkezdett foglalkozni a stresszmenedzsmenttel és a munka-magánélet egyensúly megteremtésével, így jó alapjaik voltak ahhoz, hogy új lendületet kapjon a mentális egészség programjuk. 2019 óta évente 5 alkalmas, ingyenes, anonim pszichológiai támogatást vehetnek igénybe a kollégák, de lehetőség van csoportos krízisintervenciós foglalkozásokra is.

Nem magánügy a mentális egészség

A munkáltatók felelősségét Kassai Éva, a Jobsgarden pszichológusa is megerősítette.  Tapasztalatai azt mutatják, hogy ugrásszerűen megnőtt a mentális támogatást igénylők száma az elmúlt két évben. Szerinte akár 2-3 pszichológiai tanácsadással vagy coachinggal eltöltött alkalom is hasznos lehet ilyen helyzetben. Azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a kollégák beszélgessenek a saját megéléseikről, sikerélményeikről, mert így kevésbé érzik majd elszigeteltnek a saját problémáikat.

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a pandémiás helyzet bebizonyította, nem lehet többé azt mondani, hogy az egészség magánügy. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a munkáltatók felelőssége szintén nem lehet többé kérdés. A „hogyan”-okat azonban folyamatosan tanulja minden cég.  Kulczycki Júlia és Szakács Emese a jó gyakorlatok között említette a first line managerek ez irányú fejlesztését, ugyanis ők azok, akik legelőször észrevehetik, ha valakinek mentális segítségre van szüksége.