Elegem van a “rugalmas munkából”

Egyre nagyobb buzzword lesz a munka világában a “rugalmas munkavégzés” kifejezés. Ez nem is lenne gond, mert én is szeretek rugalmasan dolgozni. A fő probléma, hogy ezt munkaadó és munkavállaló is másként értelmezi, mindenki azt látja bele, ami érdekeinek a leginkább megfelel. Így pedig valaki rosszul fog járni.

Ma már szinte végig sem lehet ülni egy HR-szakmai rendezvényt anélkül, hogy a “rugalmasság”, a “rugalmas munkavégzési formák”, a “home office” szavak fel ne bukkannának. A legnagyobb hazai állásgyűjtő oldalon az Állásportal.hu-n a rugalmas kulcsszóra közel 800 találatot kapok. Ezekbe belekattintva a leggyakrabban a szó a munkaidővel és munkaszervezéssel kapcsolatban jelenik meg.

Mert aki trendi munkaadóként szeretne megjelenni, neki ezt kell mondania. Az álláshirdetéseket is meghódították ezek a fogalmak. És a koronavírus-járvány alatti home office hónapok szintén ráerősítettek a trendre.

Így képzeli el a munkavállaló
A fő kérdés, hogy ki mit ért rugalmasság és rugalmas munkavégzési formák alatt. Ha egy munkavállalót megkérdezünk, akkor olyan válaszokat kapunk, hogy “jobban össze tudom hangolni a munkát a magánélettel”, “én oszthatom be a munkaidőt”, “akkor dolgozom otthonról, amikor akarok”, “a lényeg, hogy a feladat határidőre elkészüljön”, hogy “éppen hol vagyok, mit csinálok, az senkit sem érdekel”, “megválaszthatom, hogy hány órát dolgozom egy nap”. És persze mindezt munkaszerződésben, a munkaadó eszközeivel (számítógép, telefon, netkapcsolat, esetleg autó).

A munkaadó szemével
A munkaadó szótárában viszont a “költségcsökkentés”, a “hatékonyságnövelés” szavak jelennek meg magyarázatként, hosszabb távon gondolkodó munkaadóknál még a jó munkaerő megtartása. Számára a rugalmasság nem azt jelenti, hogy nem látja a munkavállalót. A kontrollt sem engedi át a munkaidő beosztás felett. Inkább nagyobb munkamennyiséget, rendelkezésre állást vár el a “rugalmastól”, mint a hagyományosan foglalkoztatottól.

A rugalmas formák közül pénzügyileg a munkaadónak a legkisebb megtakarítást a home office hozza, mert akkor csak az irodai költségek csökkennek. Munkaerő-kölcsönzésnél viszont olcsóbb a felmondás, minimális az adminisztrációs költség, részmunkaidőnél a bérteher, vállalkozói szerződéssel pedig mindkettő. Vajon látják a munkavállalók, hogy alkalmazotti státusz helyett egy katás vállalkozói “ajánlat” - amelyet munkaadóként el lehet adni rugalmasnak, win-win szituációnak - milyen előnyökkel jár a cégnek és hátrányokkal a dolgozónak?

A katás vállalkozói lét csapdája
Csak egy példa: A HR Portál bruttó-nettó bér kalkulátora szerint egy 300 ezer forintos bruttó bér a munkáltatónak 357 000 forintjába kerül, amiből a munkavállaló 199 000 forintot kap meg. Vállalkozási szerződés alapján viszont csak 300 ezer forint a cég terhe, a dolgozó katás adózóként pedig körülbelül 240 000 forintot tarthat meg. Látszólag mindenki nyer (a vesztes az állam), mindkét oldalon 50 ezer forint körüli összeg a nyereség. Igen ám, de a munkavállaló a magasabb nettóért cserébe búcsút mondhat a törvényes szabadságnak, a táppénznek, könnyebb őt kirúgni, a végkielégítés szóba sem jöhet, és még nem is hitelezi őt a bank. Ha mindkét fél elégedett a “munkavállaló” katás létével, akkor viszont a munkaadó már csak külsős beszállítóként, freelancer vállalkozóként kezelheti a “munkavállalót”. Minden más nem törvényes és nem fair. Vajon hány munkahelyen történik ez így?

Sok mindent jelenthet a “home office” is
Azt is érzékelem, hogy a home office státuszban is nagy az egyet nem értés munkaadó és munkavállaló között. A munkavállalók egy része megszerette a 100 százalék távmunkát, alig akart visszatérni júniusban vagy még mindig otthonról dolgozik a koronavírus-járvány miatt. Ezzel szemben szinte minden HR vezető, akivel az utóbbi időben beszéltem, jelezte, “ez nem az a home office, amiről régen beszéltünk”, “ez kényszerhelyzet”, valamilyen nyoma lesz ennek a vállalati kultúrában, ám a “személyes jelenlét megkerülhetetlen része az együttműködésnek”. Én is úgy érzem, hogy a személyes találkozások, az irodai térben ötletelés kell a cég túlélését biztosító innovációhoz, a munkahelyi csapatok elköteleződéséhez és a vállalati értékeknek megfelelő munkához. Csak itt is többet ér az igazság kibontása: mit is jelent valójában a rugalmas munkavégzés vagy a hirdetésben belengetett home office.

Jó marketingüzenet egy hirdetésben a “rugalmas munkavégzési lehetőség / home office”. Ám ha ez havi 1-2 nap home office-t takar vagy vállalkozói szerződést, azt inkább becsapásnak érzékeli a jelölt. Érdemes ezt a toborzási folyamat elején tisztázni, mert ezzel is sok pénzt és időt takaríthatunk meg.