Élményt akar a munkaadótól az Y és a Z generáció

Varázsszó-e a home office? Hogyan csábítható a céghez és tartható meg az Y és a Z generáció? Munkahelyi baleset-e, ha az otthonról dolgozó munkavállaló a saját kertjében eltöri a lábát munkaidőben? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket vitatták meg meghívott szakértők az OPL Ügyvédi Iroda első HR reggelijén május 24-én egy budai coworking irodában és kávézóban. Az eseménysorozat célja, hogy közös gondolkodás induljon el cégvezetők, HR-esek, HR szolgáltatók és jogászok között arról, milyen következményei lesznek a digitalizációnak a vállalatok emberi erőforrására és melyek ennek legfontosabb jogi szempontjai. Ott jártam én is.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy robbanásszerű változások várhatóak a következő években a munkahelyeken; a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentősen át fogja alakítani a munkaerőpiacot. Szakmák sora tűnik el vagy alakul át. A recruiterek sem lehetnek biztonságban. Az ő munkájuk 60 százalékát már most algoritmusok végzik, előrejelzések szerint pedig 11 év múlva teljesen kiváltható lesz ez a tevékenység. Ebben a szakmában is megjelent a platform gazdaság (gig economy). Ennek lényege, hogy az üzlet internetes piactereken működik, a megbízó kiadja a munkát, amelyet szabadúszók és a felhasználók végzik el. A nemzetközi porondon a gig economy zászlóshajója az oktatásban az Udemy, a személyfuvarozásban az Uber, a szálláskiadásban az Airbnb és még hosszan lehetne sorolni. A hazai toborzásban ilyen innovatív platform a Talentuno, melynek egyik alapítója Kelliár Zsolt, aki szintén részt vett a beszélgetésen.

A munkajog azonban sokkal lassabban reagál az üzleti életben történt változásokra. A platform gazdaságról nincs európai munkajogi szabályozás. Magyarországon minisztériumi szinten még csak gondolkodás sem kezdődött el arról, hogyan illeszthető be a jogrendszerbe a szabadúszó. A freelancer ugyanis nem munkavállaló, de nem is végez feltétlenül hagyományos vállalkozói tevékenységet.

Okostelefonra kell optimalizálni a céges karrieroldalt
Világtrend a munkahelyeken a rugalmas munkaformák bevezetése, ami a mostani huszonéves generáció megszerzésének és megtartásának egyik fontos tényezője. Kelliár Zsolt elmondta, a hozzájuk jelentkezők 15-20 százaléka eleve home office-t jelölt be az pályázási űrlapon. A Talentuno-nál dolgozók szabadon választhatnak, hogy a munkaidő mekkora hányadát akarják az irodától távol tölteni. “Pontosan definiáltunk minden munkakört, alapos teljesítménymérő rendszert vezettünk be és kéthavonta tekintjük át az eredményeket. A legfontosabb: bízunk az emberekben, enélkül nem megy a home office engedélyezése” - jegyezte meg Kelliár Zsolt.

A beszélgetés résztvevői balról jobbra: Kelliár Zsolt (Talenuno), Oláh Zsófia (OPL Ügyvédi Iroda), Renfer Péter (Nordconn International) és Kun Attila (Károli Gáspár Református Egyetem)

“Oda mennek az álláskeresők, ahol élményt kapnak” - emelt ki egy fontos toborzási trendet Renfer Péter, a Nordconn International ügyvezetője. Éppen ezért a cégeknek figyelniük kell a pályázás minden szakaszában, hogy olyan képet sugározzanak magukról, hogy jó náluk dolgozni. Ez pedig már a jelentkezésnél kezdődik. Sok fejleszteni valót lát ebben Kelliár Zsolt. 50 nagyvállalat céges karrieroldalát vizsgálták meg ebből a szempontból. Az 50-ből mindössze 7-nél lehetett mobil applikáción keresztül pályázni, de ebből is négynél kifejezetten nehézkes volt a folyamat. Az Y és Z generációhoz okostelefonon át vezet az út….

Jogi kérdések: figyeljünk arra, kinek engedjük a távmunkát
Ahhoz, hogy lehetővé váljon a munkáltató telephelyétől eltérő helyen történő munkavégzés, a munkáltatónak egy sor jogi feltételnek kell megfelelnie – hívta fel a figyelmet Oláh Zsófia, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője. Ilyen például az a szabály, ami alapján a munkáltatónak ellenőriznie kell a munkavállaló otthoni “irodáját”, vagyis például a lakását, hogy az megfelel-e a munkavédelmi követelményeknek. A jövőbeli vitás helyzetek elkerülése érdekében tehát érdemes a munkaszerződésben pontosan meghatározni ezeket a feltételeket. Oláh Zsófia arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a munkáltató szelektíven vagy előre lefektetett szabályok nélkül dönt arról, hogy mely munkavállalók részére engedi a home office-t, akkor könnyen diszkriminációs helyzetben találhatja magát.

Változtak a munkavédelmi szabályok januártól
Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem munkajogi tanszékének vezetője kiemelte, hogy jogi értelemben a távmunka és a home office nem feltétlenül ugyanaz. Az egyetemi docens megemlítette, hogy januártól lazult a munkavédelmi szabályrendszer. A munkavállalók továbbra is kötelesek biztosítani a munkavédelmi szakember részére a belépést munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére, de csak a kockázatértékelés elvégzése, a balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából. Távmunka esetén munkahelynek minősül a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. Tehát egy számítógépes munkát végző távmunkás munkaidőben a kertben történt lábsérülése nem tekinthető munkahelyi balesetnek.

Nem lehet egyoldalú a „bring your own device” kérés
Egyre több munkahelyen van lehetőség arra, hogy a munkavállaló a saját laptopján, táblagépén vagy okostelefonján dolgozzon („bring your own device”). Oláh Zsófia hangsúlyozta, hogy csak a két fél megállapodása alapján írható elő ez, a munkaadó egyoldalúan nem támaszthatja feltételül. A saját eszközökön való munkavégzés számos fontos jogi kérdést vet fel: betekinthet-e az eszközbe a munkáltató, milyen módszerekkel ellenőrizheti az eszközön keresztül a munkavégzést? Ezek esetében is igaz, hogy a feleknek előre meg kell állapodniuk a szabályokban, hogy elkerülhető legyen egy esetleges jogvita.

Tanulni kell a távmunkás életformát – a munkaadónak is
A távmunkában dolgozók kezelését, a velük való kapcsolattartást a menedzsmentnek is meg kell tanulnia. Csak egy példa: a skype-os online meetingeknél sokan elkövetik azt a hibát, hogy a hangszóróba beszélnek, elkalandozik a figyelmük, esetleg mással foglalkoznak, és az időspórolás ellenére az nem annyira hatékony, mint a személyes találkozás. 

Szintén a vezetés feladata megoldani, hogy a részben vagy egészben home office-t választók ne essenek ki a közösségből, hozzájussanak azokhoz az információkhoz, képzésekhez, amihez az egész napjukat az irodában töltők hozzájutnak.

Renfer Péter elmondta, hogy a home office-nak a munkavállaló saját választásának kell lennie. Nem mindenki alkalmas ugyanis az otthoni munkavégzésre. Hiába spórol meg napi két órát utazással, ha nem képes megszervezni a napját, nem tud otthon a munkára fókuszálni, hiányzik számára az inspiráló közösség. Érdemes az átállást képzéssel is összekapcsolni, tehát megtanítani a dolgozókat a hatékony otthoni munkára.

Túlhájpolt téma, hogy mi lesz keresett szakma 10 év múlva
Mi lesz a mostani 35-50 év közöttiekkel tíz-húsz év múlva, ha ennyire gyorsan változik a munka világa? Mit tanuljanak, hogy munkájuk legyen? - hangzott el a kérdés. Renfer Péter ezt “túlhájpolt” témának tartja. Szerinte mindig a jelen igényekhez igazodva tanuljunk. “70 évesen is talál majd munkát az ember, ha folyamatosan figyeli az igényeket és képezi magát” – summázott a NordConn International ügyvezetője.

Karácsony Zoltán