Kulturális érzéketlenség – két nemzetközi példa, egy lemez két oldala
Figyelem a híreket, és naponta látok példákat arra, hogy 2023-ban, egy olyan korban, ahol a világ akár egyetlen óriási kulturális faluként működhetne - hiszen minden információ a birtokunkban lehet szinte mindenről - néhányan teljes kulturális érzéketlenségről tesznek tanúbizonyságot. Ebben a cikkben példákkal illusztráljuk a tisztelet és megértés fontosságát.
A kultúrák közötti kapcsolat és interakció szélesebb körű és könnyebben elérhetővé vált a globalizáció és az internet korában. Ennek eredményeként egyre fontosabbá válik a kulturális érzékenység és tisztelet kérdése. A kulturális érzéketlenség sérti vagy alábecsüli más kultúrák értékeit és hagyományait. De hol vannak a határok, hol van a választóvonal, mi az ami még elfogadható, és mi a sértő?
“Mekkában ne játssz klezmert! Egy kollégám mondta: Nagyon jó ez a poén, de hol van Mekka, és mi az a klezmer? Itt már nincs idő felzárkóztatni a közönséget.” - Bödőcs Tibor
A határok bizony erősen kultúrafüggők, és ha nem tájékozódunk, könnyen sértődést vagy akár súlyosabb konfliktust is provokálhatunk viselkedésünkkel. Nézzünk is erre két példát:
“Hey, you work here..? Go buy coffee!”
Az Egyesült Arab Emírségek ügyészei elrendelték egy férfi letartóztatását egy, az Emirátust gúnyoló Tiktok videó miatt, aki egy „arrogáns” közösségi média-videót forgatott egy luxusautó szalonban.
A WAM állami hírügynökség jelentése szerint a videó sérti és kigúnyolja az emirátusi társadalmat, és annak üzenete ártalmas.
A jogsértő videón egy ázsiai férfi látható hagyományos fehér viseletben, maszkban és napszemüvegben, amint megpróbál egy 545 000 dolláros autót vásárolni, miközben szolgák cipelik utána a bankjegyköztegeket. A férfi dollárkötegeket dobál az alkalmazottaknak, hogy „vegyenek egy kávét”, rettenetes akcentussal beszél és lekezelően viselkedik az autószalon dolgozóival.
Az ügyészség elrendelte a férfi letartóztatását, akit azzal vádoltak, hogy az interneten olyan kirekesztő propagandát terjesztett, amely felkavarja a közvéleményt és sérti a közérdeket – nevezetesen, hogy kifigurázza az emirátusi lakosok esztelen pénzszórását, luxus életmódját és azt, ahogyan lenézik a külföldi munkásokat, akiknek munkája nélkül az ország valószínűleg nem itt tartana.
Az ügyészség szerint a videó az Emirátusok polgárairól alkotott téves és sértő képet hirdet, kigúnyolja őket, és ez sérti a közérdeket. Az ügyészség elrendelte annak az autószalonnak a tulajdonosának beidézését is, amelyben a fent említett anyagot forgatták.
Az ügyészség sürgette az Egyesült Arab Emirátusok közösségi média felhasználóit, hogy tartsák be a jogi és etikai előírásokat az általuk közzétett médiatartalmakban. Eddig a hír.
Ha megnézed a videót, ordít róla, hogy megrendezett jelenetről van szó, ennek ellenére indult el a jogi eljárás.
Nem tudom elképzelni, hogy akár nálunk, akár más nyugati társadalomban egy hasonló - viccnek vagy figyelemfelkeltésnek szánt - videónak – bármilyen undorító módon gúnyol ki egy társadalmi réteget – komolyabb jogi következménye lehet - a szokásos médiafelhajtáson túl. Végül is ez is csak egy Tiktok videó, egy a sok millióból.
Persze erősek az itt megmutatott sztereotípiák, de azért is nehéz komolyan venni a videót, ugyanis a helyi társadalom normái teljesen mások, a gesztusok színpadiasak és túlzók. Nyilvánvaló “prank”, provokáció. Hol sérti ez kép a társadalom érzékenységét?
Az Öböl-országokban a hatalom erősen táplálkozik a törzsi és iszlám hagyományokból, azok tisztelete megkérdőjelezhetetlen erkölcsi alap. Az emirátusok hagyománytisztelő polgáraiban erős ellenérzést szül, ha kigúnyolják kultúrájukat, megjelenésüket vagy szokásaikat, nem hagyják szó nélkül és fellépnek a törvény teljes erejével.
A mi kultúránkból kiindulva nehéz megítélni, mennyire veri ki a biztosítékot az említett videó. Természetesen a nyugati értelemben vett szólásszabadság sem érvényesül a Közel-keleten, ahol pl. korlátozzák az internetes tartalmakat. A készítő vélhetően nem volt tisztában vele, milyen hatást válthat ki.
“Nem vagyok terrorista!”
A másik példa az Egyesült Államokból érkezett.
Ahmed Al-Menhali Abu Dhabiból az Egyesült Államokba utazott a clevelandi klinikára, orvosi kezelésre. Ahogy a kezelése véget ért, al-Menhali egyszerű turistaként szeretett volna ismerkedni Amerikával.
Ahmed al-Menhali számára a kandura, a hagyományos arab fehér köntös és fejkendő egy történelmi és büszke hagyományt jelképezett, amely Ábrahám és Mohamed próféta idejéig nyúlik vissza.
Bár ezt a hagyományos viseletet a világon valószínűleg mindenhol ismerik, nem jellemző, hogy pusztán a megjelenése miatt rendőrt hívnak.
A testkamerával rögzíett felvételen látszik, hogy miután az ohiói szálloda előtt megjelenik egy csapat felfegyverzett rendőr, megbilincselik al-Menhalit, és megvádolják azzal, hogy az ISIS-hez tartozik. A rendőrök fegyverrel kényszerítették a földre és megmotozták az ártatlan férfit, aki az intézkedés miatt rosszul lett és kórházba kellett szállítani.
Az eset nemzetközi vitákat szított: szombaton az Egyesült Arab Emirátusok, ahonnan a férfi származott, figyelmeztetést adott ki a külföldre utazó állampolgárainak, hogy „biztonságuk megőrzése érdekében” kerüljék a kandura, a fejkendő és a fekete fejpánt viselését.
Vasárnap Barbara Leaf, az Egyesült Államok nagykövete sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. A Clevelandtől kevesebb mint 20 mérföldre nyugatra fekvő Avon város polgármestere és rendőrfőnöke nyilvánosan bocsánatot kért.
Mint tudjuk, 9/11 óta minden repülőre szálló utas potenciális “terrorista”, és az amerikai választók többsége inkább elnéz néhány rendőri túlkapást, minthogy a 2001-es tragédia megismétlődjön.
Hasonló incidensek az USA-ban viszonylag gyakran előfordulnak, nehezen szabadulnak a beégett sztereotípiáktól. Az átlag amerikainak vélhetően nincsenek közvetlen tapasztalatai az arab kultúrával, viselettel és szokásokkal kapcsolatban, azokról csak a tévéből tájékozódott, ahol az elmúlt években az Iszlám Állam terroristáit negatív kontextusban mutatták be.
Lefogadom, hogy mindig katonai uniformisban, soha nem fehérben.
Ha öntudatlanul is, az “arab terrorista” szókapcsolatot megjegyezték és általánosították.
Kulturális érzéketlenség
A kulturális érzéketlenség megnyilvánulhat sztereotípiák, gúny, illetve a kulturális elemek és szimbólumok megsértése formájában. Az iszlám országokban viszonylag könnyű megsérteni a kulturális normákat, ha nyugati fejjel gondolkodunk. Véletlenül beszállunk a nőknek fenntartott metrókocsiba vagy liftbe, indokolatlan szemkontaktust veszünk fel, kézfogást kezdeményezünk akivel az nem helyénvaló, vagy nem megfelelő öltözékben jelenünk meg. (velem már mindez előfordult) Ezek csak enyhe kihágások, melyeket a társadalom még bizonyos mértékig tolerál.
Más viselkedések már pénzbüntetést vagy akár börtönt is jelenthetnek – gondoljunk csak vissza a katari focivébé kapcsán az alkoholfogyasztásra vagy a melegekkel szembeni ellenséges állami véleményekre. A feszültségek mindkét oldalon fellángoltak: a nyugat részéről a sörivó szurkolók és melegjogok, Katar részéről az iszlám védelme kapcsán.
Végül is az országba érkező külföldi: vendég. Rómában tégy úgy, mint a rómaiak: szerencsére, nagyobb botrány nélkül, sikeresen lezajlott az esemény,.
A kulturális érzéketlenség olyan magatartást vagy hozzáállást jelent, amely figyelmen kívül hagyja vagy megsérti más kultúrák hagyományait, értékeit vagy normáit. A vallás és a kultúra kéz a kézben jár, a vallási szimbólumok, szokások megsértését az iszlám országok nagyon komolyan veszik.
Európa szekularizált államaiban hasonló már évszázadok óta nem létezik. Számos könyv, színdarab és filmalkotás kivívta már a római egyház nemtetszését Krisztus utolsó megkísértésétől a Jézus Krisztus Szupersztár-ig, vagy a Brian életéig. Mégis, egyházi inkvizícióval már nem találkozunk (legalábbis 1963 óta).
Salman Rushdie műve, „A sátáni versek” viszont már megjelenésekor azonnal széles körű tiltakozást váltott ki, mert a muszlim közösség istenkáromlásnak minősítette egyes részeit. India volt az első ország, ahol betiltották a könyvet a muszlimok elleni uszítás miatt. Ruholláh Homeini iráni vezető Rushdie megölésére szólított fel, egy vallási fanatikus 2022-ben az Egyesült Államokban pedig megpróbálta meggyilkolni. Az író súlyosan megsérült. A támadó körülbelül tizenötször szúrta meg, ennek ellenére Rushdie túlélte a gyilkossági kísérletet.
Mindez leírt szavak miatt, melyek súlyosan sértették egy közösség hitét és hagyományait.
A kulturális érzéketlenség szándékos is lehet, de néha csak tudatlanságból, előítéletekből vagy elfogultságból fakad, mint a fenti példákban.
Hatások
A kulturális érzéketlenségnek számos káros hatása lehet. Először is, sértő és megalázó lehet más kulturális közösségek számára, ami az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet nehezítheti. Mint tudjuk, érzelmekkel nem lehet vitatkozni. Másodszor, a kulturális érzéketlenség torzított képet adhat egy adott kultúráról, ami előítéleteket és félreértéseket eredményezhet. Harmadszor, a kulturális érzéketlenség akadályozhatja a kulturális sokszínűséget és az interkulturális párbeszédet, amelyek fontosak a népek közötti harmónia és globális együttműködés fenntartásában. A provokáció – a svédek Korán égetése vagy korábban a Charlie Hebdo Mohhamed gúnyrajzai és az azt követő véres események biztosan nem segítenek a kultúrák harmoniáját megteremteni.
Az utóbbi években olyan trend figyelhető meg, melyben hogy a közel-kelet gyakran ellenséges népei közeledtek egymáshoz (Szaud-Arábia és Irán tárgyalásokat kezdeményeztek, a jemeni és iraki helyzet is oldódni látszik, az Öböl országok egyre befogadóbbá váltak (lásd tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdaságok felemelkedése és kulturális nyitása) míg Európa szívében a kirekesztés, a megbélyegzés, az idegengyűlölet fellángolása a jellemző.
Befogadó közeg
Különösen akkor, amikor a munkaerőpiaci helyzet miatt várhatóan százezres nagyságrendben vár Magyarország külföldi munkavállalókat, akiknek egy számukra idegen közegben kell beilleszkedni, a kulturális diverzitás témája megkerülhetetlen. Sajnos Magyarország még fényévekre van az EU átlaghoz képest az beszélt idegen nyelvek terén, és keveset tudunk a hazánkba érkezők kulturális hátteréről. Nyelvi és kulturális akadályokkal kell közösen megküzdenünk. Ha valahol, ezen a területen óriási szükség lenne azonnali cselekvésre, ha nem szeretnénk elszigetelődni a világ többi részétől.
Ahhoz, hogy csökkentsük a kulturális érzéketlenség jelenségét, fontos, hogy tudatosítsuk a tisztelet és megértés fontosságát más kultúrák iránt. Íme néhány fontos lépés, amelyeket megtehetünk:
Felvilágosítás és oktatás: Fontos, hogy megismerjük és megértsük más kultúrák hagyományait, értékeit és normáit. Az oktatási intézményeknek és a média nyilvánosságnak is felelőssége van a kulturális sokszínűség támogatásában. A kulturális diverzitás hatékonyabb és kreatívabb megoldásokat tesz lehetővé az együttműködő csapatoknál, mint a homogén csapatoknál.Fontos annak a ténynek az elfogadása, hogy más közösségek más érzékenységgel bírnak bizonyos területeken. Óvatosan derítsük fel a határokat.
Empátia és nyitottság: Bátorítsuk az embereket arra, hogy tárják fel és fogadják el más kultúrákat, és gyakorolják az empátiát mások iránt. Tartsunk szem előtt, hogy a kultúrák nem statikusak, és folyamatosan változnak és fejlődnek. Akár az Emirátusok, akár Szaud-Arábia kulturális életét megfigyelve az elmúlt évtizedekben meglepő módon sokkal liberálisabb, megengedőbb lett mindkét ország (nők jogai és karrierlehetőségei, mozik és szórakoztató központok, múzeumok, egyetemek, zene és szórakoztató programok, fesztiválok stb.) Igaz, számunkra talán mindig sok a kulturális furcsaság, ennyi változás mellett is. Gondoljuk erre saját országunk szempontjából és menjünk vissza 100-150 évet, nézzünk rá az akkori kulturális szokásainkra és máris látni fogjuk, valóban óriási és gyors a változás.
Kommunikáció és párbeszéd: Aktív párbeszédet kell folytatnunk más kulturális közösségek képviselőivel. Hallgassunk, tanuljunk és osszuk meg a saját tapasztalatainkat, hogy megértsük egymást. A nyelvi akadályok miatt a közvetítő nyelv (pl. angol) használata lehet szükséges.
Kulturális kiemelés: Tegyük lehetővé más kultúrák hangjainak és perspektíváinak a meghallgatását és megismertetését. Fontos, hogy ne a sztereotípiákra támaszkodjunk. Szerezzünk első kézből tapasztalatot, akár utazással, akár személyes kapcsolatokkal, akár könyvek vagy filmek fogyasztásával – lépjünk ki a buborékunkból, és próbáljunk külső szemmel ránézni a helyzetre.
Önkritika és tanulás: Lépjünk túl a saját előítéleteinken és félreértéseinken. Legyünk készen megvizsgálni a saját kulturális szemüvegünk torzításait és folyamatosan tanuljunk más kultúráktól.
A megoldás?
A kulturális érzéketlenség a kulturális közösségek akaratlan vagy szándékolt megsértését jelenti, és negatív hatással lehet a társadalmi együttműködésre és a kölcsönös megértésre.
Csak a tisztelet és megértés kultúrák közötti előmozdítása segít csökkenteni az érzéketlenséget és teremti meg az összhangot. Az aktív oktatás, kommunikáció és az empátia gyakorlása mind fontos lépések a kulturális érzéketlenség elleni küzdelemben. A világ széles kulturális gazdagságának és sokszínűségének elismerése mindannyiunk felelőssége, és hozzájárulhat a sikeres, diverz közösségek és munkahelyi csapatok kialakításához. Sikeres munka csak hatékony és magas színvonalú együttműködés mellett jöhet létre.
A szerző üzletfejlesztő business és karrier coach, a www.kokaibusinesscoach.com oldalon további cikkei olvashatóak angolul.