Ha 2025, akkor Európai Akadálymentességi Törvény

2025. június 28-án hatályba lép az Európai Unió 2019/882 irányelvének magyar implementációs csomagja, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket szabályozza. Blogposzt sorozatot indítunk a témában, amelyben a törvény alkalmazásának különböző aspektusait járjuk körbe. Az első részben azzal foglalkozunk, hogy mi is a törvény alapvető célja, mit szeretnének általa elérni a jogalkotók.
2025. június 28-án hatályba lép az Európai Unió 2019/882 irányelvének magyar implementációs csomagja, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket szabályozza. Minden digitális felülettel rendelkező szolgáltatónak kevesebb mint fél éve maradt arra, hogy egyenlő esélyű hozzáférést biztosítson a felhasználók számára. Ennek elmulasztása esetén számszerűsíthető következményekkel kell számolnia.
De mi is a törvény alapvető célja? Egyszerű: a digitális világot mindenki számára elérhetővé tenni.
Az Európai Unióban nagyjából 100 millió ember él valamilyen fogyatékossággal vagy olyan állapottal, ami megnehezíti számukra a mindennapi életet. Ez a szám pedig folyamatosan nő. Sok esetben ezek az emberek nem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális technológiákat, mert a weboldalak, applikációk vagy más digitális felületek nem megfelelően vannak kialakítva számukra.
A digitális akadálymentesség biztosításának célja, hogy a weboldalak, applikációk és technológiai eszközök mindenki számára használhatóak legyenek – függetlenül attól, hogy valaki látás-, hallás- vagy mozgássérült, vagy éppen csak egy kisebb sérüléssel küzd, idősebb, vagy egyszerűen fáradt és kevésbé tud koncentrálni. Gondoljunk csak például azokra, akik éppen csak ismerkednek a technológiával, nem rendelkeznek a legmodernebb eszközökkel, esetleg a mobiltelefonjukat használják böngészésre, vagy egyszerűen csak fáradtak és nem tudnak annyira koncentrálni. Az akadálymentesítés tehát nemcsak egy szűk csoportnak kedvez, hanem mindannyiunknak.
Informatikai szempontból sokkal több felhasználó indul hátrányból és válik akadályozottá a digitális térben, mint amire elsőre gondolnánk. Vizuális tekintetben nem csak a látássérültek a hátrányos helyzetűek, hanem a színtévesztők, az epilepsziával élő személyek, illetve a monokróm eszközt, rossz kontrasztú képernyőt vagy mobiltelefont használó emberek is. Auditív szempontból hátrányban vannak a hallássérültek mellett azok is, akik hangszóróval nem rendelkező gépen, hangos helyen vagy egy légterű irodában dolgoznak. Motoros szemszögből a mozgássérülésen kívül egy átmeneti kézsérülés, ínhüvelygyulladás is korlátozhat bennünket, illetve elképzelhető az is, hogy valamely okból csak egeret, vagy csak billentyűt használunk/használhatunk. A kognitív akadályozottság pedig nem csak az értelmileg akadályozott vagy autizmusban érintett személyek esetében merülhet fel, hanem az informatika területén járatlan felhasználók, idősebb személyek, gyermekek esetében is, vagy olyan embereknél, akik adott honlap nyelvét idegen nyelvként beszélik. Ők mind-mind a digitális akadálymentesítési törekvések célcsoportját alkothatják.
Amikor egy elektronikus szolgáltatás/weboldal/applikáció kialakításakor akadálymentesítést hajtunk végre, olyankor nem csak a tartósan akadályozott személyek számára hozunk létre kényelmes környezetet, hanem az ideiglenesen akadályozott emberek számára is: ezekben az esetekben valójában a fogyatékossággal élő személyek körénél lényegesen több ember életét könnyítjük meg.
A digitális megoldások térhódításával és az otthoni munkavégzés egyre gyakoribbá válásával a munkáltatóknak is fontos átgondolniuk, hogy hogyan támogathatják képességhiányos kollégáikat megfelelő digitális eszközökkel és technológiákkal. Érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy milyen lépésekkel lehet megalapozni vagy továbbfejleszteni a vállalati digitális akadálymentességet. Nem mellesleg, ezek az intézkedések szintén nem csak a fogyatékossággal élő munkatársaknak segítenek, hanem más munkavállalói csoportok elégedettségét is növelhetik, ezzel pedig a teljes kollektíva elkötelezettségére is pozitív hatással lehetnek.
Éppen ezért talán az „egyenlő esélyű hozzáférés” kifejezés jobban leírja a célokat, mint a „digitális akadálymentesség”, hiszen a lényeg nem az akadályok utólagos lebontása, hanem az, hogy eleve mindenki számára könnyen használható rendszereket hozzunk létre. Az egyetemes tervezés elve szerint a digitális megoldásokat már az első pillanattól kezdve úgy kell kialakítani, hogy mindenki számára működjenek.
Összegzésképpen: a digitális akadálymentesség nem egy extra funkció, hanem egy olyan tervezési szemlélet, amely végső soron mindenkinek előnyös. Nemcsak a törvényi előírásoknak felel meg, hanem jobb felhasználói élményt is nyújt. A jogalkotók célja továbbá a harmonizáció, hogy az EU-ban mindenki ugyanazt a gyakorlatot kövesse, és egységes szabályozás révén mindenki számára azonos lehetőségek nyíljanak. Érdemes tehát az érkező változásokra nem akadályként, hanem lehetőségként tekinteni.
Kíváncsi vagy rá, milyen előnyökkel járhat a digitális akadálymentesség, valamint kikre vonatkozik és milyen követelményeket fogalmaz a törvény? Tarts velünk a következő részekben is!